Belföld

Morvai: nem születtünk szolgaként

Magyar asztalra magyar terméket, a magyar falura csendőrséget és euroszkepticizmust ígér Morvai Krisztina. A Jobbik EP-listavezetője az FN-nek adott interjújában beszélt a romák által elkövetett bűnökről és arról, hogy elege van a rasszistázásból. Szerinte Orbán Viktor örülhet a Jobbik aktivitásának.


„Magyarország a magyaroké” a jelmondatuk. A Jobbik szerint kik számítanak magyarnak?

Szerintem viszonylag egységes képe van mindenkinek arról, hogy kik a magyarok. Főleg azoknak, akiket a külföldi multicég megfogott és kihajított a munkahelyéről. A „Magyarország a magyaroké” azt jelenti, hogy a magyar emberek vegyék kezükbe az országot, a gazdaságot, a mezőgazdaságot, a feldolgozóipart, a kereskedelmet és ne a nemzetközi nagytőke irányítsa a magyar gazdaságot, a magyar emberek sorskérdéseit.

Fotó: Gáti András, FN

Fotó: Gáti András, FN

A mostani gazdasági válság idején azért nem jött rosszul, hogy vannak nemzetközi kapcsolataink…

Ha nem lett volna ennyi nemzetközi cég, akkor nem lett volna gazdasági válság. A válságot az a végtelenül igaztalan és velejéig romlott rendszer okozza, amelyik a globális nagytőkével fémjelezhető. A Jóisten úgy teremtette meg a világot, hogy vannak nyersanyagok, vannak források, van mezőgazdaság, van ennivaló. Ha békén hagynák az embereket ott, ahol élnek, és a termékeket nem kell a világ egyik végéből a másikba szállítani…

Vagyis akkor sose ehetnénk Magyarországon mondjuk tengeri halat?

Épp hogy nem erről van szó. Inkább arról, hogy nem a külföldön megtermelt zöldséget vagy gyümölcsöt kellene fogyasztani, hanem a magyar gazda által megtermeltet, és nem palesztin sorban, rabszolgaként dolgozna a maga honfitársa vagy munka nélkül tengődne a falvakban, hanem lenne megélhetése, küldetése. Egyetlen magyar ember sem született szolgaként, sőt egyetlen ember sem azért jött a világra, hogy egy szűk, kizsákmányoló elitet szolgáljon egy egész életen keresztül.

Vannak viszont olyan magyar emberek, akik abból élnek – reméljük, hogy nem kizsákmányolva a többieket – hogy külföldre is termelnek, vannak külföldön is népszerű magyar termékek, nyilván ezeknek nem lenne gátja a Jobbik!

Természetesen nem. A Jobbik azt mondja, hogy nem az ember van a gazdaságért, hanem fordítva. Az a fontos, hogy a Jóisten mindenkinek adott egy küldetést, mindenkinek legyen egy életcélja, ne tengődjön senki munkanélküliként! A magyar falu ne menjen tönkre azért, mert a gazdának nincs munkája, mert az egész mezőgazdaság egy kézben van. Fővárosi üzletemberek által leprivatizált téeszről van szó, amelyik méregdrága gépekkel dolgozik, közben a másik ötszáz család a faluban éhen hal. Ez így nincs rendjén. A magyar termékek külföldi értékesítésével mi lennénk a legboldogabbak, hiszen az országnak már nincsenek piacai, a magyar gazda nem tudja eladni a portékáját. Tragédia szélén áll az ország, illetve már most bajban vagyunk. Talán még meg lehet ezt fordítani.

Visszatérve arra, hogy Magyarország a magyaroké: amikor ezt mondják, a roma honfitársainkra is gondolnak?

Természetesen. Bár az érdekvédőik is úgy gondolnának rájuk, mint én, mert ők úgy tűnnek, hogy leginkább a saját zsebeik tömködésére gondolnak csak. Valahol ugyanis elakadtak a romák felzárkóztatására szánt pénzek. Az első feladat a romákkal kapcsolatban a korrupció megszüntetése, és az, hogy tényleg olyanok képviseljék őket, akik tiszta emberek, demokratikus döntéshozatal útján, valóban a saját embereik érdekeit képviselik. A másik, hogy a mezőgazdaság olyan helyzetbe kerüljön, hogy legyen a roma embereknek munkájuk, meg tudjanak élni, és a gyerekek azt lássák, hogy a szülők elmennek dolgozni és a pénz nem a postás táskájában terem.

