Hétfőn aláírta Hende Csaba honvédelmi miniszter és StenTolgfors svéd védelmi miniszter a stockholmi Karlberg Palotában a magyar és a svéd kormány között 2001-ben kötött Gripen szerződés módosítását. Ennek értelmében Magyarország további tíz évig fizeti a vadászgépek részleteit, a szállítási és kiszolgálási feltételekkel együtt.
A Gripen-szerződés bérleti részére vonatkozó fizetési ütemezésnek módosítását rögzítették többek közt a felek. Az átütemezés szerint az eddigi 16 800 órányi repülési időt 32 800 órára módosítják a tízéves átütemezés okán, ez a majdnem kétszeres repülési idő kevesebb, mint 50 százalékos többletkiadással jár majd, ezen túl a költség immár a kiképzést is tartalmazza. A szerződés abban is módosul, hogy 2026-ig bármikor lehetővé válik a tulajdonjog megszerzése a gépekre. E változás tükrében a honvédelmi tárca bruttó 63 milliárd, azaz nettó 49,5 milliárd forintot takaríthat meg.
Pénzügyi okokból
A magyar kormány elsősorban financiális okokból kezdeményezte a svéd vadászgépek lízingjéről szóló szerződés módosítását, az eredetileg 2015-ben lejáró futamidő meghosszabbítását. Hende Csaba szerint Magyarország jól jár a szerződésmódosítással, és 2016 után is biztosítva lesz az ország légvédelme. Elmondása szerint, ha nem került volna sor a hosszabbításra, akkor nem tudnánk üzemeltetni a repülőgépeket. “Magyarország légtér-szuverenitásának fenntartásában a birtokunkban lévő 14 darab, Gripen típusú repülőgép rendkívül fontos, semmi mással nem nélkülözhető” – hangsúlyozta a legutóbbi kabinetülésen. A repülőgépek teljes árának eddig több mint a felét már kifizettük, ha most nem sikerült volna ismét módosítani a szerződést, akárcsak 2003-ban, akkor a maradék részt 2012 és 2016 között kellett volna kifizetnünk.
Összesen 14
Magyarország 2 kétüléses és 12 együléses Gripen vadászrepülőgépet rendelt Svédországtól, ezeket 2006 márciusa és 2007 decembere között adta át a svéd fél. A gépeket Magyarország tízéves bérleti szerződés keretében üzemelteti, majd magyar tulajdonba kerülhetnek. A 2001 decemberében aláírt, 210 milliárd forint összértékű szerződés magában foglalja a Gripenekhez tartozó földi berendezéseket – például a szimulátort -, valamint a pilóták és a műszaki személyzet kiképzését is.A vadászgépekért kifizetendő bérleti díj 110 százalékának ellentételezését vállalták a svédek.
3 oldal már nem titkos
Mindemellett a múlt héten feloldották a Gripenek beszerzéséről szóló feljegyzés egy részét. A 2001. szeptember 10-i nemzetbiztonsági kabineti ülésen elhangzottak majd 11 éve titkosak, most csak azt az emlékeztetőt tárták a nyilvánosság elé, amely az ülés rövid áttekintése. A három oldalas iratban az áll, hogy a Gripenek beszerzéséről szóló döntésnél többek között Orbán Viktor miniszterelnök, Pintér Sándor belügyminiszter, Szabó János akkori honvédelmi miniszter, Matolcsy György gazdasági miniszter és több államtitkár is, köztük Hende Csaba, mint az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkára is jelen volt.
A dokumentumból kiderül, hogy a kabinet döntött a honvédség „harcászati repülőerejének fejlesztéséről”, megvizsgálta a HM előterjesztéseit a vadászgépekkel kapcsolatban és nemzetgazdasági valamint biztonságpolitikai szempontokra is figyelemmel úgy döntött, hogy az ajánlatok közül a svéd kormány ajánlata legkedvezőbb. Az iratban az is szerepel, hogy a tárgyalásokat olyan irányban kell folytatni, hogy 2001-2002-ben “a darabszámra vonatkozó arányos költségcsökkentésen túlmenően, további fizetési könnyítést tartalmazzon”, illetve, hogy „a tárgyalások során törekedni kell arra is, hogy a szállítási határidőt előbbre hozzák”.
Így kerültek hozzánk – a beszerzés menete
A magyar légierő modernizálása 1993-ban az Oroszországtól vásárolt 28 darab MiG-29-es vadászrepülőgép hadrendbe állításával vette kezdetét, majd három évvel később hivatalosan is bejelentették Magyarország érdeklődését a Gripen típusú svéd harci repülőgépek beszerzése iránt.
1995 szeptemberében Horn Gyula miniszterelnök Budapesten elvi együttműködési programot írt alá a svéd Investor ipari-pénzügyi csoport elnökével és a JAS-39 Gripen repülőgépet gyártó SAAB vállalat elnök-vezérigazgatójával.2001 februárjában 24 darab JAS-39 Gripen típusú gép kölcsönadásáról szóló svéd ajánlat érkezett a Honvédelmi Minisztériumhoz. Ősszel a nemzetbiztonsági kabinet úgy döntött, hogy 14 darab negyedik generációs, többfunkciós svéd JAS-39 Gripen harcászati repülőgép 12 éves bérletéről kezdenek tárgyalásokat, a gépek fegyverzetét pedig az Egyesült Államoktól szerzik be. Az összköltség mintegy 130-140 milliárd forintra rúgott akkoriban.
Gripen-avatás – Szekeres Imrét “megviccelte” a hangosító:
2001 decemberében Budapesten aláírták a 14 JAS-39 Gripen vadászrepülőgép 10 éves bérletéről szóló szerződést. Ennek értelmében a 12 együléses és két kétüléses repülőgépet 2004 végétől kezdik Magyarországra szállítani és 2005 közepén mind a 14 rendszerbe áll a Magyar Honvédség légierejénél. A döntés értelmében a repülőgépek vezetésére 15 pilótát, míg a műszaki és repülésirányító feladatokra 34 személyt képeznek ki.
A 2002-es tárgyalások nyomán Magyarország – igényeinek megfelelően – olyan vadászrepülőgépekhez jut, amelyek a levegőben is feltölthetők üzemanyaggal, rendelkeznek kommunikációs rendszerrel és alkalmasak precíziós lézer irányítású fegyverek indítására és hordozására. A módosított lízingszerződés mintegy 10-15 százalékkal növelte meg a 108 milliárd forintos korábbi árat. 2005 január végén a svédországi Linköpingben elkészült az első Magyarországnak gyártott Gripen repülőgép, és ebben a hónapban megkezdődött a harci gépek magyar pilótáinak kiképzése, valamint a honvédelmi miniszter főtanácsadója bejelentette, hogy a Gripenekhez izraeli célzórendszert vásárolnak. A Litening típusú infravörös célmegjelölő és navigációs konténer 2008-ban került a magyar légierőhöz. 2006. március 21-én megérkezett Kecskemétre a Gripen repülőszázad első öt vadászgépe, majd októberben a 6. is. 2007. december 17-én Magyarországra érkezett az utolsó három Gripen vadászrepülő, így teljessé vált a 14 harci gépből álló flotta.
