Tavaly is úgy tűnt, hogy nem lesz, végül a szokásos február eleje helyett májusra eltolva, de megtartották a 42. Magyar Filmszemlét. A díjátadón – mert az „első nemzeti filmszemlén” még volt zsűri és voltak díjak -, a kultúráért felelős államtitkár kifejtette: a kormány úgy ítélte meg, más irány kell a magyar filmművészetnek. Szőcs Géza azt mondta, a filmtámogatás új rendszerével – amelyhez neki szinte semmi köze, hiszen az Andy Vajna kezébe került – a „magyar film nem visszaszerezheti, hanem megszerezheti azt a nemzetközi elismerést, amelynek virtuálisan már birtokában van”. Arról is beszélt, hogy 2012-ben nem csak filmszemle, hanem egy nagy nemzetközi filmfesztivál is lehet Budapesten.
Az utóbbinak se híre se hamva, az előbbinek is csak inkább hamva, hiszen a 43. Magyar Filmszemle inkább hasonlítani majd egy mozimaratonhoz, mint az 1965 óta megrendezett filmes ünnephez. Nem értékelik a filmeket, nem lesznek díjak, így díjátadó sem, elmaradnak a szakmai beszélgetések, a protokollesemények. Csak a mozi lesz. Szervező a Magyar Filmművészek Szövetsége, időpont február 2. és 5., helyszín az Uránia Nemzeti Filmszínház és a Toldi mozi. A vetítésekre 600 forintért lehet jegyeket váltani, de szerdára a legtöbb filmre már elővételben elkelt minden belépő.
Cserhalmi Sára:
A szakma egyfelől a remény, másfelől a panasz napjait” éli. Én nagyon örülök annak, hogy lesz szemle, mert így megnézhetjük egymás filmjeit. Annak is örülök, hogy nem lesz zsűri, nem versenyzünk, és inkább csak tájékoztató jelleggel vetítik a filmeket.
Fancsikai Péter:
Fontosnak tartom, hogy Tarr Béla elkötelezte magát a mustra megszervezése mellett. Fontos, hogy lássuk egymás munkáit, főleg olyanokat, amelyek így jutnak először bemutatkozási lehetőséghez. Nekünk azért is külön öröm ez, mert a jp.co.de-ot valószínűleg amúgy sem fogjuk tudni moziban forgalmazni, így ez lesz az egyetlen lehetőségünk a mozis bemutatásra.
Az új kormány Szőcs által vázolt nagyszabású terveiből egyelőre nem látszik semmi, csak annyi, hogy két éve gyakorlatilag áll a magyar filmgyártás. Ennek ellenére néhány kisköltségvetésű vagy nemzetközi pénzekből készült játékfilm elkészült, konkrétan nyolcat láthat a hétvégén a közönség, többek között Deák Krisztina Aglaja, Fancsikai Péter jp.co.de, Török Ferenc Isztambul, Cserhalmi Sára Drága besúgott barátaim, Vidnyánszky Attila Szarvassá változott fiú című filmjét. Itt vetítik először Szabó István, világhírű főszereplőkkel, Szabó Magda regényéből készült Az ajtó című filmjét, és Pálfi György, a filmtörténet 500 filmjének képeiből összevágott, és egy történetre felfűzött Final cut – Hölgyeim és uraim című különleges alkotását. Az egészestés filmek mezőnyét erősíti a Tarr Béla vezetésével készült Magyarország 2011 című szkeccsfilm is, amelyet Jeles András, Kocsis Ágnes, Török Ferenc, Szabó Simon, Mészáros Márta, Forgács Péter, Siroki László, Pálfi György, Fliegauf Benedek, Salamon András és Jancsó Miklós rendezett.
Szabó István: A filmrendezés már nem érdekel
A rendező és a főszereplő is Oscar-díjas: március 8-án mutatják be Szabó István új filmjét, a Szabó Magda-regény alapján készült Az ajtót. A rendező szerint a politika állandóan átírja a történelmünket, és mindig is ránk akarta kényszeríteni a saját ideológiáját. Ha valaki elé tenne egy táska pénzt, szívesen megrendezné az Utas és holdvilágot is.
A játékfilmek mellett 12 kisjátékfilm, 17 animációs film, 39 dokumentumfilm és kilenc tudományos-ismeretterjesztő film is bemutatkozik a fapados szemlén. Információs vetítésen nézhetik meg az érdeklődők Bergendy Péter A vizsga, Sas Tamás S.O.S. Love, Jankovics Marcell Az ember tragédiája, Bernáth Zsolt Sherlock Holmes nevében, Czabán György Kelet-európai zombi, Gilberto Martinelli A szabadság keserű íze – Márai Sándor és Nápoly, Kollmann András: A Hópárduc talpra áll, Szomjas György Kopaszkutya kettő és Zsigmond Dezső Bárányfelhők című filmjét is.
Hagyományosan a szemle előtt adják át a filmkritikusok díjait, ez idén sem maradt el. Idén a fődíjnak számító B. Nagy László-díjat A torinói ló című filmjéért Tarr Bélának ítélték oda, életműdíját idén Sára Sándor rendező-operatőr vehette át. A torinói ló még egy elismeréssel gazdagodott: Fred Kelemen lett a legjobb operatőr. (Tarr Béla nem volt jelen a díjátadón.)
