Magyar állami ösztöndíjjal, részösztöndíjjal és önköltséges formában folytathatják a jövőben tanulmányaikat a felsőoktatási hallgatók – mondta Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter az új felsőoktatási törvényről szóló javaslatot ismertetve szerdán a parlamentben.
A tárcavezető a javaslat expozéjában szólt arról is, hogy a beiratkozás előtt a kormány által kidolgozott feltételekkel hallgatói szerződést kell majd kötni.
A tárca vezetője kiemelte a pedagógusképzés átszervezését, és a jövőre nézve, a törvény elfogadása után fontos feladatnak tartotta a képzések áttekintését, a bolognai rendszert ugyanis – mint fogalmazott – nagy sietséggel vezették be.
Réthelyi Miklós beszélt arról is, hogy 1990 előtt a középiskolát végzett hallgatóknak csak kis százaléka folytatta tanulmányait a felsőoktatásban, ezt követően azonban megháromszorozódott a hallgatók száma, új időszakot elindítva a magyar felsőoktatás életében. Ma már egyszerre kell figyelni a minőségi és a tömegoktatásra – hangsúlyozta.
Pósán László, a Fidesz vezérszónoka azt mondta: a törvényjavaslat a felsőoktatás főbb problémaköreit alapvetően jól ragadja meg, de nem állítja, hogy hibátlan és azt sem, hogy minden a helyén van, ezért bizonyos pontokon módosításokat javasol. Szerinte a javaslatban a felsőoktatás minőségét javító szabályok “Janus-arcúra” sikerültek, vannak jó és vitatható elemei. Úgy vélte: helyes, hogy a tervezet szűkíti azon pontok arányát, amelyek nem a tudáshoz kapcsolónak, hogy szabályozza a diákokat tanulásra ösztönző erőket és gátat akar szabni annak a folyamatnak, hogy minden intézmény gyors ütemben bővítse képzési kínálatát.
Azt ugyanakkor nem tartotta jónak, hogy csak akkor lehet egy intézmény egyetem, ha a jövőben ötéves átlagban évente 60 PhD-s végzős bocsát ki. Szerinte ezt helyesebb lenne százalékos arányhoz kötni vagy más rugalmas megoldást találni, mert ellenkező esetben a felsőoktatási intézmények alapvető érdeke az lesz, hogy erőnek erejével “odarugdossák a megfelelő számú gyereket”.
A fideszes politikus azt sem tartja helyesnek, hogy a felsőoktatási felvételi kritériumaként megjelenik a C típusú nyelvvizsga, szerinte ugyanis ezzel a családok pénztárcájához kötnék, ki tanulhat tovább. Ma a közoktatási rendszer nem alkalmas arra, hogy a tömegében nyelvvizsgát tegyenek a diákok, akinek ez sikerül, azok általában különórára, nyelviskolákba járnak, amit a szülők vásárnak meg a piacon – tette hozzá a politikus, aki azt javasolta, hogy inkább a kötelező idegen nyelvből tett érettségi maradjon feltétel.
Hiller István, az MSZP vezérszónoka azt mondta: a javaslat nem szakmai, hanem gazdasági okokból született, hiszen a kormány 20 százalékkal akarja csökkenteni a felsőoktatás támogatását, és ehhez keresi a megfelelő ideológiát és törvényszöveget. Az elmúlt 50 évben példa nélküli, hogy egy év alatt 39 milliárd forintos kivonás történik – tette hozzá a volt oktatási miniszter.
Szerinte a javaslat nem szolgálja Magyarország érdekeit, és a kormány saját programjával, a munkahelyteremtéssel és a beruházások ösztönzésével is ellentétben áll. Minden felmérés azt mutatja, hogy ha valaki diplomával rendelkezik, nagyobb esélye van elhelyezkedni a munkaerőpiacon és nehezebben veszíti állását, ezzel ellentétben – folytatta – a javaslat 53.500-ról 30 ezer főre csökkenti a hallgatói keretszámot, állami ösztöndíjnak nevezi az eddigi költségtérítéses képzést, az önköltséges hallgatókat pedig tandíjrendszerben akarja tanítani. Mint mondta, több év alatt a jelenlegi 370 ezer fős hallgatói réteget mintegy 150 ezer fővel fogják csökkenteni, amivel a magyar ifjúság nagy részét tudatosan nem engedik be felsőoktatásba. Közölte: az MSZP, figyelembe véve az ország teherbíró képességét, azt javasolja, hogy az államilag finanszírozott helyek számát arányítsák a 2011-érettségit tett hallgatók számával, és ez legyen a konstans a következő években.
A tandíjról azt mondta: 2008-ban egy olyan rendszert vezettek volna be, amivel a szegény sorból jövő, tehetséges diákok ösztöndíjat kaptak volna, a vagyonos családból származó, nem teljesítő tanulók viszont nettó befizetői lettek volna a felsőoktatásnak, ezt azonban a Fidesz “populista népszavazási kezdeményezése” megakadályozta. Nehéz lehet úgy ismertetni ezt a javaslatot, hogy három évvel ezelőtt pont ezt támadták – jegyezte meg. Szerinte a javaslatban szereplő önköltséges képzéssel a költségtérítés dupláját fizettetik meg, ami egy orvosi képzésnél hat év alatt meghaladhatja a 10 millió forintot, így egy nyugat-dunántúli diáknak olcsóbb lesz Ausztriában orvosnak tanulni. Hiller István átgondolatlannak tartotta, hogy a leendő hallgatók majd csak januárban tudhatják meg, hogy a februári felvételin milyen szakon, mennyit kell majd fizetniük és milyen államilag támogatott helyekre pályázhatnak.
