A miniszterelnök erről szóló, Baloldali polgárosodás című írása a Népszava szombati számában jelent meg.
“Máig azt vallom, hogy a Fidesz történelmi-társadalmi értelemben is helyesen tette 1998-ban, hogy a politikai közbeszéd centrumába állította a polgárosodás gondolatát. Ez a lépés kölcsönözte először számukra a modernség, a frissesség, a progresszió látszatát, ez járult hozzá a választási győzelmükhöz.
Ők persze, rögtön ki is sajátították e politika teljes nyelvi készletét, talán máig hozzáláncolva a polgári jelzőt a jobboldalhoz, még akkor is, ha az ezredfordulóra ebből a polgári politikából már csak szavak, jelzők és beszédek maradtak, a tartalom, az értékek viszont nagyobb részt eltűntek.” – fogalmaz a kormányfő.
Történelmi tévedés
Úgy látja: a polgári politika cserbenhagyása történelmi tévedés.
“Én a polgárosodás célját ajánlom a magyar baloldalnak. A rendszerváltás, a rendszerváltozás egészének társadalmi lényege ez.” – vélekedik.
A miniszterelnök szerint legalább három dolog kell ahhoz, hogy kiteljesedjen a polgárosodás, a rendszerváltozás valódi célja. Ezek: a munka, a tudás és a tulajdon.
Gyurcsány Ferenc úgy értelmezi, a polgárosodás baloldali programját, hogy az két forrásból ered. Egyrészt a szabadság, a gyarapodás és a biztonság akarásából, másrészt pedig abból a felismerésből, hogy “az adóztass és támogass” eddigi politikája csak időlegesen csökkenti a társadalmi különbségeket, de nem szünteti meg azokat.
Súlyos örökség
Kitér arra: azért csak most lehet belekezdeni ebbe a programba, mert miniszterelnöksége első szakaszában, 2004-től 2006-ig az örökölt kompromisszumok határozták meg a kormányzást. Az elmúlt két évben pedig elmaradt a baloldali politika tartalmi megújítása, és a kormányzást számos kényszer határozta meg.
“A költségvetési hiánynak nincs pártállása, de súlyos következményekkel jár, ha a kezelés elmarad. A gazdasági hitelesség visszaszerzéséért politikai hitelességünk megkopásával fizettünk” – fogalmaz a kormányfő.
Állami feladat
A miniszterelnök szerint az állam feladata, hogy felkészítse a polgárokat az elvárt tudás és készségek folyamatos megszerzésére és olyan eszközökkel lássa el őket, amelyekkel alkalmazkodni tudnak és sikeresek lehetnek.
Ehhez kapcsolódóan Gyurcsány Ferenc a konkrét intézkedések között kiemeli: szükséges a hazai kisvállalkozások bérterheinek csökkentése.
Ugyanakkor – mint fogalmaz – az általános tehercsökkentésre csak korlátozottan van lehetőség, mert szükség van a költségvetési egyensúly megőrzésére.
Hozzáteszi: a kormány a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévőket fogja támogatni, a munkavállalást ösztönző lépésekre készül és párhuzamosan átalakítja a szociális rendszert.
Rugalmas átjárás
Véleménye szerint könnyebbé, rugalmasabbá kell tenni az átjárást a segély, az ellátás és a munkavállalás között.
Az oktatással kapcsolatos intézkedések közül kiemeli, hogy nemzeti tehetség-programot indítanak és a tervek szerint magasabb bérezést kapnának a hátrányos helyzetű és a tehetségesebb gyerekekkel foglalkozó pedagógusok. A védőnői hálózat, a bölcsődei és az óvodai rendszer, a kollégiumi hálózat fejlesztését is tervezik az miniszterelnök írása szerint.
Gyurcsány Ferenc az új tulajdonosi programról is ír a cikkben. Úgy fogalmaz: azok, akik tesznek is érte, a program segítségével hozzájuthatnak “az őket megillető örökséghez”. Megfogalmazása szerint ezt az örökséget, amely vagyon formájában maradt ránk, szüleink és nagyszüleink munkájának köszönhetjük.