A legjobb rendezés díját Fliegauf Benedeknek ítélték Womb című filmjéért. A legjobb dokumentumfilmnek járó elismerést Nagy Viktor Oszkár a Két világ közt című filmje, míg a legjobb kisjátékfilm díját megosztva Till Attila Csicska és Reisz Gábor Külalak című alkotása nyerte el.
A legjobb animációs film a 100 részes Magyar népmesék sorozat lett. Az ember tragédiája című animációs filmjéért Jankovics Marcell különdíjat vehetett át.
Deák Krisztina: Aglaja
A jobb élet reményében a magyar-román artistacsalád a Ceausescu-diktatúra elől Nyugatra szökik. Ha porondon akarnak maradni, valami egzotikus mutatványt kell kitalálniuk. A különleges produkciót a mama, Sabina eszeli ki: a saját haján lóg a cirkusz kupolájában. A kislány Aglaja minden este elviselhetetlenül retteg attól, hogy a mamája lezuhan.
Fancsikai Péter: jp.co.de
Balázs önkénteseket gyűjt a világ minden tájáról, és beköltözik velük egy elhagyatott gyárcsarnokba valahol Kelet-Európában. Célja, hogy elvégezzen egy ősi kísérleteta jp.co.de teória alapján: hogy megalkosson egy közösséget. Egy olyan létformát, ami teljességgel ismeretlen számára. Balázs filmje átmenet a videó-művészet és a játékfilm, a dokumentarizmus és a fikció között.
Szabó István: Az ajtó
Elfoglalt fiatal írónő – Magda, aki küzd, hogy megbirkózzon a házimunkával, felvesz egy házvezetőnőt – Emerencet. A házvezetőnő megbízható, de különc figura. Makacs, szabadszájú és a munkaadója véleményének kirívó semmibevételével néha bolondnak is tűnik. AZ AJTÓ elmeséli a Magda és Emerenc közötti különös, de maradandó kapcsolatot, valamint alapvetően azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy van-e jogunk beleavatkozni a másik ember életébe.
Török Ferenc: Isztambul
A népszerű professzort, Jánost senki nem vetette meg, amikor elhagyta családját huszonnyolc éves tanítványáért. De amikor felesége, Katalin az idegösszeomlás után megszökik a kórházból és kistoppol Isztambulba, a családban mindenki felháborodik. Pedig neki is ugyanannyi joga van az újrakezdéshez, mint a férfinek. Katalint bejelentik a rendőrségen eltűnt személyként, és amikor a nyomára bukkannak, tinédzserkorú fiát, Zolit küldik utána.
Cserhalmi Sára: Drága besúgott barátom
A film olyan témához nyúl, amely eddig szinte teljesen feldolgozatlan Magyarországon. Vajon hogyan él ma egy besúgó? És vajon mit kezd valaki azzal, hogy a legjobb barátja jelentéseket írt róla.
Vidnyánszky Attila: A szarvassá vált fiú
Juhász Ferenc A SZARVASSÁ VÁLTOZOTT FIÚ című költeménye és a Beregszászi Állami Magyar színház előadása alapján készült. Az anya várja a városba elköltözött fiát vissza. A fiú színházi rendező, nem tud, nem akar visszamenni a városból a tanyára, de a városban is menekül, ott sem érzi jól magát. A film megélt és elképzelt látomások keveredése, a jelen, a múlt, az elképzelt jelen és az elképzelt, megálmodott múlt meseszerű keveredése.
Jeles András, Kocsis Ágnes, Török Ferenc, Szabó Simon, Mészáros Márta, Forgács Péter, Siroki László, Pálfi György, Fliegauf Benedek, Salamon András, Jancsó Miklós: Magyarország 2011
“Ez a film minden fajta támogatás nélkül készült és ezen embereknek arról az elkötelezettségéről szól, hogy szeretik népüket, hazájukat és tisztelik az emberi méltóságot. Köszönet mindenkinek, aki ebben részt vett és külön köszönet indazoknak, akik figyelmükkel kitüntetik ezt a filmet és szolidaritásukkal segítik a magyar film életben maradását.” – Tarr Béla
Pálfi György: Final cut – Hölgyeim és uraim
Az igazi szerelmes film az “igazi” férfi és az “igazi” nő történetéről mesél. És milyen az igazi férfi? Hát sármos, mint Marcello Mastroiannia La dolce vitában, de azért izmos is, mint Brad Pitt a Harcosok Klubjában. Kisfiús, mint Leonardo DiCaprio a Titanicban… vagy inkább,mint Alain Delon a Rocco és fivéreiben, csak kicsit magasabb – legalább, mint Belmondo. És milyen az igazi nő? Biztosan kiszámíthatatlan és ösztönös, mint Lollobrigida, de közben kecses és összeszedett, mint Audrey Hepburn. Kislányos, mint Audrey Tautou, ugyanakkor hideg és távolságtartó, mint Greta Garbo. Bolondos és közvetlen, mint Julia Roberts, de a mosolya olyan, mint Ava Gardneré. A filmtörténet több száz filmjéből összevágott történet.
