A Napi Gazdaság Online – a külföldi tapasztalatok alapján – úgy véli: várhatóan nem lesz zökkenőmentes a háztartási okos mérők hazai bevezetése. A szolgáltatók érdeke, hogy csökkenjen csúcsidőben a fogyasztás, ezért ők az előnyöket hangsúlyozzák: az új, jobban tervezhető energiafogyasztást, a kisebb számlát, a megújuló energiaforrások bevonását.
Mint korábban megírtuk, a nemzetgazdaság 100 milliárd, a fogyasztók 115 milliárd forintot takaríthatnának meg, a környezeti haszon 50 milliárd forintra rúgna. Okos méréssel (smart metering) a villamosenergia-ágazatban a mintegy 70-80 milliárd forint hálózati veszteség akár 20 százalékkal, az évi 15-17 milliárd forintot kitevő gázhálózati veszteség 40 százalékkal lenne csökkenthető.
Az okos mérés bevezetése ugyanakkor több személyes adat kezelésével jár majd, mint korábban, ez pedig több gondot is felvet – mondta a Napi Gazdaság Online kérdésére a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnökhelyettese a lapnak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a jogszerű alkalmazás megvalósíthatatlan lenne; helyesebb megoldandó, lépésről-lépésre kezelhető problémákról beszélni – tette hozzá Szabó Endre Győző.
Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerint személyes adatnak minősül, például azon időtartam meghatározása, mikor üres egy háztartás. A háztartási okos mérők erről is elemezhető adatokat küldenek a szolgáltatóknak, de az adatvédelmi aggodalmak egyszerűen kezelhetők. Bocskov Jordán, a Magyar Okosmérési Egyesület elnöke szerint a rendszert már bevezető országok megoldásaikat itthon is alapul lehet venni a jövőben. Kiemelt szempont a felhasználók adataihoz való (harmadik személyek általi) hozzáférés ellenőrizhetősége, vagy a személyes és technikai jellegű adatokhoz való hozzáférési jogosultságok védelme.
Egy fogyasztói profil sok tekintetben alkalmas lehet arra, hogy a fogyasztót marketingcélpontként azonosítsák az erre szakosodott vállalatok. Feszültséget jelenthet az, ha valakit egyik napról a másikra korlátozhatnak a fogyasztásban, vagy lekapcsolhatnak a rendszerről.
A Magyar Energia Hivatal (MEH) megbízásából készített tanulmány egy jogilag elkülönült okos mérési adatgyűjtő és -szolgáltató vállalatra bízná a távleolvasást és feldolgozást. A cég a birtokába jutott adatokat csak a fogyasztó felhatalmazásával adhatná át például energia-tanácsadóknak, alternatív kereskedőknek.
Az európai országok többsége már lépett. Az Európai Bizottság 2011-es jelentése öt csoportba osztotta az államokat az alapján, milyen előrehaladottságot mutat a bevezetés ügye. Ezek alapján Magyarország a habozók között szerepel. A Magyar Energia Hivatal szerint 2014. március 31-ig kell a kormánynak az okos mérési rendszerek bevezetésére javaslatot tennie. A hivatalnak készített tanulmány 2014-re már az okos mérés hazai indulásával számolt.
