Belföld

Hogyan kerül disznó a szélvédőre?

Az autópályákat védő kerítéseket a szarvas sok szakaszon átugorja, a vaddisznó „átbújik” alatta, a felhajtókon pedig bármilyen állat akadálytalanul a sztrádára juthat. A menekvés embernek és állatnak is nehéz, a károk nehezen megbecsülhetők, de a személyi sérülés arányaiban kevés.

Képzeljük el, hogy száztízzel hajtunk az M3-as autópálya Tisza-hídján Nyíregyháza felé, amikor egy pillanat alatt az autó előtt terem egy jól megtermett, 30-40 kilós német juhászkutya, nyakában elszakított lánca bő kétméteres darabjával. Az ütközés elkerülhetetlen, az autó felpattan a szalagkorlátra és alvázán csúszik rajta, majd az útra pördül, ahol a tengelye körül forogva lassan megáll.

Az eset valóban megtörtént, a kutya elpusztult, a jármű vezetője és utasa szerencsére csak kisebb sérüléseket szenvedett, pedig többszörös életveszélyben voltak. Szerencséjük volt: sikerült az autót úgy kormányozni, hogy ne boruljon fel és a mögötte érkezők is időben meg tudtak állni. Ezen kívül az állat nem repült be a szélvédőn és az acéllánc sem vágódott az utastérbe – ezeket sem mi találtuk ki, a helyszínelő rendőrök szájából hangzott el.

A kerítés sem véd meg

A nagyobb sebesség és a biztonságérzet sokszorosan veszélyessé teszi az autópályákon és gyorsforgalmi utakon történt állatelütéseket. Az ÁAK FN24-nek eljuttatott összesítéséből kiderül, hogy az általuk felügyelt 1300 kilométer hosszú útszakaszon – sztrádák, gyorsforgalmi utak és főutak – a 2009-2010-es időszakban 4047 esetben ütközött autó valamilyen állattal.

A „jó hír”, hogy ez a szám a megelőző két év statisztikájához képest 12 százalékkal kisebb. Az „áldozati listát” a rókák és a macskák vezetik, de kutyák közül is 642 veszett oda, de a legveszélyesebbek természetesen a nagytestű állatok, mint az őz, vagy a 100 kilogrammos súlyt is meghaladó szarvas és vaddisznó – márpedig még autópályán is találkozhatunk velük.

Állatelütések száma az ÁAK által kezelt autópályákon (db):

Teljes védelmet sajnos még a „védett útszakaszon” sem lehet biztosítani: a csomópontoknál, a le- és felhajtóknál ugyanis a járművekhez hasonlóan a vad is feljuthat a pályára, hiszen ott értelemszerűen nincs kerítés – mondta el az FN24-nek Götz Attila, Az Állami Autópályakezelő Zrt (ÁAK) kommunikációs szakértője. A már meglévő, régi védőkerítések ráadásul nem minden esetben alkalmasak arra, hogy távol tartsák az állatokat a pályáktól.

Nincs menekülőút

Nem elég magasak, és például őzek, szarvasok át tudnak rajtuk ugrani, vagy nem elég tartósak, illetve néhány állat, mint például a róka könnyen át tudja magát ásni a fémháló alatt, a vaddisznó pedig megemeli az orrával. A balesetveszély csökkentésére az ÁAK Zrt. magasabb, tartósabb kerítéseket emelt az általa kezelt legveszélyesebbnek tartott útvonalakon, együttműködésre törekszik az utak mellett található vadásztársaságokkal és a cég útüzemeltetői naponta többször ellenőrzik a kerítések állapotát – emeli ki Götz Attila.

A védőkerítések fejlesztése mellett hatékony segítség lenne a balesetek csökkentésére, ha hagynának menekülési utat. A pályára tévedt állatot ugyanis sokszor a kerítés akadályozza meg, hogy elhagyja a veszélyzónát, és végső kétségbeesésében, pánikból rohan az autók közé – nyilatkozta lapunknak Hajas Péter Pál, az Országos Magyar Vadászkamara Vadvédelmi és Vadgazdálkodási Bizottságának tagja. A kerítések belső oldalán megépített kiugrók, rámpák segíthetnék a betévedt vadat a lezárt terület elhagyásában. 

Felbecsülhetetlen a kár

Nagyon nehéz megbecsülni, hogy milyen károkat okoznak az útra tévedt állatok. Nézzük először a számokat: tavaly összesen 20 187 alkalommal ütközött gépjármű vaddal, ennek több mint a fele „kisebb kárt okozó” apróvad, azaz nyúl, fácán, fogoly volt – derül ki az Országos Vadgazdálkodási Adattár táblázataiból. És ez a valóságnak csak egy része, a vadászatra jogosultak tudomására jutott esetek, az apróvadelütések többségét nem is észlelik. Ha ehhez hozzávesszük a sehol számon nem tartott háziállatokat, úgymint kutyát és macskát, akkor az ÁAK adataival arányosítva sok tízezer ilyen jellegű balesetről beszélhetünk.

Emberéletből egy is sok, de a számokat tekintve a sérülés szerencsére nem túl gyakori. 2010-ben összesen 16 308 személyi sérüléssel járó baleset történt Magyarország útjain, ebből 86 esetben származott a baj valamely állat elütéséből, és ezen belül 63 alkalommal ütközött autó vadállattal – tudtuk meg az Országos Rendőr-főkapitányságtól. Magyarul a sérüléssel járó balesetek 0,5 százalékáról beszélünk.

A gépkocsikban keletkezett kár megbecsülhetetlen, az állat méretétől és az ütközés sebességétől függően néhány ezer, tízezer forinttól a sokmilliós „totálkárig” terjed. A biztosítók nem tartják nyilván az ilyen jellegű károkat, ezért csak találgathatunk, és talán nem nyúlunk nagyon mellé, ha százmilliós, akár milliárdos összegről beszélünk. Némi „fogódzóként” Götz Attila rendőrségi információkra hivatkozva úgy nyilatkozott, hogy gyorsforgalmi utakon átlagosan autónként 470 ezer forint az állatelütésekből származó kár…

Az éremnek persze két oldala van. A gazdáik hibájából elhullott háziállatokat legfeljebb sajnálni tudjuk, a vadnak azonban mérhető értéke van. Erről, és a balesetek elkerülésének lehetőségeiről írunk a következő részben, hiszen ilyenkor, késő ősszel kezdődik a „vadelütések szezonja”.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.