Belföld

Újjáélesztésre szorul a drogpolitika

Bár a heroin fogyasztása visszaesett, kockázata mit sem csökkent – vélik a szakértők. A közelmúlt halálesetei kapcsán az MDF, a KDNP és az SZDSZ is a hazai drogpolitika reformját sürgeti, de míg előbbiek a támogatást növelnék, utóbbi inkább a büntetésből venne vissza.

Néhány évvel ezelőtt úgy tűnt, a heroin kiszorul a hazai drogpiacról, de az utóbbi hetek eseményei mintha rácáfolnának erre – állapította meg Funk Sándor, a Nyírő Gyula Kórház addiktológus főorvosa. Bár a Budapesti Rendőr-főkapitányság sajtótájékoztatója, illetve a Szociális és Munkaügyi Minisztérium és a Nemzeti Drogmegelőzési Intézet állásfoglalása alapján az utóbbi években stabilizálódott, sőt csökkent Magyarországon a heroinfogyasztók száma, nincs okunk nyugodtan hátradőlni – jegyezte meg az addiktológus.

A szakértő szerint a heroinkockázat átmeneti visszaesését okozhatta az is, hogy a felhasználók az intravénás adagolásról áttértek a kevésbé veszélyes szippantásra, manapság viszont valószínűleg újra hódít a tű, és az adagok is nagyobbak.

Hogy a mostani haláleseteket mi indokolhatta, továbbra is csak találgatni lehet. Hiszen nem ismert sem új összetételű, a szokásosnál erősebb koncentrációjú vagy szennyezett anyag, sem pedig újabb hígítási eljárás. Remélhetőleg nem ez lesz mostantól a tendencia, és a kiugróan magas halálozási arány visszaáll a “normális” havi 1-2 esetre – mondta el lapunknak Funk Sándor.

A heroinról legalább van egyetértés

Bár abban mind a rendőrség, mind az addiktológusok, de még a könnyű drogok legalizációját hirdető civilszervezetek is egyetértenek, hogy a heroin ellen tűzzel-vassal küzdeni kell, ez legfeljebb a potenciális új felhasználókat tartja távol a drogtól. Senki sem tudhatja jobban ugyanakkor, mennyire káros a heroin, mint maguk a függők, akik a kezdeti eufória és a későbbi megvonási tünetek közti, átmeneti állapotukban foggal-körömmel törekszenek is a leszokásra – magyarázza az addiktológus.

Másfelől a könnyű drogok esetében fennálló legalizációs viták és ellenvélemények valóban hozzájárulhatnak a fogyasztásuk növekedéséhez – véli Funk Sándor. A cannabis legnagyobb veszélye például, hogy nem tartják veszélyesnek. Még a legsúlyosabb marihuánafüggők sincsenek tudatában szenvedélyüknek, így aztán eszük ágában sincs küzdeni ellene.

De a zöldfülű kezdőket is ezzel lehet megfogni: egy dörzsölt díler tudja, hogy nincs jobb reklámja egy-egy szernek, mint hogy “nem árt” és “nincs mellékhatása”. És tényleg, a kezdeti pozitív tapasztalatok mintha ezt igazolnák; ez alapján az árus később még több, akár keményebb anyagot is rá tud sózni áldozataira.

A megoldásról megoszlanak a vélemények

A közelmúltban történt sorozatos, kábítószer okozta halálesetek jól példázzák, hová vezetett a kormánykoalíció túlzottan engedékeny drogpolitikája – nyilatkozta Pettkó András MDF-es képviselő, az Országgyűlés kábítószerügyi eseti bizottságának alelnöke. A halálesetek kapcsán a bizottság azonnali összehívását sürgette a területért felelős országos rendőrfőkapitány, az igazságügyi és rendészeti, az egészségügyi, valamint a szociális és munkaügyi miniszter meghallgatása céljából.

Az MDF-es honatya felidézte: pártja már 2002-ben szembesítette a kormányt kérdéseivel, például, hogy engedményeket kell-e tenni a dílereknek és a drogfogyasztóknak az eredményes megelőzés érdekében; kötelessége-e az államnak, hogy megtiltsa a kábítószerek kereskedelmét; vagy polgárjoggá kell-e emelni a közös kábítószer-fogyasztást. A rendkívüli bizottsági ülésen ezekre is választ vár a kormánytól.

Az MDF drogpolitikája a megelőzés, a kezelés és a bűnüldözés alappillérein nyugszik; a halálesetek okát az említett területek nem megfelelő költségvetési támogatásában látja Pettkó András. A legmagasabb összeget, egymilliárd kilencszázmillió forintot, 2004-ben fordította a kormány a drogpolitikai programokra. 2005-től kezdve a támogatási összeg egymilliárd kétszázmillió forintra csökkent, a 2008. évi költségvetésben pedig mindössze százmillió forinttal van több erre a területre – közölte a kábítószerügyi bizottság elnöke.

Belövőszoba vagy konzultációs helyiség kell?

Abban Léderer András, az SZDSZ Új Generáció elnöke is egyetért Pettkó Andrással, hogy a kábítószeres halálesetek a hazai drogpolitika kudarcát bizonyítják. Hangsúlyozta: a büntetésen alapuló rendszer, amely továbbra is fenntartaná a kialakult abszurd helyzetet, akarva-akaratlanul is újabb áldozatokat fog szedni. Ezért a kábítószerügyi eseti bizottság első ülésén az SZDSZ be fogja nyújtani a drogfogyasztás dekriminalizálására vonatkozó javaslatát.

“Mi azt akarjuk, hogy a rendőrség ne a drogfogyasztókat üldözze végre, hanem azokat, akik különböző szerekkel látják el a fiatalokat” – fogalmazott Léderer András. Hatékony drogprevenciós programok megvalósítását sürgette, amelyhez elengedhetetlen a hasonló korú, volt drogfogyasztó segítők bevonása is. Az Új Generáció emellett szorgalmazza az úgynevezett “belövőszobák” bevezetését, ahol biztonságos, ellenőrzött körülmények között vehetnék magukhoz a kábítószert a drogfüggők, így elkerülhetők lennének a túladagolások.

Az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) szerint szó sincs azonnali szankciókról alkalmi drogfogyasztás esetén. Stágel Bence, a szövetség elnöke közölte: a törvény az alkalmi fogyasztók számára büntetés helyett megteremti az elterelés intézményét, vagyis a fogyasztónak egy drogrehabilitációs szakembert kell felkeresnie, aki megfelelő felvilágosítást ad a drog káros hatásairól. A kereszténydemokraták szerint ez megfelelő megoldás lehet, feltéve hogy növelik a konzultációs helyek számát.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.