Tavaly nőtt a Budapesti Békéltető Testület (BBT) munkájának elismertsége. A beérkezett ügyek száma annak dacára nőtt 22 százalékkal, hogy a második félévtől a pénzügyi alternatív vitarendezés átkerült a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez (PSZÁF) – mondta Baranovszky György, a BBT elnöke csütörtöki sajtótájékoztatóján Budapesten.
Fotó: MTI / Szigetváry Zsolt
A BBT adatai szerint 2011-ben 3020-an fordultak a Budapesti Békéltető Testülethez fogyasztóvédelmi kérdésekben a 2010. évi 2.476-tal szemben. A 3020 beérkezett ügyből 1333 a kereskedelmet, 828 az egyéb szolgáltatásokat érintette. A lezárt ügyek száma 2011-ben 2875-re emelkedett az előző évi 2454-ről.
A beérkezett ügyek több mint 44 százaléka a kereskedelmet, míg csaknem 28 százaléka az egyéb szolgáltatásokat érintette. Az építőipari szolgáltatásoknál következett be egyedül csökkenés 2010-hez képest, míg nagyjából stagnált az utazási szerződésekkel kapcsolatos ügyek száma. Ugyancsak elmondható ez a pénzügyi-biztosítási jogvitákra is.
Problémás cipők, meghibásodott laptopok
Csakúgy, mint az előző években, tavaly is a kereskedelmi ügyek érkeztek legnagyobb számban a testülethez. Az előző évhez képest hatalmas mértékben, 33 százalékkal nőtt a beérkezett kérelmek száma.
Továbbra is rengeteg az úgynevezett “cipős ügy”, és nem csökkent – az elsősorban – az idősebb korosztályt célzó termékbemutatókkal kapcsolatos eljárások száma sem. “Slágertéma” a termék árával kapcsolatos anomália, a szavatosság és a jótálllás feltételének betartása, illetve be nem tartása.
A “cipős ügyek” mellett gyakoriak az elsősorban interneten rendelt áruval kapcsolatos eljárások, a mobiltelefonok és laptopok hibás működésével kapcsolatos jogviták is. Sokszor érzik úgy a fogyasztók, hogy megtévesztették őket a vásárlásnál.
Parkolási hercehurca, csalódott utasok
Az egyéb szolgáltatásokkal kapcsolatos kérelmek körébe főleg olyan ügyek tartoznak, mint a javító és karbantartó szolgáltatások, az autópálya-bírsággal és a parkolási díjakkal kapcsolatos ügyek. A fogyasztók reklamációi szerint a 15 napos befizetési határidőt túllépve többszörös bírságra kötelezik őket, míg az autópálya-használattal kapcsolatban sokszor fordul elő, hogy nem megfelelő, vagy félreérthető táblázás miatt kénytelen bírságot fizetni a fogyasztó.
Egyre gyakoribb, hogy hiába váltanak jegyet a legközelebbi parkoló automatából a panaszosok, mégis bírságot kapnak, mire visszaérnek a gépjárművükhöz. Az ok, hogy az adott automata másik parkolás-üzemeltető társasághoz tartozik.
Az építőipari szolgáltatások elleni panaszok 2010-hez képest 30 százalékkal csökkentek. Legtöbben a teljesítés minőségét kifogásolták: teljes felújításra szerződtek a felek, de a szolgáltatás teljesítésének minősége nem felelt meg a fogyasztónak. Szintén sok a panasz a nyílászárók cseréjével, felújításával és az új redőny-reluxa feltételével kapcsolatban.
Csak kismértékben, 15 százalékkal nőttek az utazási szolgáltatásokkal kapcsolatos ügyek. Leggyakoribb probléma az, hogy az utasok csalódnak, mert nem azt a minőséget kapják, amit korábban ígértek nekik. Másik tipikus panasz, hogy a légitársaságok nem megfelelően járnak el az utasok kártalanításában és segítségnyújtásában.
2010-hez képest 52 százalékkal nőttek a közüzemi szolgáltatások számai. A fogyasztók általában – függetlenül a szolgáltatás típusától – a mérőóraállások alapján készített számlát, és az óra hitelességét vitatják. Áramszolgáltatásnál rendszeresen előfordul, hogy a mérő +60 százalék feletti mérési hibáját a mérő mágnesezésével indokolja a szolgáltató, illetve a plombasérülések miatt kötbérkivetésekkel indítanak békítő testületi eljárást a fogyasztók.
Fotó: Kummer János
400 millió a működéshez
Baranovszky György elmondta: a fogyasztóvédelmi alternatív békéltetés elismertségét jelenti az is, hogy a kormány az elfogadott 2014-ig szóló középtávú fogyasztóvédelmi politikájában a békéltető testületek szerepét növelni kívánja, illetve a 2012. évi költségvetésben a békéltető testületek számára 400 millió forintot határoztak meg az előző évi 300 millió forinttal szemben.
A testület elnöke arra hívta fel a fogyasztók figyelmét, hogy megbízható cégektől vásároljanak, a szolgáltatókkal kössenek szerződést, és kérjenek számlát, mert gyakran a fogyasztó nem tudja bizonyítani állítását.
Baranovszky György szerint az eddigi gyakorlat azt mutatja, hogy a bíróságok rendre jóváhagyják a békéltető testületi döntéseket. Példaként említette, hogy a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla jóváhagyta a fővárosi bíróság elsőfokú döntését, amelyben helybenhagyta a Budapesti Békéltető Testület ajánlását a Ticetpro jegyértékesítő számára. Azaz a fogyasztó kérésére a Ticetpro cégnek a rendezvény elmaradásra miatt vissza kell fizetnie a tavalyi Part Fesztiválra értékesített jegyek, bérletek árát. Ugyanakkor problémásnak nevezte, hogy továbbra sincs érdemi szankció amögött, ha egy vállalkozás nem hajtja végre a békéltető testületi ajánlást.
