Öt éve tartották a kettős állampolgárságról szóló népszavazást. 2004. december 5-e a határon túli magyarok számára azóta is fájó pont, hiszen a voksolás eredménytelen volt, mivel kevesen mentek el szavazni. A leadott szavazatok között ugyan többségben voltak a kettős állampolgárságot támogatók – az érvényesen szavazó választópolgárok 51,57 százaléka voksolt így – ám az összes választópolgárra vetítve ez csupán 18,9 százalékot jelentett, ami kevés volt az érvényességhez.
A jobboldal a népszavazás kudarcát azóta is a baloldal orra alá dörgöli. Akkor az MSZP a javaslat ellen kampányolt – egyedül Szili Katalin akkori házelnök volt az, aki a lelkiismeret szerinti voksolásra buzdított.
A javaslat már megvolt
2009-re azonban változott a helyzet: három képviselő októberben olyan javaslatot terjesztett be, amelyet elvileg az MSZP is támogatni tudott volna. Szili Katalin akkor egy lapinterjúban azt mondta: „Én ma a politikustársaimtól kapott tájékoztató alapján azt látom, hogy lehetséges az, hogy még az őszi ülésszak keretében, a 2004. december 5-i népszavazás ötödik évfordulóján megtörténjék az állampolgársági törvénynek a módosítása.” Erre végül mégsem került sor, és a beterjesztők is visszavonták a javaslatot.
A beterjesztés lényege az volt, hogy bárki, aki magyar nemzetiségűnek tartja magát, vagy felmenői magyar nemzetiségűek voltak, kérelemre magyar állampolgárságot kapott volna. Ez a hatályos hazai törvények szerint egyébként nem járt volna automatikusan választójoggal, csak abban az esetben, ha állandó magyarországi lakhellyel is rendelkezik.
Nyolcszázezren igényelnék
Lapunk a javaslat benyújtásakor megkérdezett szakértők szerint körülbelül nyolcszázezren igényelnének ilyen kondíciók mellett állampolgárságot – nagyjából annyian, ahányan magyar igazolványt is. Elsősorban a hazaszeretet miatt kérnének honosítást, de motiváló tényező lehet a schengeni útlevél, vagy a könnyebb letelepedés is.
„A 2004. decemberi népszavazás után, amely a teljes körű magyar állampolgárság kérdésében az igenek ügydöntő többségű győzelmét hozta, a külhoni magyar állampolgárság kétségtelenül visszalépés. De hát ez a mostani kezdeményezés nem is róluk, a külhoni magyarokról szól, hanem a Fidesz és az MSZP választási esélyeiről és majdani kormányzási lehetőségeiről” – hangsúlyozta akkor Patrubány Miklós.
Az szinte biztos, hogy a jelenlegi parlament már nem fog ilyen témájú jogszabályt elfogadni. Kérdés azonban, hogy egy Fidesz-kormány újra beterjeszti-e, és ha igen, milyen formában a javaslatot.
a kettős állampolgárságról szóló kérdés 2004-ben
Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással – kérelmére – magyar állampolgárságot kapjon az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon lakó, nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét a 2001. évi LXII. tv. 19. § szerinti “Magyar igazolvánnyal” vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja?
