Belföld

A trendi szakokon lesz magas a ponthatár

admin
admin

2008. 07. 22. 06:30

Csütörtökön megszületnek a felsőoktatási ponthatárok, s kiderül, hogy ki melyik egyetemre jutott be. Megváltozott a pontszámítási rendszer, és a döntéshozók a keretszámok átrendezésével megpróbálták a műszaki képzések felé terelni a diákokat. Ám ennek ellenére szinte borítékolható, hogy az idén is a bölcsész, a művészeti, a jogi és a gazdasági, valamint az orvosi szakokra lesz a legnehezebb bejutni.

A maximális pont eléréséhez elengedhetetlen a kitűnő érettségi eredmény, viszont nem szükséges hozzá a többletpontokat jelentő hátrányos helyzet vagy a pluszteljesítmény, mint például az OKTV-n és a sportban elért eredmények, vagy több nyelvvizsga – tudta meg a FigyelőNet Kerekes Gábortól, az Educatio Kht. ügyvezetőjétől.

Átszámítási rendszer

– jeles (5) = 100%
– jó (4) = 79%
– közepes (3) = 59%
– elégséges (2) = 39%

A 480 pont alapszinten tehát két emelt szintű ötös érettségivel is megszerezhető, ám Kerekes szerint ez igencsak ritka. A jelentkezők inkább a többletpontokkal próbálják elérni a maximális pontszámot. Ha valaki 2005 előtt érettségizett, akkor egy egyszerű átszámítási táblázattal nézheti meg, hogy az új, százalékok alapján számoló felvételi rendszerben mennyit is érnek az érdemjegyei.

A diák dönti el, mi piacképes?

A fejvadászok és a HR-rel foglalkozó szakemberek véleménye, hogy a tavalyi legmagasabb a ponthatárok a nem igazán piacképes szakokon születtek. Kerekes Gábor szerint a jó képességű jelentkezők úgy ítélték meg, hogy ezek a valójában piacképes szakok. A különböző képzések más érdeklődésű és beállítottságú jelentkezőket vonzanak, az adatok tehát arról tanúskodnak, hogy a diákokat ezek a szakok érdeklik, ebben akarnak majd elhelyezkedni a jövőben. Vannak slágerszakok, ám ezekre nagyon nehéz bekerülni.

Az idei jelentkezési adatok alapján például a kommunikáció alapszak iránti érdeklődés már kezd lecsengeni, ezekre átlagosan 600-an jelentkeztek. A gazdálkodási és menedzsment, a turizmus-vendéglátás, valamint a kereskedelem és marketing már megelőzi őt. Andragógiára is nagyon sokan jelentkeztek, és a bölcsészet is töretlenül szárnyal.

Az Educatio Kht. ügyvezetője nem szívesen találgat, nem akarja megjósolni, hogyan fognak alakulni a ponthatárok. „Ez több változó függvénye, de a jelentkezések alapján bizonyosan elmondható, hogy a hagyományosan nagy túljelentkezésű szakokon és intézményekben lesznek magasak a ponthatárok, mint például a Corvinus Egyetem gazdasági képzésein.” Az ügyvezető szerint a felsőfokú szakképzési vagy a műszaki képzési terület szakjain alacsony ponthatárok várhatók, mivel oda jóval kevesebben adták be a lapjukat.

Sanoma Médiaakadémia

Idén novemberben elindul a Sanoma Budapest újságíró-iskolája, a Sanoma Médiaakadémia (SMA). A kiscsoportos, valódi műhelymunkát biztosító foglalkozások keretében négy kurzus lesz: szórakoztató-, szeriőz- és internetes újságírás, valamint egy vizuális ismereteket oktató, kiadvány-esztétikai osztály. Az előadásokat és a gyakorlati órákat elsősorban a Sanoma Budapest újságírói, szerkesztői és művészeti vezetői tartják, de az iskola számít néhány külső, meghívott médiaszakemberre is.
A legígéretesebb hallgatóknak a Sanoma Budapest állást ajánl, de minden végzett újságíró-jelölt karrierjét nyomon követi. Minden további információ megtalálható a www.sanomabp.hu/mediaakademia oldalon, jelentkezési határidő: 2008. augusztus 20.

