Belföld

Folytatódik a Gárda-per

Hétfőn folytatódik a Jobbik által életre hívott Magyar Gárda feloszlatása iránti, az ügyészség által kezdeményezett polgári per tárgyalása a Fővárosi Bíróságon (FB), amelyre a korábbi atrocitások miatt az újságírók és az érdeklődők csak előzetes regisztrációval vehetnek részt.

Mivel az első, március 12-i tárgyalás helyszínén a gárdisták több tucat újságíró és emberi jogi aktivista bejutását kényszerrel megakadályozták, az FB döntése értelmében annak, aki részt akart venni a Magyar Gárda perének tárgyalásán, előzetesen már regisztráltatnia kellett magát.

Rendőri jelenlét az utcán

A tárgyalóteremben 63 ülőhely áll rendelkezésre, s 48 újságíró jelezte részvételi szándékát. A teremszolgák előbb a sajtó munkatársait engedik be, ezt követően annyi érdeklődő és magánszemély léphet a tárgyalóterembe, ahány szabad ülőhely maradt. Azok az újságírók, akik regisztrációval rendelkeznek, de késve érkeznek, a tárgyalóterem előtti folyosón várakozhatnak, míg a magánszemélyek csak a Markó utcai épület közelében tartózkodhatnak, ugyanis a rendőrség a Nagy Ignác és a Bihari János utca közötti szakaszt, beleértve a járdát is reggel hat órától este hat óráig teljesen lezárja.

Az első, az ügyészségi kereset ismertetésével kezdődött március 12-i tárgyalási napon több mint száz gárdista és szimpatizánsai várták a tárgyalás eredményét, a bíróság épületét a rendőrség pedig kordonokkal zárta le.

A Fővárosi Főügyészség álláspontja szerint a Magyar Gárda Kulturális és Hagyományőrző Egyesület tényleges tevékenységét az egyesületi joggal visszaélve, az egyesületi keretet felhasználva végzi. A kereset az egyesület történetét ismertetve döntően a decemberi, tatárszentgyörgyi rendezvényen alapul.

Az ügyészség mint felperes pernyertességének előmozdítása érdekében a felperesi oldalon az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) is beavatkozik a Magyar Gárda feloszlatására kezdeményezett polgári perbe, így indítványt, észrevételt tehetnek, és betekinthetnek az ügy minden iratába.

Nem engedték be Kolompárt

Kolompár Orbán, az OCÖ elnöke, akinek a tárgyalóterembe való bejutását az első tárgyalási napon a gárdisták akadályozták meg, azt mondta, azért kérték az ügyben eljáró bíróságot, hogy beavatkozhassanak a “náci nézeteket valló, félkatonai szervezet” feloszlatásának perébe, mert “ez egy félmilliónyi kisebbség mellett az egész társadalom ügye”, és “itt dől el, hogy a magyar demokrácia utat enged-e a fekete ruhás, fehér fűzős fekete bakancsok masírozásának, engedi-e, hogy félelmet kelthessen egy alakulat egy népcsoportban, amikor árpádsávos zászlók alatt cigánytelepeken keresztülmasíroz”.

Az OCÖ 70 ezer aláírással törvénymódosítást kezdeményezett annak érdekében, hogy a Magyar Gárdát és a hozzá hasonló szervezeteket a jog eszközeivel betiltsák. A beadványról a gyülekezési törvény módosításával együtt már folyik az ötpárti egyeztetés.

A Magyar Gárdát 2007 júniusában tíz alapítóval jegyeztette be Vona Gábor, a Jobbik elnöke. A Magyar Gárda első 56 tagja augusztusban a Budai Várban, a Szent György téren tette le esküjét, de létszámuk azóta meghaladta az ezret.

A szervezet létrejötte ellen parlamenti pártok, civil- és kisebbségi szervezetek, hazai és külföldi politikusok, állami vezetők is tiltakoztak. A Magyar Gárda ügye több alkalommal szóba került az Európai Parlamentben, és a nemzetközi sajtóban is élénk érdeklődést váltott ki.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.