Belföld

Gyurcsány: az egyházak mondjanak le előjogaikról!

Németh D. László

2012. 03. 27. 16:38

Gyurcsány Ferenc kedden arra szólította fel az egyházakat, hogy mondjanak le előjogaikról, mindenekelőtt adózási kiváltságaikról.

A volt kormányfő, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke sajtótájékoztatóján példaként hozta, hogy az egyházak a civil szervezetekénél szélesebb körű mentességet élveznek a helyi adók, a gépjárműadó, a cégautóadó alól és egyedüliként nem kötelesek illetéket fizetni.

Kérését, hogy az egyházak mondjanak le privilégiumaikról, úgy indokolt: a kormány az elmúlt időben számos társadalmi csoport előjogait vonta meg, újabb és újabb terhekkel sújtva őket, és miközben családok milliói tesznek súlyos erőfeszítéseket életszínvonaluk fenntartása érdekében, az egyházi kiváltságok csorbítatlanok maradtak.

“Mi az alázat erejét megmutatni képes, nyitott, privilégiumokra igényt nem tartó egyházakat szeretnénk látni. Azért, mert csak az ilyen egyházak tarthatnak igényt hívők és nem hívők megbecsülésére” – jelentette ki. Megjegyezte, arra kérik az egyházakat, “ne csak beszéljenek a nemzet szolgálatáról, hanem (…) értsék meg, hogy ahogy 1848 arról szólt, hogyan kell lemondania az előjogairól a nemességnek, 2012-nek arról is szólnia kell, hogyan kell lemondaniuk előjogaikról a magyarországi egyházaknak”.

Gyurcsány Ferenc arra is kérte az egyházakat, nézzenek szembe múltjukkal, és “egyelőre önszántukból” adjanak számot arról, vezetőik, papjaik közül kik működtek együtt az állampárttal és a kádári titkosszolgálattal. Ezzel kapcsolatban azt mondta: hasonló tartalmú kezdeményezést miniszterelnökként is tett, de a Fidesz szembement ezzel. Kifejtette, a pártállam és az egyházi vezetők közötti együttműködés sokrétű volt, és közismert, hogy számos egyházi személy jelentett az állambiztonságnak, az egyházak mégis elutasították, hogy számot adjanak erről.

A Magyar Katolikus Egyházat arra is felszólította, vizsgálja meg, hogy az elmúlt évtizedekben berkein belül történtek-e fizikai atrocitások, szexuális visszaélések, majd megállapításairól számoljon be a nyilvánosságnak, és hozza nyilvánosságra, mit tett az esetleges visszaélések kivizsgálása, a felelősök számonkérése érdekében. Kezdeményezését azzal indokolta: számos európai országot ráztak meg a katolikus egyházban történt szörnyű szexuális visszaélésekről szóló hírek, és a gyanú a magyar katolikus egyházat sem kerülte el. Úgy fogalmazott, az egyház nem zárkózhat el a felelősség elől, és ha “a morális tekintély erejével kíván fellépni, képesnek kell lennie arra, hogy erkölcsiségét megvédi, vagy ha azon csorba esett, a csorbát kiköszörüli”.

Hangsúlyozta: fontos, védelemre szoruló alkotmányos jognak tartja a vallás szabad gyakorlását, de szerinte ahhoz, hogy az egyházak szabadak legyenek, mentesnek kell lenniük az előjogoktól. Jelezte, a következő hetekben újabb javaslatokat fogalmaznak meg az egyházi privilégiumok felszámolása érdekében, és abban bíznak, hogy azok nem a törvény erejével, hanem “az egyházak áldozatos lemondásával” szűnnek meg.

Egy kérdésre válaszolva a volt miniszterelnök elmondta: nem hallgatták ki tanúként a 2006. őszi eseményekkel összefüggésben. Nemmel válaszolt arra is, adott-e engedélyt akkor a honvédségnek, hogy gránátvetőket adjon át a rendőrségnek. Arra a kérdésre, hogy miután egy közelmúltbeli Facebook-bejegyzésében felkapaszkodott prolinak nevezte Orbán Viktor miniszterelnököt, önmagát hogyan jellemezné, úgy felelt: ugyanígy, büszke “proli származására”.

“A különbség kettőnk között, hogy én nem szégyellem, hogy proli voltam, ő meg igen. A különbség, hogy amíg kormányoztam, arra törekedtem, hogy ha lehetett választani, a szegénynél maradjon több, a gazdagnál kevesebb. Orbán ennek az ellenkezőjére törekszik. Én az osztályommal szolidáris voltam, a mai miniszterelnök pedig szégyelli és bünteti az osztályát” – fogalmazott. Arra a kérdésre, hogy mit szól Károlyi Mihály szobrának tervezett áthelyezéséről, elmondta: gyalázatosnak tartja, mert csak a diktatúra felé menetelő önkényuralmi rendszerek sajátja, hogy a történelmet pillanatnyi hatalmi érdekeikhez igazítják, megszakítva a történelmi emlékezet folytonosságát.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

This general view taken on August 15, 2018, shows abandoned vehicles on the Morandi motorway bridge after a section collapsed in the north-western Italian city of Genoa. 
At least 30 people were killed on August 14, when the giant motorway bridge collapsed in Genoa in northwestern Italy. The collapse, which saw a vast stretch of the A10 freeway tumble on to railway lines in the northern port city, was the deadliest bridge failure in Italy for years, and the country's deputy transport minister warned the death toll could climb further. / AFP PHOTO / Piero CRUCIATTI / AFP / Piero CRUCIATTI
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.