Belföld

Alakul a megszorító költségvetés

Maximált 13. havi nyugdíj, enyhén megsarcolt képviselők, az örökösödési illeték szabályai enyhülnek, az áfa nem nő. Szavazott a parlament az adótörvény és a jövő évi költségvetés módosítóiról.

A Robin Hood-adóval kapcsolatos, azaz a távhő-kompenzációra vonatkozó, a költségvetésbe átvezetett javaslatokat 361 igen és 17 nem szavazattal fogadta el a Ház.

Név szerinti szavazással elfogadta az Országgyűlés a 13. havi nyugdíj összegének 80 ezer forintban történő maximálását is.

Az MSZP által benyújtott indítvány alapján az országgyűlési képviselők, a polgármesterek és az önkormányzati képviselők februártól 15 százalékos adót fizetnek költségtérítésük és költségátalányuk után, ugyancsak név szerint, de utóbbi esetben egyhangúan szavaztak a képviselők.

Elfogadták a költségvetés főszámait is: A jövő évi központi költségvetés bevétele 8.300 milliárdra, a kiadása 8.960 milliárdra, míg a hiánya 660 milliárd forintra módosult.

Enyhült a “haláladó”

A gyermek, a házastárs és a szülő részére illetékmentes az öröklött vagyonnak az a része, amelynek tiszta (terhekkel csökkentett) értéke nem több 20 millió forintnál. Így szól az eredetileg az MDF által kezdeményezett, végül a költségvetési bizottság által benyújtott illetéktörvény-módosítás. A számításnál a teljes vagyonból előbb a lakás lesz illetékmentes, és ha marad még a 20 millió forintból, akkor az egyéb vagyon is illetékmentes lehet.

Ezt a szabályt a jövő év első napján illetékkiszabásra benyújtott ügyekben kell alkalmazni, de megengedi a módosítás azt is, hogy a még jogerősen el nem bírált ügyekben is a kedvezőbb szabályt alkalmazza a hatóság.

A kormány által támogatott módosító indítványok közül egyet vetett el a képviselők többsége, ez pedig Herényi Károly (MDF) javaslata volt arról, hogy az áfa felső kulcsa 20 százalék helyett 22 százalék legyen.

Vége a furcsa áfasagának

Bár ez a javaslat a támogatott sorban volt, az MSZP javaslatára kikerült onnan, így külön kellett róla a képviselőknek szavazniuk, akik ezt elsöprő arányban leszavazták. Az áfa emelése lett volna a fedezete az MDF-es javaslat szerint az szja-sávhatár eltolásának, ami viszont nem került a kormány által támogatott módosítók közé.

A kormány tagjai korábban egyébként jelezték, nem szavazzák meg a módosítót, bár a kormány által támogatott sorban van.

A Fidesz névszerinti szavazást kért Szabó Lajos (MSZP) szja-törvényt módosító javaslatáról a képviselők költségtérítésének megadóztatásáról, amelyet minden frakció támogatott. A végül egyhangúlag elfogadott javaslat alapján az országgyűlési képviselők, a polgármesterek és az önkormányzati képviselők februártól 15 százalékos adót fizetnek költségtérítésük és költségátalányuk után. Az adót a kifizetőnek kell levonnia.

Vígasz a Molnak?

A gazdasági bizottság javaslatára a bányatörvény úgy módosul, hogy a kőolaj és a földgáz bányajáradéka 30 százalékról 12 százalékra csökken. Ez csökkenti a Robin Hood-adó ellen szót emelő magyar multi adóterheit.

Molnár Albert (MSZP) a regisztrációs adótörvényt kérte úgy kiegészíteni, hogy a visszaigénylés is belekerüljön. A regisztrációs adó például akkor jár vissza, ha a kocsit forgalomba helyezés előtt külföldre viszik, vagy kiderül róla, hogy nem lehet forgalomba helyezni. A visszaigénylési kérelmeket 2009. január 1. után lehet benyújtani.

Szabó Lajos módosító javaslata volt, hogy az iparűzési adó megállapításakor a cég a nettó árbevételét csökkentheti az alvállalkozói teljesítményével, amennyiben azt első ízben értékesített lakás előállításához használta fel.

Keveseket érintő “adóamnesztia”

Az “adóamnesztiáról” szóló társasági- és személyi jövedelemadó-módosításokat is a gazdasági bizottság jegyzi. A cég adómentesen juthat a saját külföldön lévő – offshore – cégétől kapott osztalék és az abból kivont tőke 75 százalékához.

Feltétel azonban, hogy e bevétel felét a magyar cég – legkésőbb 2009. június 30-ig magyar állampapírba fektesse és azt 2 évig megtartsa. (Közben az értékpapírok váltogathatók, de készpénzben legfeljebb 15 napig tartható az ellenérték.)

További feltétel, hogy a külföldi társaságnak az osztalékfizetés alapjául szolgáló jövedelmét 2008. június 30-ig “pénzügyileg realizálnia” – például a mérlegben kimutatni – kellett. Ugyanez a szabály vonatkozik a különadóra is.

A magánszemély az alacsony adókulcsú államból származó “egyéb jövedelmére” kap “amnesztiát”. Az ilyen országból kapott kamat, osztalék és értékpapír árfolyamnyereség-adója 10 százalék (az általános 25 százalék helyett), ha a jövedelem feléből magyar állampapírt vásárol, és azt 2 évig megtartja.

Sem cég, sem magánszemély nem kap kedvezményt akkor, ha jövedelme Andorrából, Monacóból vagy Liechtensteinből származik. Magánszemélynél az így kapott jövedelem – mint bevétel – nem minősül vagyongyarapodásnak, és ilyen eljárás emiatt nem indítható.

Tukacs István (MSZP) javaslatára módosult úgy az adózás rendjéről szóló törvény, hogy a jogerős használatbavételi engedélyt az építésügyi hatóságnak meg kell küldenie az illetékes önkormányzati adóhatóságnak. (Sok olyan település van, ahol építésügyi hatóság nem működik, viszont helyben szedik az adót.)

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.