Kis teleptörténet
A szegény telepek létrejöttének évszázados története van. Felszámolásukra először a 60-as években készültek tervek, a gyakorlatban azonban minden felszámolási kísérlet újabb telepek létrejöttét szülte. A falusi szegények- zömmel romák – által lakott telepek a települések szélén többnyire belvízzel, árvízzel veszélyeztetettek, gyakran a szeméttelep közvetlen szomszédságában vannak. A mai telepek jellegzetes, úgynevezett Cs-házas, azaz csökkent komfortfokozatú övezetei a hatvanas évekbeli intézkedések máig konzerválódott termékei. Teljes körű felmérés a telepekről eddig nem készült. Legutóbb 2010-ben, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Leghátrányosabb Helyzetű Kistérségek Fejlesztési Programirodája készített kérdőíves kutatást, amely szerint az országban 823 településen és 10 fővárosi kerületben összesen 1633 szegény- és cigány telep van. A kutatás szerint 285 – 315 ezer ember él ezekben. A nyomortelepekre jellemző, hogy házai leromlott állagúak, túlzsúfoltak, a közszolgáltatások hiányosak, vagy egyáltalán nincsenek, az ott lakók kirekesztettek, többségük munkanélküli és betegségekkel viaskodik.
Egy a sok közül
A rendszerváltás előtt az ország egyik legnagyobb és leghírhedtebb nyomortelepe a Szeged külterületén, Dorozsmán lévő cigány telep volt. Kialakulását 1912-re teszik, amikor tífuszjárvány tizedelte meg a Szeged környéki romákat, és a túlélők lakhelyül jelölték ki a dorozsmai telepet. Amikor 1978-ben felszámolták, több mint hatszázan éltek itt kunyhókban és különböző tákolmányokban. Négy-öt családot Dorozsmáról Szegedre, a Cserepes telepítettek, a többieket a Búza utcában felhúzott harminc, csökkent komfortfokozatú házakba zsúfolták össze. Volt, hogy több mint egy tucat embert költöztettek egy szoba-konyhás lakásba. A Búza utcát végül 1988-ban ledózerolták, és családokat a közeli Árpa utcába helyezték át, ahol kiderült: nincs a lakásokban víz, fürdőszoba, de még alapja sincs a házaknak.. A Cserepes sorra telepítettek sem voltak sokkal szerencsésebbek: ott sem sem volt gáz, víz, csatorna. Ez a helyzet ma sem sokat változott: az itt élők leromlott, hiányos közszolgáltatású lakásokban él. A mentők is csak pár éve tudnak bemenni a sorra, addig elmondásuk szerint ölben vitték ki a betegeket az ott élők rossz idő esetén, ha felázott a talaj. Az egyik Cserepes sorra került családban azt mesélték: annak idején nem lehetett választani, mindenkinek oda kellett mennie, ahova az akkori tanács mondta. Kolompárék elmondták: a Cserepes sori házak, amelyekben egykor tudomásuk szerint tisztek laktak, lehetnek már akár száz évesek is, és amikor beköltöztették őket, már akkor is leromlottak, piszkosak voltak. „ Most sincs se vizünk, se fürdőszobánk, csak egy udvari csapunk van. Van, hogy lábszárközépig ér a sár, és akad taxis, aki, ha meghallja, hogy a Cserepes sorra kell jönni, rögtön lemondja a fuvart.” – jellemezték a helyzetüket.
A legnagyobb telepprogram
A legújabb kori telepprogramok az ezredforduló után csekély hatékonysággal tudtak csak segíteni a nyomortelepeken élőkön. A 2002-ben felálló Medgyessy kormány csaknem tizenhatmilliárdos telepfelszámolási programot jelentett be, amelyből végül nem lett semmi. 2005-ben indult egy modellprogram-sorozat 800 millió Ft-ból, majd a 2010-ben leköszönt Bajnai kormány egyik utolsó intézkedéseként hirdetett meg egy nyolc milliárdos programot, de a választási kapkodásban összerakott program egy eleme sem bizonyult tartósnak, így ebből sem lett semmi.
Most a mélyszegénységben és szegregált lakókörnyezetben élők segítésére uniós forrásból az eddigi legnagyobb telep-program indul az országban márciusban, egy teljesen új felfogás jegyében – közölték a Szeged24-el a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárságán. A hivatal sajtófőnöke elmondta: a mintegy 4,7 milliárd forintos program lényege többek közt az, hogy az érintettek bevonásával a társadalom teljes jogú részesei legyenek a mélyszegénységben élők.
Az államtitkárság szerint a mostani program számos újdonságot tartalmaz. Egyrészt az érintettek integrációjának segítése összetett eszközökkel: szociális, közösségi, oktatási, egészségügyi, képzési és foglalkoztatási beavatkozásokkal zajlik majd. A program másik új eleme, hogy a jelentkező önkormányzatok mind a pályázatírás, mind a megvalósítás folyamatánál szakmai segítséget kaphatnak az államtitkárság háttérintézményétől, a Türr István Képző és Kutató Intézettől (TKKI). A szakmai anyag összeállításához szükséges segítséget már lehet kérni, és azoknak az önkormányzatoknak tudják ezt nyújtani, akik március hetedikéig regisztrálnak. Az államtitkárság sajtófőnöke azt is elmondta: a telep-programokat konzorciumban kell majd 2-3 év alatt megvalósítani, és fontos, hogy ebbe bevonják a civil szervezeteket is az önkormányzatok. A sajtófőnök elmondása szerint az is újdonság, hogy a családokat segítő szakemberek, szociális munkások az adott terepen dolgoznak majd, és helyben támogatják az érintetteket. Az államtitkárság célja ugyanis az esélyteremtés a telepeken élőknek, egyénre szabott fejlesztési tervek alapján. Munkalehetőség, tanulási lehetőség biztosítása számukra, és az adott helyen közösségi terek kialakítása azért, hogy azok alkalmasak legyenek a humán szolgáltatások igénybevételére, például védőnői szolgálatra, tanácsadási tevékenységre vagy éppen tájékoztatásra. Az államtitkárság szerint ugyanis sok esetben a szolgáltatások „helybe vitelével” lehetséges elérni, hogy a gyermekkori fejlesztésektől kezdve az orvosi ellátáson keresztül a hivatalos iratok intézéséig igénybe vegyék a telepen élők ezeket a lehetőségeket. Az államtitkárság szerint a program hatékonyan segíti a telepeken élők integrációját, egyúttal a települések javára is szolgál, mert a leszakadt településrészek fejlesztésének köszönhető eredményeket a nem rászoruló rétegek is élvezhetik. A pályázatok benyújtása két szakaszban történik: az elsőben március 31-ig lehet pályázni, a másodikban pedig augusztus 31-ig. Pályázatonként 45 – 150 millió forint igényelhető. Az államtitkárság arra számít: a támogatott pályázatok száma 30 és 50 között lesz. A nyertesekkel várhatóan szeptemberben kötnek szerződést és ekkor indulhatnak el az egyes programok is. A Szeged24 azt is megtudta: az államtitkárság még az idén tervez egy szintén uniós forrású több száz millió forintos programot is, amely a lakhatási feltételek javítására szolgál majd.
