Belföld

Újabb bakik az alaptörvényben?

Több szakértő is felfedezett már hibákat az elfogadott új alkotmányban.

A bevezetőben, a Nemzeti hitvallásban érvénytelennek nyilvánított 1949-es alkotmány alapján fogadta el az Országgyűlés az új Alaptörvényt. A Nemzeti hitvallásban ez a mondat áll: “Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmányt, mert egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk érvénytelenségét”. Az Alaptörvény végén olvasható záró rendelkezések 2. pontjában pedig ez: “Ezt az Alaptörvényt az Országgyűlés az 1949. évi XX. törvény 19. § (3) bekezdés a) pontja és 24. § (3) bekezdése alapján fogadja el”. A Független Hírügynökség által megkérdezett alkotmányjogászok szerint azonban ezt az ellentmondást nem sorolták az új Alaptörvény legkifogásolhatóbb pontjai közé.

Salát Orsolya alkotmányjogász arra a pontra hívta fel kedden a Független Hírügynökség figyelmét, amely szerint az alaptörvény rendelkezéseit a történeti alkotmány vívmányaival összhangban kell értelmezni. Az ELTE oktatója szerint visszalépésnek tűnik, hogy avitt, monarchikus, rendi szabálygyűjteményeket kötelezően figyelembe kell majd venni. Persze lehet – mondta -, hogy csak a pozitív rendelkezéseket kell összhangba hozni a XXI. századi alaptörvénnyel, de nem tudni, melyek ezek.

Salát Orsolya szerint szintén többféleképp értelmezhetők például a legfelsőbb bíróságot, az ombudsmanokat érintő rendelkezések. Mivel az új alkotmány életbelépésétől, 2012. január 1-jétől a legfelsőbb bíróság helyére a Kúria lép, elképzelhető, hogy akár meneszthetik is Baka Andrást, a legfelsőbb bíróság elnökét, akinek egyébként 2015-ig tart a mandátuma. Persze az is elképzelhető, hogy marad a pozíciójában, amelyet a kúria elnökévé neveznek át. Az új alaptörvény szerint a négy ombudsman helyére egy lép két helyettessel. Lehet, hogy a jelenlegi biztosok maradnak, csak átnevezik beosztásukat, de az is a lehetőségek között van, hogy a változás leváltást jelent – véli az alkotmányjogász. Salát Orsolya hozzátette: nemcsak a bizonytalan értelmezés a gond, hanem az is, hogy lecserélésük esetén a bírói és az ombudsmani függetlenség is megkérdőjeleződhet.

Kolláth György alkotmányjogász a Népszabadságnak nyilatkozva arra hívta fel a figyelmet, hogy januártól két alkotmánya lehet az országnak, mert a hatályba léptető rendelkezések nem szüntetik meg a jelenlegi alkotmány hatályát. Salát Orsolya erről azt mondta, hogy a probléma egy külön hatálybaléptetési törvénnyel orvosolható. Erre egyébként lehetőséget is ad a zárórendelkezések 3-as pontja – tette hozzá. Ez a következőképpen szól: “Az ezen Alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezéseket az Országgyűlés a 2. pont szerinti eljárásban, külön fogadja el.” A zárórendelkezések 2. pontja – mint már említettük – az, amelyikben arról van szó, hogy az Alaptörvényt az annak preambulumában érvénytelennek mondott 1949-es alkotmány vonatkozó pontjai alapján fogadják el.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik