Belföld

Mennyire apró a 333 módosító?

Ahogy ígérték: módosítókkal bombázzák a köznevelési törvényt a kormánypártok is. Az államtitkárság szerint csak néhány apró változtatásról van szó.

Szerdán Gloviczki Zoltán közoktatási helyettes államtitkár sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a köznevelési törvényhez benyújtott módosító javaslatok nem érintenek stratégiai kérdéseket. “A mi legnagyobb meglepetésünkre az este hat órai határidő előtt huszonnyolc módosítót nyújtottak be a parlament elé” – számszerűsítette az MTI szerint a javaslatokat, közel egy héttel azután, hogy Lázár János már csaknem ötven ilyennel állt elő.

Összesen 333 érvényes módosító javaslat érkezett be a határidőig, ebből 174-et fideszes képviselők jegyeznek. A kormánypárti módosítók egy része az iskolák államosításával kapcsolatban változtatna a Hoffmann-terven. Mint azt lapunknak Pokorni Zoltán is elmondta, be kell építeni a törvénybe azokat a finanszírozási garanciákat, amelyek a visszaszerződő önkormányzatok döntését alátámasztják. Ez a fenntartói rendszer átalakítása körül lezajlott vita kompromisszumos végeredménye lenne: az állam átveszi az iskolafenntartást mindenkitől, de a kétezer főnél nagyobb települések, ha akarják, visszavehetik ezt. A módosító, az amúgy a törvényben egy mondatban megjelenő passzust pontosítja.

Ivanics Ferenc azt rögzítené, hogy nemcsak a kétezernél több lakosú települések, hanem az iskola fenntartására létrejött önkormányzati társulások is átvehetnek az államtól oktatási intézményt, feltéve, hogy a települések összlakosszáma több kétezernél. Ehhez kapcsolódik Révész Máriusz indítványa, amely újraélesztheti a főváros és a kerületek közötti csatát. Azt javasolja, hogy Budapesten a gimnáziumok fenntartói jogát elsődlegesen a fővárosi önkormányzat, az általános iskolák fenntartói jogát elsődlegesen a kerületi önkormányzat vehesse át.

Az eredeti javaslatból kikerülhetnek a pedagógus életpályamodellre vonatkozó passzusok is, mivel egy változtatási szándék értelmében ezen “meghatározó jelentőségű” kérdést indokolt lenne külön jogszabályban kezelni. Ez alapvető változás lenne, főleg annak függvényében, hogy Orbán Viktor sem látja a pénzügyi garanciáit a törvény bevezetésének. A jogszabályba kerülhet ugyanakkor, hogy az ötvenkettedik életévüket betöltő pedagógusok mentesüljenek a továbbképzési kötelezettség alól, hiszen szerintük ők jó eséllyel akár még több mint egy évtizedig a pályán maradnak.

Több fideszes képviselő nyújtott be javaslatot a kisgyerekkori oktatással kapcsolatban, és a rugalmas iskolakezdés eltörlése ellen, eltörölnék az egész napos iskola kötelezőségét, árnyalnák a középiskolai felvételire vonatkozó szabályozást. A koncepció erősen ellehetetlenítené a két tanítási nyelvű oktatást és a nyelvi előkészítő évfolyamot, ahogy azt egy korábban a sajtóból megismert, de nyilvánosságra nem hozott nyelvi stratégia leírta. Ennek megakadályozására is találunk módosítót. Szintén említette lapunknak Pokorni, hogy nem tartja jónak az egységes, három évre redukált szakképző iskolákat, módosítóval szeretné elérni, ha továbbra is megmaradhatna a négy éves képzés is.

Láng Zsolt II. kerületi polgármester lehetővé tenné, hogy a települési vagy a kisebbségi önkormányzat által fenntartott intézmény vallásilag, világnézetileg elkötelezett legyen, ha az adott településen a gyermekek oktatása vallásilag, világnézetileg semleges intézményben is biztosítható. A KDNP-s Michl József viszont úgy módosítaná a világnézeti passzust – amely a törvényjavaslatban úgy hangzik, hogy az állami és önkormányzati nevelési-oktatási intézmény nem nyilváníthat ki vallási vagy világnézeti elkötelezettséget -, hogy az ismereteket, a vallási, világnézeti információkat tárgyilagosan, sokoldalúan kell közvetíteni, “a teljes nevelés-oktatási folyamatban tiszteletben tartva a gyermek, a tanuló, a szülő, a pedagógus vallási, világnézeti meggyőződését”.

Michl József azt is javasolja, hogy a kötelező idegennyelvi érettségi helyett fizikából, biológiából vagy kémiából is lehessen érettségizni. Szerinte a reáltárgyak ismerete legalább olyan fontos, mint a nyelvtudás, ráadásul sok embernek “nem adatott meg az a tehetség, hogy elsajátítson idegen nyelvet”. Attól még lehet jó hivatalnok, segéd-, szakmunkás valaki, hogy nem érettségizett idegen nyelvből, csak tanulta azt – írta indoklásában.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.