„Nem az a baj, hogy Magyarországon jelenleg túl sokan járnak egyetemre, mert nem érjük el az uniós átlagot az egyetemre, főiskolákra járók arányát tekintve” – magyarázta meggyőzően Orbán Viktor a köztelevízióban. Igaz, ez még 2008-ban volt, amikor is a Fidesz elnöke – Széchenyit idézve – leszögezte, hogy Magyarország “jövőjét a kiművelt emberfők határozzák majd meg”. Mint mondta, ez a jövő sokkal inkább függ a tudástól, mint a pénztől. Ezért fontos, hogy Magyarországon minden szegény sorba született, de tehetséges gyerek eljuthasson az egyetemre.
Orbán szerint az egyetemi keretszámoknál legfeljebb a különféle képzések közti arányosságokkal van probléma. Kitért arra is, hogy a diplomázott fiatalok külföldre távozása kifejezetten üdvös, ha néhány év múlva vissza is jönnek. „Ha pedig nem jönnek vissza, az nem az ő hibájuk, mert a politikusoknak kell megteremteniük azokat a lehetőségeket, hogy legyen hova hazajönni.”
Ma már nem úgy gondolja
Érdekes gondolatok, főleg így négy év után, amikor az ezeket kifejtő politikus és kormánya határozta meg az egyetemi keretszámokat, valamint a hallgatói szerződésben rögzített „röghöz kötést”, illetve a Fidesz által életre hívott népszavazás által eltörölt tandíjnál magasabb képzési költségek bevezetését. Igaz, akkor a hallgatók 15 százaléka kivételével mindenki fizetett volna, most pedig a hallgatók mintegy 30 százaléka tanulhat ingyen, cserébe a „röghöz kötésért”. Ez utóbbi lényege, hogy a diploma utáni 20 évben az államilag fizetett évek dupláját itthon kell ledolgozni. A miniszterelnök tehát már nem bízik abban, hogy a politika teremti meg azokat a feltételeket, amiért érdemes itthon maradni vagy visszajönni.
Abban is radikális fordulat látszik Orbán elképzeléseiben, hogy „semmi baj a keretszámokkal” és, hogy „minden szegény sorba született, de tehetséges gyerek eljuthasson az egyetemre”. Mint múlt pénteken az oktatási államtitkárság ismertette, drasztikusan leszűkítik az államilag finanszírozott egyetemi, főiskolai helyeket. Egész pontosan, a tavalyi 53 400 után idén szeptembertől az alapképzésben 27 150-en tanulhatnak ingyen, az egységes osztatlan képzésben 2420-an, a felsőfokú szakképzésben 3500-an. További 15 550 diák féltandíjat fog fizetni. Mindenki más, tehát várhatóan a hallgatók kétharmada, a családja pénztárcájából kell, hogy kifizesse tanulása költségeit, ha tudja. Illetve itt az új “csodafegyver”, a diákhitel 2., amelynek segítségével finanszírozhatják a diákok a képzéseiket, de cserébe tetemes adóssággal kezdhetik majd meg a felnőtt életüket. Egyelőre kiszámíthatatlan, hányan élnek e lehetőséggel, tekintve, hogy az adósság ma – családok tömegeinél, de még a kormány retorikájában is – a legnagyobb ellenség.
Vidéken megszűnik a jogászképzés
A bejelentés nem volt váratlan, viszont azzal az újdonsággal szolgált, hogy már intézményekre lebontva írja le az új keretszámokat, illetve szakokra lebontva a tandíjakat. Az országban összesen két helyen lesz államilag támogatott jogi képzés: az ELTÉ-n és a Pázmányon is 50-50 fővel. Ezzel kapcsolatban még a – novemberi Orbán-Nagy Dávid találkozó óta feltűnően hallgató – HÖOK is aggodalmát fejezte ki. Mint írták, az évi száz végzett jogász még az állam jogászigényét sem képes kielégíteni. Azt is sérelmezik, hogy egyes régiókban nem lesz lehetőségük a hallgatóknak tandíjmentesen tanulni.
A helyzet ennél rosszabb: vidéken gyakorlatilag megszűnik az ingyenes jogászképzés. Az egyetemi rektorok szintén sorra értetlenségüknek adnak hangot, hogy miért egy olyan képzést vág meg a kormány ilyen drasztikusan, ahonnan az elhelyezkedési ráta gyakorlatilag 100 százalékos.
Győrben öt közgazdászt támogat az állam
A másik nagy vesztes a gazdaságtudomány: e területen összesen 250 hallgató kezdheti meg ingyen (röghöz kötésért) a tanulmányait. A Corvinuson és a Budapesti Gazdasági Főiskolán 75-75-en, a Műszaki Egyetemen 30-an, az ELTE-n 10-en, a maradék hatvan helyet a kormány elosztotta a vidéki képző helyek között. Győrben például egy kezünkön meg tudjuk számolni az „ingyenközgazdászokat”: öt hallgató lesz e kivételezett státuszban. E terület 95 százalékos visszavágását szinte minden rektor és oktatáskutató átgondolatlannak, érthetetlennek tartja.
Az alapképzésben teljes támogatással az agrárszakokon 1300-an, a bölcsészképzésben 2700-an, az informatikai képzésben 3600-an, a műszaki területen 8160-an, a művészeti területen 740-en, a művészetközvetítésben 350-en tanulhatnak. Az orvostudományi képzésekben 2800-an, a pedagógusképzésben 1600-an, a sporttudományokban 450-en, a társadalomtudományokban 1000-en, a természettudományokban 4000-en mélyülhetnek el. A részösztöndíjasok közül az agrárképzésben 100-an, az informatikai képzésben 4600-an, a műszaki képzésben 7600-an, az orvostudományi képzésben 100-an, a természettudományos képzésben 3150-en tanulhatnak.
Súlyos károkat okoz
A Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöksége megdöbbenéssel értesült arról, hogy a kormány a 2012-ben államilag támogatott képzésre felvehető hallgatók számát mindössze 34 ezerben határozta meg. Azt javasolják, hogy 25 százaléknál ne legyen nagyobb egy területen sem a keretszámcsökkentés. A testület emellett azt is megjegyezte: véleményük szerint az ország gazdasági helyzete nem indokolhatja a felsőoktatásból a nagymértékű, legalább 20 százalékos forráskivonást jelentő döntést.
Az MTI által megkérdezett egyetemi rektorok egyelőre nem tudják megjósolni, hogyan befolyásolja majd az alacsonyabb hallgatói létszám az intézmények működését, de valószínűsítik, hogy az intézménynél komoly problémák jelentkeznek majd. Patkó Gyula, a Miskolci Egyetem rektora azt is kiemelte, hogy a rendszer “konzerválja a főváros és vidék közti aránytalanságot”, és aggasztónak találja a jövőre nézve a vidék szakemberellátottságának alakulását.
A Debreceni Egyetem (DE) oktatási rektorhelyettese szerint szakmailag nem támasztható alá az államilag támogatott felsőoktatási helyek keretszámának megállapítása, az sem a diákok érdekeit, sem a piaci igényeket nem szolgálja. Jávor András kijelentette, hogy “a gyerekeket nagyon rossz helyzetbe hozták” az új rendszerrel, amely reményei szerint átmeneti lesz. Úgy véli, hogy ha az 2-3 évig érvényben marad, akkor súlyos károkat okoz, s oktatói munkahelyek megszűnését is eredményezheti.
