Ezúttal botrányok és sorban állás nélkül zajlott le a választás vasárnap. A második fordulóban 57 egyéni körzetről szavaztak a választók. Ebből 54 helyet megnyert a Fidesz. Edelényben a függetlenként induló, exfideszes és a Jobbik által a második körben támogatott Molnár Oszkár diadalmaskodott.
Két legény maradt talpon
Úgy tűnik, mindössze két szocialista politikusnak sikerült egyéniben mandátumot szereznie. Budapest XIII. kerületében a szocialista Tóth József diadalmaskodott a Fidesz-KDNP jelöltje felett. Rendkívül szoros küzdelemben, több mint 99 százalékos feldolgozottság mellett úgy látszik: Szanyi Tibor végül legyőzte fideszes ellenfelét, ám végleges eredményt itt még nem lehet mondani.
Mandátumelosztás a második forduló után
Annyi biztos: a Fidesz magabiztosan szerezte meg a mandátumok 68 százalékát, azaz a kétharmados többségnél is többet szerzett. Az MSZP – Szanyi Tiborral együtt – 59 helyet tudhat magáénak, a Jobbik 47-et, míg az LMP 16-ot.
A Fidesz elengedte Edelényt
A Fidesz tulajdonképpen már akkor “elengedte” Edelényt, amikor nem Molnár Oszkárt indította, vagyis tisztában volt azzal, hogy ezzel a döntéssel elveszíthet egy mandátumot, viszont többet nyerhetett vele. A kétharmad mellett ez bőven belefért a pártnak – állapította meg lapunk kérdésére Szomszéd Orsolya.
A Nézőpont Intézet elemzője szerint a Jobbik visszalépési stratégiáját a szavazók végrehajtották Edelényben, vagyis követték a párt “utasítását”, és ezzel Molnár Oszkárt segítették győzelemre. „Ez annyiban nem meglepetés, hogy azt lehetett látni, hogy a független jelölt esélyeit növelte a visszalépés, míg például az MSZP-s visszalépések nem kecsegtettek sok eredménnyel.
A legérdekesebb kerület az edelényi volt – véli a Political Capital. A cég elemzésében kifejti: a részvétel itt is csökkent, de az országos átlagnál jóval kisebb mértékben: 63,28-ról 54,06 százalékra esett csak vissza. 98,75 százalékos feldolgozottság mellett már látszik, hogy minden jelölt támogatói között voltak, akik otthon maradtak, de mivel Daher Pierre és Gúr Nándor az első fordulóhoz hasonló szavazatarányt produkált, a Jobbik szavazóinak többsége jól láthatóan átszavazott Molnár Oszkárra.
Szanyi Tibor körzete még nem dőlt el
A Political Capital számításai szerint Szanyi Tibor körzete az egyetlen, amely valószínűleg a következő napokra is tartogat izgalmat. 95,34 százalékos feldolgozottság mellett 525 szavazattal vezet, de ez valószínűleg minimálisra olvad, ha megtudjuk, mi történt a hírhedt 48-as szavazókörben, ahol többek között az igazolással szavazók szavazhattak (az első fordulóban itt 492 szavazattal kapott ki Szanyi).
Valószínűleg döntetlen közeli lesz az eredmény holnap reggelre, így a külföldi szavazatok csütörtöki bekeverése után megszámolásra kerülő 45-ös szavazókörön múlhat a mandátum sorsa. Mindez azonban nem befolyásolja a Fidesz 263-os összmandátumszámát. Ha ugyanis végül Szalay Péteré lenne az újlipótvárosi mandátum, eggyel kevesebb képviselői helyet nyerne a Fidesz országos listáról. A bonyolult választási rendszer fintora, hogy ebben az esetben nem az MSZP, hanem a Jobbik nyerne eggyel több kompenzációs mandátumot. A XIII. kerületi harc tehát az MSZP és a Jobbik közötti erőviszonyokat billentheti meg, a végeredmény vagy 59-47, vagy 58-48 lesz a szocialisták javára. (Fontos, hogy ez a jelenlegi 98,1 százalékos feldolgozottság mellett áll így.)
Nem hozott átrendeződést a második forduló
Szomszéd Orsolya szerint a választás egyik tanulsága, hogy egy nagyon egyértelmű első fordulós eredmény után nem várható átrendeződés, a pártjuk kudarca miatt csalódott szavazók inkább a távolmaradást választják. „A Jobbik elkötelezett szavazói sem tartottak ki mind pártjuk mellett a második fordulóban, Budapesten többnyire 10 százalék alatt végeztek, és vidéken is több helyen gyengébben szerepeltek jelöltjei, mint két hete” – fogalmazott a szakértő az fn.hu-nak.
Színesebb politikai tér
A Political Capital lapunkhoz eljuttatott elemzése szerint a Fidesz kétharmados többsége ellenére az eddiginél sokszínűbbé, esetenként kiszámíthatatlanabbá válhat a parlamenti politizálás. A Fidesz domináns helyzete mellett ugyanis három önálló utat járó, egymással szemben is politizáló ellenzéki párt foglal majd helyet a parlamentben. Az MSZP elnökének lemondásával a nyilvánosság számára is megkezdődik a szocialista párt, illetve a vezető szocialisták helykeresése. Az MSZP újraszervezése nagyobb terepet biztosít a másik két ellenzéki párt, a Jobbik és az LMP számára, hogy számszerű hátrányuk ellenére a kormány látványosabb ellenfelei legyenek.
