A koncessziós szerződésben foglaltak szerint a King’s City kaszinó-komplexum beruházója, a KC Bidding Kft. 2010. december 20-án a beruházás végleges helyszíneként a sukorói földterületet nevezte meg, és benyújtotta a szükséges okiratokat a minisztérium részére. A befektetők által megbízott kommunikációs tanácsadó, Tóth József, a befektetői csoport sajtóközleményének közvetítője az MTI kérdésére nem tudta megmondani, melyik minisztériumba adták be a dokumentumokat.
A közlemény emlékeztet arra, hogy a KC Bidding Kft. a King’s City csoport része 2009. október 9-én I. kategóriába tartozó játékkaszinó üzemeltetésére és működtetésére vonatkozó koncessziós szerződést írt alá az akkori Pénzügyminisztériummal. A koncessziós szerződés értelmében a King’s City projekt, a játékkaszinót is beleértve, a Velencei-tó mellett az eredetileg tervezett sukorói ingatlan-együttesen kerülne megvalósításra, amely terület a beruházók szerint különleges és egyedi adottságokkal bír.
A közlemény szerint “a King’s City csoport vezetése elvárja, hogy a Magyar Köztársaság kormánya állítsa vissza a beruházás nemzetgazdasági szempontból kiemelt státuszát, amelyet a közelmúltban megszűntetett azzal, hogy a státuszt biztosító kormányrendeletet indokolás nélkül hatályon kívül helyezte. A King’s City csoport vezetése elvárja továbbá, hogy a kormány hajtsa végre a beruházásösztönző megállapodásban rögzített 2,6 milliárd forint összegű állami támogatás megfizetésére vonatkozó rendelkezéseket, amelyről a King’s City csoportot a Magyar Köztársaság előzőleg regnáló Kormánya biztosította és az erről szóló jegyzőkönyv az ITD Hungary Zrt. által is aláírásra került.”
A King’s City csoport aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a jelenlegi kormányzat magatartása a beruházással kapcsolatban hátráltatni fogja új, nagy volumenű beruházások megvalósulását Magyarországon – olvasható a közleményben.
A beruházás tervezett területét alkotó sukorói ingatlanok ügyében polgári per folyik, amelyben a magyar állam annak megállapítását szeretné elérni, hogy a telekcsere-szerződés semmis, mert jogszabályba ütközik, továbbá a csereingatlanok között feltűnő értékaránytalanság van. A perben magyar államot az MNV képviseli. A tervezett sukorói beruházásban érdekelt külföldi befektetőcsoportot képviselő Joav Blum alperesként a kereset elutasítását kérte a bíróságtól.