Nem veszélyes erről a kérdésről ennyire általánosan beszélni? A Jobbik programjában szerepel a cigánybűnözés kifejezés is. Ön jogvégzett ember…

Nemcsak a Jobbik programjában, hanem kriminológiai tankönyvekben is. Jó lenne, ha már valaki megkeresné Gönczöl Katalint, aki professzorom volt az egyetemen, jelenleg pedig ennek a kormánynak az egyik igazságügyi vezetője. Nála tanultunk a fehérgalléros, a fiatalkorú, a női bűnözés mellett a cigánybűnözésről is.

Kérdés, hogy szerencsés-e egy jogi szakkifejezést így használni a jelenlegi közhangulatban. Úgy tűnik, van, akit bátorít ez a kifejezésmód és öli a cigányokat.

Kit öltek meg? Mondjon eseteket!

Tatárszentgyörgy, Nagycsécs…

Most derül ki, hogy valószínűleg cigányok voltak az elkövetők.

Nocsak, ön már tudja, kik voltak az elkövetők?

Nem tudom, de az interneten olvastam, hogy úgy tűnik, előrehaladt a nyomozás. Nagymértékben elszaporodtak a cigánymaffiák, az uzsorásbandák. Én nagyon haragszom azokra a politikailag korrekt liberális urakra és hölgyekre, akiknek fogalmuk sincs arról, hogy a cigányemberek hogy élnek faluhelyen. Micsoda rettegésben élnek a saját uzsorásaiktól, hogy a nők micsoda rettegésben élnek a nőkereskedőktől, akik a saját unokahúgukat állítják ki a hatos út mellé.

A rendőrség szerint ugyanaz a banda állhat a sorozatos támadások mögött. Egy olyan uzsorásbandára gondol, akik országszerte szedik a pénzt?

Ezek általában országos maffiák. Senki semmit nem tud, de már úgy érzik, hogy a nem cigány származású magyar embereket kell gyalázni, miközben a cigányok sérelmére elkövetett bűncselekmények túlnyomó többségét cigányszármazású emberek követik el, uzsorásként, maffiózóként, nőkereskedőként. Amíg nem tudja mi történt, ne nyilatkozzon úgy, hogy rasszista indíttatásúak a támadások!

Nem én nyilatkozom, viszont a rendőrség nem zárta ki!

Nem zárta ki, és velünk szemben kizárta a rasszista indítékát annak, hogy húsz évre eladósították az országot? Hogy gyarmati sorba döntenek minket? A rasszistázásból már mindenkinek nagyon elege van!

Főleg a romáknak…

Nem. A romáknak a nyomorból van elegük, meg a saját vezetőik korruptságából és abból, hogy elárulják őket. Ha a cigánybűnözésről akar beszélni, akkor Gönczöl Katalint kérdezze, én inkább az EP-programunkról beszélnék.

A cigánybűnözés kifejezés is az önök programjából van…

Igen, mi véget fogunk vetni annak, hogy a magyar faluban és a magyar hazában milliók és milliók kiszolgáltatottan rettegnek.

Fotó: Gáti András, FN

Fotó: Gáti András, FN

Erre szolgál a programjukban szereplő csendőrség ötlete is?

Sajnos ma a rendőrség a magyar ember szemkilövetésére van fölvezényelve Budapestre, míg a falvakban nincs rendőr, aki megvédene a bűnözőtől. Ennek véget fogunk vetni. Kemény rendőrség és bűnmegelőzési stratégia kell!

Mi lesz ebben a szerepe a csendőrségnek, és hogy néz ki ez a szervezet? Lesz egyáltalán köze a Magyar Gárdához?

Vélhetően a Magyar Gárda tagjai közül is verbuválódik majd ez a falusi csendőrség-rendőrség.

Kimondottan falun működnek majd?

Elsősorban a vidékre kell egy olyan csendőrség, amelynek közvetlen kapcsolata van a lakossággal, amelyik helyben bűnmegelőzést-bűnüldözést folytat, és amelyik határozottan fel tud lépni a terménytolvajokkal, fatolvajokkal, erőszakos bűnözőkkel szemben. Az állomány egy részét vélhetően a gárda adja majd, akiket oda kell vezényelni a falvakba, azért hogy rendet csináljanak. Az lesz a foglalkozásuk, hogy a magyar embereket a bűntől megvédik.