Ezt csak erősíti, hogy új szereplőkről van szó, akiknek politikájával kapcsolatban nagyobb is lehet az érdeklődés, miközben az MSZP hosszú és vitás újjáépítésbe kezd. A folyamatot kihívóként befolyásolják a párton belülről induló kezdeményezések, parlamenten kívüli új baloldali törekvések, az Országgyűlésben pedig elsősorban az LMP, de akár a Jobbik is. A pártrendszer átalakulása nem ért véget a választással – írja a Political Capital.
Izgalmas törésvonalak
A szakértők szerint több törésvonal is meghatározó lehet majd az új Országgyűlésben egyrészt a pártok között, másrészt a pártokon belül. Így a kormányzó Fidesz legkeményebb ellenfele a Jobbik lehet, ebből következően a Fidesz is mindent el fog követni, hogy gyengítse a Jobbikot. Az MSZP-nek az LMP lehet legfőbb riválisa a baloldal képviseletéért.
Látványos konfliktus alakulhat ki a fiatalokat becsatornázó és az elitellenességet nagyon eltérő módon megjelenítő LMP és Jobbik között. Főként hosszabb távon érdekellentétek alakulhatnak ki egy-egy döntés kapcsán a Fidesz hatalmas frakcióján belül. Végül az MSZP frakcióján belül már rövid távon is konfliktus alakulhat ki a párt vezetéséért Gyurcsány Ferenc hívei és a régi pártvezetés emberei között, amely a szocialisták ellenzéki stratégiáját is meghatározza majd.
Gyors és látványos intézkedések
A Fidesz kormányzásának első időszakát a választók egy részére jellemző csodavárás és az szűk költségvetési és gazdaságpolitikai mozgástér között feszülő ellentét határozza majd meg. Hogy ezt az ellentétet feloldja, a Fidesz gyors és látványos intézkedésekkel igyekszik majd politikai cselekvést felmutatni – véli a PC. Ezt segítheti, hogy kétharmados parlamenti többségének birtokában a Fidesznek a tágabb értelemben vett politikai mozgástere meglehetősen széles lesz.
A Fidesz-kormány csúcsminisztériumok létrehozásával, állami intézmények összevonásával minden bizonnyal kevesebb tárcával működik majd, mint az előző kormány. A párt ezzel azt üzeni majd, hogy csökkenti a bürokráciát és takarékosabbá teszi az államigazgatást. Mindezzel összefüggésben a közigazgatási eljárások egyszerűsítése, illetve dereguláció is várható.
Nagy feladat az egység fenntartása
Amint az várható volt, Orbán Viktor a kétharmados többség birtokában korszakváltást hirdetett, de ennél hangsúlyosabb az a kontraszt, amit az előző négy évhez képest láttatott saját kormányzásával kapcsolatban. Minden kormányzati javaslat lényege a szövetségesek megtalálása, illetve felmutatása lesz, ennek formai és tartalmi eszközeinek kialakításáról fog leginkább szólni a következő időszak. A kormányzat újraszervezése, a „forradalmi” változások teszik majd lehetővé, hogy a szűk gazdasági mozgástér ellenére a szavazók számára gyökeres változásokat mutasson fel a Fidesz. A választásokon győztes párt számára ugyanakkor mindvégig komolyan veendő feladatot jelent az is, hogy a 263 országgyűlési képviselője közötti – korántsem automatikus – egységet fenntartsa.
Kétharmados többség birtokában a Fidesz ígérete szerint csökkenteni fogja az önkormányzati képviselők számát, valamint átalakíthatja a fővárosi önkormányzati rendszert, esetleg felmerülhet az önkormányzati választások előrehozatala is. Ugyanakkor az alkotmányos berendezkedés időigényes és bizonytalanságot keltő felforgatása aligha lenne racionális lépés a párt részéről, hiszen éppen a fennálló keretek megerősítése, egyes intézmények kormány alá rendelése, valamint más intézmények kormányközeli személyekkel való feltöltése révén maximalizálhatja leginkább a hatalmát.
Visszamutogat majd a Fidesz
A kormányzás első időszakában biztosan fontos szerep jut majd a visszamutogatásnak és az elszámoltatásnak. A Fidesz a költségvetés helyzetét feltáró bizottsága révén igyekszik majd elmagyarázni választóinak, hogy miért nem lehet azonnali jóléti intézkedéseket bevezetni. Eközben pedig az IMF-fel és az Európai Unióval új megállapodásra kíván jutni annak érdekében, hogy pénzügyi mozgásterét bővíteni tudja – írja a Political Capital.
Ezt követően az új kormány várhatóan egy hosszú távú, kiszámíthatóságot ígérő gazdaságpolitikai, adócsökkentési tervet igyekszik letenni az asztalra. Mindezeken kívül biztosan jelentős szerep juthat még a közbiztonság látványos növelése érdekében a rendőrség megerősítésének, valamint a szélsőségesek elleni fellépésnek. A Fidesz ugyanakkor kormányzati pozícióból nehezen fogja tudni felvenni a versenyt az elszámoltatás, a nemzetpolitika és a közbiztonság témájában a Jobbik radikális retorikájával.