—-Divatos képzések és lecsengő szakok—-

A tavaly legnépszerűbb szakok közül nem mindegyiken volt magas az elmúlt években a ponthatár. 2007-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem kommunikáció és médiatudomány alapképzésére (nappali, államilag támogatott) a maximális pontot kellett elérni. Érdekes, hogy maga a szak 2001-ben nem szerepelt az egyetem képzési kínálatában, egy évvel később pedig – az angol nyelvvel szakpárt alkotva – csak 102 pontot kellett elérni a bejutáshoz (az akkori maximális 120-ból).

Szintén a lehető legtöbb ponttal juthattak be 2007-ben az ELTE keleti nyelvek és kultúrák-hebraisztika szakirányára a diákok. Ez a képzés sem létezett korábban, a különböző nyelvekre külön-külön lehetett felvételizni, és 2001-ben a 123 pontos tibetin kívül a többi keleti nyelvre már 100 pont körüli eredménnyel is be lehetett kerülni.

A Budapesti Corvinus Egyetemen az angol nemzetközi gazdálkodás alapszak (nappali, államilag támogatott) járt hasonló cipőben: 2007-ben 144 pontra volt szükség a képzés elkezdéséhez, ám 2001-ben elég volt 67, 2003-ban pedig 78 pont is. A jogászképzésben ugyanez a tendencia figyelhető meg. Korábban már kevesebb ponttal – például 2003-ban a Miskolci Egyetemre már nyolcvannal – felvételt nyerhettek a diákok, mára ez egyre emelkedik.

A műszaki képzési terület is veszít a népszerűségéből: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen a gépészmérnöki képzésre 2007-ben csak 100 pont kellett a bejutáshoz, két évvel korábban viszont 111. Hasonló a helyzet Miskolcon is, tavaly a város egyetemének környezetmérnöki alapszakára elég volt 94 pont, míg 2001-ben csak maximális eredménnyel lehetett bejutni.

A Pécsi Tudományegyetem általános orvosi karának osztatlan képzését a 134 pontot elért felvételizők kezdhették el 2007-ben, és ez hat évvel korábban is csak néhány ponttal maradt el a maximálistól. A művészoktatásról is ugyanez mondható el: minden évben 120 pontot kellett elérnie annak, aki a Magyar Táncművészeti Egyetem balettművész – később táncművész – szakára vágyott.

Számítógép húzza meg a ponthatárt

A ponthatárokat a felsőoktatási intézmények elöljárói, az Oktatási és Kulturális Minisztérium, az Oktatási Hivatal és az Educatio Kht. vezetői, szakemberei állapítják meg, – egy számítógépes algoritmust használnak ehhez. Ez lehetővé teszi, hogy egyszerre vegyék figyelembe a jelentkezők által elért felvételi pontszámokat, az intézményi rangsorukat, az intézmények kapacitását, illetve a képzési területre meghatározott, államilag támogatott keretszámot.

Először egy országos rangsor készül az összes jelentkezőről, majd a számítógépes program „feltölti” a jelentkezőket. Így a legjobbak kerülnek be az általuk megjelölt első helyre, amíg be nem telik az egyetem keretszáma. Ezután azokat, akik szintén oda adták be első helyen a lapjukat, de már nem jutottak be, a második jelentkezési helyükre veszik fel. Mindez addig tart, amíg az adott képzési területen vagy szakon el nem érik az országosan felvehető, államilag támogatott keretszámot. Ezután azok következnek, akik vállalták, hogy költségtérítést is fizetnének.

„A rendszer biztosítja azt, hogy az országosan legjobb képességű diákokat veszi fel az általuk kiválasztott, preferált intézményekbe. A ponthatárok tehát az országos jelentkezői rangsor alapján születnek, de intézményenként különbözőek, hiszen az egyes intézmények más-más számnál érik el a kapacitásuk határát” – mondta végezetül Kerekes Gábor.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Fotó: Marjai János/24.hu
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.