Belföld

Alakul a megszorító költségvetés

Maximált 13. havi nyugdíj, enyhén megsarcolt képviselők, az örökösödési illeték szabályai enyhülnek, az áfa nem nő. Szavazott a parlament az adótörvény és a jövő évi költségvetés módosítóiról.

A Robin Hood-adóval kapcsolatos, azaz a távhő-kompenzációra vonatkozó, a költségvetésbe átvezetett javaslatokat 361 igen és 17 nem szavazattal fogadta el a Ház.

Név szerinti szavazással elfogadta az Országgyűlés a 13. havi nyugdíj összegének 80 ezer forintban történő maximálását is.

Az MSZP által benyújtott indítvány alapján az országgyűlési képviselők, a polgármesterek és az önkormányzati képviselők februártól 15 százalékos adót fizetnek költségtérítésük és költségátalányuk után, ugyancsak név szerint, de utóbbi esetben egyhangúan szavaztak a képviselők.

Elfogadták a költségvetés főszámait is: A jövő évi központi költségvetés bevétele 8.300 milliárdra, a kiadása 8.960 milliárdra, míg a hiánya 660 milliárd forintra módosult.

Enyhült a “haláladó”

A gyermek, a házastárs és a szülő részére illetékmentes az öröklött vagyonnak az a része, amelynek tiszta (terhekkel csökkentett) értéke nem több 20 millió forintnál. Így szól az eredetileg az MDF által kezdeményezett, végül a költségvetési bizottság által benyújtott illetéktörvény-módosítás. A számításnál a teljes vagyonból előbb a lakás lesz illetékmentes, és ha marad még a 20 millió forintból, akkor az egyéb vagyon is illetékmentes lehet.

Ezt a szabályt a jövő év első napján illetékkiszabásra benyújtott ügyekben kell alkalmazni, de megengedi a módosítás azt is, hogy a még jogerősen el nem bírált ügyekben is a kedvezőbb szabályt alkalmazza a hatóság.

A kormány által támogatott módosító indítványok közül egyet vetett el a képviselők többsége, ez pedig Herényi Károly (MDF) javaslata volt arról, hogy az áfa felső kulcsa 20 százalék helyett 22 százalék legyen.

Vége a furcsa áfasagának

Bár ez a javaslat a támogatott sorban volt, az MSZP javaslatára kikerült onnan, így külön kellett róla a képviselőknek szavazniuk, akik ezt elsöprő arányban leszavazták. Az áfa emelése lett volna a fedezete az MDF-es javaslat szerint az szja-sávhatár eltolásának, ami viszont nem került a kormány által támogatott módosítók közé.

A kormány tagjai korábban egyébként jelezték, nem szavazzák meg a módosítót, bár a kormány által támogatott sorban van.

A Fidesz névszerinti szavazást kért Szabó Lajos (MSZP) szja-törvényt módosító javaslatáról a képviselők költségtérítésének megadóztatásáról, amelyet minden frakció támogatott. A végül egyhangúlag elfogadott javaslat alapján az országgyűlési képviselők, a polgármesterek és az önkormányzati képviselők februártól 15 százalékos adót fizetnek költségtérítésük és költségátalányuk után. Az adót a kifizetőnek kell levonnia.

Vígasz a Molnak?

A gazdasági bizottság javaslatára a bányatörvény úgy módosul, hogy a kőolaj és a földgáz bányajáradéka 30 százalékról 12 százalékra csökken. Ez csökkenti a Robin Hood-adó ellen szót emelő magyar multi adóterheit.

Molnár Albert (MSZP) a regisztrációs adótörvényt kérte úgy kiegészíteni, hogy a visszaigénylés is belekerüljön. A regisztrációs adó például akkor jár vissza, ha a kocsit forgalomba helyezés előtt külföldre viszik, vagy kiderül róla, hogy nem lehet forgalomba helyezni. A visszaigénylési kérelmeket 2009. január 1. után lehet benyújtani.

Szabó Lajos módosító javaslata volt, hogy az iparűzési adó megállapításakor a cég a nettó árbevételét csökkentheti az alvállalkozói teljesítményével, amennyiben azt első ízben értékesített lakás előállításához használta fel.

Keveseket érintő “adóamnesztia”

Az “adóamnesztiáról” szóló társasági- és személyi jövedelemadó-módosításokat is a gazdasági bizottság jegyzi. A cég adómentesen juthat a saját külföldön lévő – offshore – cégétől kapott osztalék és az abból kivont tőke 75 százalékához.

Feltétel azonban, hogy e bevétel felét a magyar cég – legkésőbb 2009. június 30-ig magyar állampapírba fektesse és azt 2 évig megtartsa. (Közben az értékpapírok váltogathatók, de készpénzben legfeljebb 15 napig tartható az ellenérték.)

További feltétel, hogy a külföldi társaságnak az osztalékfizetés alapjául szolgáló jövedelmét 2008. június 30-ig “pénzügyileg realizálnia” – például a mérlegben kimutatni – kellett. Ugyanez a szabály vonatkozik a különadóra is.

A magánszemély az alacsony adókulcsú államból származó “egyéb jövedelmére” kap “amnesztiát”. Az ilyen országból kapott kamat, osztalék és értékpapír árfolyamnyereség-adója 10 százalék (az általános 25 százalék helyett), ha a jövedelem feléből magyar állampapírt vásárol, és azt 2 évig megtartja.

Sem cég, sem magánszemély nem kap kedvezményt akkor, ha jövedelme Andorrából, Monacóból vagy Liechtensteinből származik. Magánszemélynél az így kapott jövedelem – mint bevétel – nem minősül vagyongyarapodásnak, és ilyen eljárás emiatt nem indítható.

Tukacs István (MSZP) javaslatára módosult úgy az adózás rendjéről szóló törvény, hogy a jogerős használatbavételi engedélyt az építésügyi hatóságnak meg kell küldenie az illetékes önkormányzati adóhatóságnak. (Sok olyan település van, ahol építésügyi hatóság nem működik, viszont helyben szedik az adót.)

Ajánlott videó