A készülő alkotmánytervezetben új elemeként szerepel az a passzus, amely szerint „a nagykorú gyermekek kötelesek rászoruló szüleikről gondoskodni.”. Bár elsőre úgy gondolnánk, hogy ez olyan magától értetődő erkölcsi szabály törvénybe foglalása, amely egyes kirívó esetekben új helyzetet teremthet. Kiderült azonban, hogy semmi új sincs a javaslatban, hiszen az 1952-es keltezésű családjogi törvény ezt a helyzetet már rendezte.
A szülőtartás nem új elem a jogrendszerünkben – mondta Lövétei István alkotmányjogász az fn.hu-nak. Az alkotmányban eddig ugyan nem volt benn, de az 1952-es családjogi törvény alapján a szülőtartást egy közigazgatási határozattal eddig ki lehet mondani. Ez ugyanolyan eljárás, mint a gyerektartás, ahol a bíróság automatikusan ítélkezik.
A 100 éves Kardos Jánosnét köszöntötték hozzátartozói, szomszédai és az intézmény munkatársai a Nyugdíjasok Házában (2002) Fotó: MTI/Oláh Tibor
Nem alkotmányként kezelik az Alaptörvényt
Az alkotmányjogi szakértő szerint azonban az alaptörvényben ilyesmit szükségtelen megjeleníteni, mert nem oda tartozik. Egyike azoknak a mondatoknak az alkotmány tervezetében, amely tisztán propagandaérdekeket szolgál. Jogi jelentése ugyanis akkor válik komollyá, ha mögé olyan rendszer épül, amely a gyakorlati érvényesítését szolgálja. Ehhez pedig semmiféle alkotmányos szövegbefoglalásra nincs szükség.
Lövétei úgy véli, hogy a kormánypártok az alaptörvényt nem alkotmánynak fogják fel, hanem olyan szövegnek, amely az emberek véleményét kívánja tükrözni, és a polgárok, valamint a hatalom belső viszonyrendszerét jeleníti meg.
A modern alkotmányok nem ilyen kérdésekkel foglalkoznak, hanem azzal, hogy mik az állam működésének, és a polgárok alapvető jogainak garanciái – állítja Lövétei István. Az ilyen családjogi kijelentések pedig semmiféle garanciát nem jelentenek, ezek jellemzően a szocialista típusú alkotmányokban kapnak helyet.
Szükséges az értékválasztás
Gulyás Gergely, a Fidesz-KDNP alkotmányszövegező bizottságának tagja is elismerte, hogy az alaptörvény változásával nem módosul a jogi helyzet, hiszen a szülőtartásról szóló törvény szerepel a családjogi törvényben. A frakció értékválasztásként emelte be ezt a kitételt az alaptörvénybe, mert a Fidesz szerint különösen fontos, hogy a szülő a gyerekről, a gyerek a szülőről gondoskodjon, ahogy az a mai tartási sorrendben szerepel.
A szociális és a családjogi törvényben ugyan van némi ellentmondás ebben a tekintetben, de a többségi gyakorlat így is azt jelzi, hogy létezik a szülőtartás. Gulyás úgy gondolja, hogy az értékrendszerüknek igenis meg kell jelennie az alkotmányban.
„Ha mindenki iszonyú gazdag lenne, akkor erre nem lenne szükség. A tartási kötelezettség csak egy adott helyzetre alkalmazható” – reagált a képviselő arra a felvetésünkre, hogy talán inkább egy egységes ellátórendszernek, netán magának a nyugdíjrendszernek kellene garantálnia az idős embereknek egzisztenciáját. Mindemellett Gulyás szerint ez nem jelenti azt, hogy a nyugdíjak értékvesztésével a szülőknek majd a gyerekeikre kell támaszkodniuk: „Számtalan előítélet van a kormánnyal szemben, de biztosítok mindenkit arról, hogy ez a szándék még eshetőlegesen sem szerepelt a javaslatukban.”
A rokontartás közös szabályai
60. § (1) Rokonaival szemben, az alábbi rendelkezésekben meghatározott körben, az jogosult tartásra, aki magát eltartani nem tudja és akinek tartásra kötelezhető házastársa vagy bejegyzett élettársa sincs.
(2) Tartásra a munkaképes leszármazó is jogosult, ha erre szükséges tanulmányai folytatása érdekében rászorul.
(3) Nem jogosult tartásra a nagykorú, ha magatartása miatt arra érdemtelenné vált.
(4) A gyermek a szülő érdemtelenségére általában nem hivatkozhat, ha a szülő tartási, gondozási és nevelési kötelességének eleget tett.