Attól, hogy ön kijut Brüsszelbe, hogyan lesz csendőrség?

Úgy, hogy az igazság erőivel összefogunk.

Vagyis?

Mi vagyunk többségben. A szélsőségesezés meg kirekesztőzés véget fog érni hamarosan. Ennek a globális nagytőkére épülő, a világot kizsákmányoló elitnek vesztett ügye van. Sajnos az összeomló rendszer maga alá temetett rengeteg kisvállalkozót, kisgazdát, állását elvesztő állami alkalmazottat. Ezek az emberek most követelni fognak egy igazságosabb rendszert, gazdaságot, világot. Mindenhol ezek az emberek vannak többségben, akár Franciaországban, akár Angliában, akár Németországban. Nem a bankárok és a multicégek topmenedzserei vannak többségben, hanem a kisüzletek tulajdonosai.

Most azt mondja, hogy egész Európa Morvai Krisztinára vár? Eddig miért nem valósult meg egy összefogás?

Pont azért, mert az önhöz hasonlók lerasszistázták őket.

Nem használtam ezt a szót, csak ön.

Hálaistennek, ez engem nem érdekel. Engem az érdekel, hogy a magyar emberek emelt fejjel, méltósággal élhessenek a saját hazájukban. Én egyébként azokat tartom szélsőségesnek, akik ezt a szegénységet létrehozták Magyarországon. Itt az ideje, hogy ennek véget vessünk.

Melyik képviselőcsoporttal lesz ön kapcsolatban az EP-ben?

Ezek most alakulnak csak, majd a választások után kiderül. Nyilván nem a Néppárttal, hanem valamilyen euroszkeptikussal. Én nem barátságokat megyek kötni Brüsszelbe, hanem harcolni.

Mi a véleménye Orbán Viktor legutóbbi nyilatkozatáról, melyben a Fidesz ellenfelének nevezi a Jobbikot?

Ez nem olyan nagy baj. Mi elsősorban úgyis azt a jelenleg tízből hét embert szeretnénk megszólítani, aki a mostani politikai elit katasztrofális munkája következtében nem is tud arról, hogy EP-választások lesznek, kiábrándult, reménytelen. Orbán Viktor ennek örülni fog, hisz az ő jelszava volt, hogy „sokan vagyunk, de nem elegen.”

Ön a közelmúltban beszélt arról, hogy helyteleníti a holokauszttagadást. Ennek tükrében mit szól ahhoz, hogy teljes mellszélességgel felállt ön mögé az a kurucinfó, amelyik impresszumában olyan nevek szerepelnek, mint Jaross Andor vagy a logisztika, szállítmányozásért felelős Endre László?

A liberálisok szoktak mindig a vélemények szabadpiacára hivatkozni. Amit akarunk, elolvasunk, amit nem akarunk, nem olvasunk el.

életrajz

Morvai Krisztina Budapesten született 1963-ban. Szülei Fekete Klári divatmodell és Morvai Miklós közgazdász. Az ELTE Apáczai Csere János Gimnáziumában érettségizett biológia-latin tagozaton. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerzett diplomát 1986-ban cum laude fokozattal. Egy évig ügyvédjelölt volt a Pest Megyei Ügyvédi Kamara alkalmazásában, majd bírói szakvizsgát tett. 1987-től mind a mai napig az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Büntetőjogi Tanszékén tanít, jelenleg docensi beosztásban. 1989-ben Londoni Egyetem Kings College Jogi Karán tanult, ahol a Master of Law (LL.M) tudományos fokozatot nyerte el. 1993-94-ben az Amerikai Egyesült Államokban, a Wisconsini Egyetem (Madison) Jogi Karán tanított, 1995-ben az évet Strasbourgban töltötte, ahol az Európai Emberi Jogi Bizottság jogászaként dolgozott. 2003-ban kapta meg a PhD fokozatot, disszertációját a családon illetve párkapcsolatokon belül elkövetett erőszakos bűncselekmények büntető anyagi és eljárásjogi, valamint kriminológiai összefüggéseiről írt. 2002-2006 között az ENSZ CEDAW bizottságának tagja volt. 2006-ban alapítója volt a Civil Jogász Bizottságnak. (forrás: wikipédia)

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik