Belföld

Laborc miatt nem bízik bennünk a NATO?

A Fidesz szerint a NATO egységét és az információk egymás közti megosztását veszélyezteti, hogy a magyar kormány a KGB-akadémián végzett Laborc Sándort nevezte ki titkosszolgálata élére. A nemzetközi sajtóban valóban megjelentek ilyen vélekedések, ám azt is kiemelik: a NATO nem emelt kifogást hivatalosan Laborc ellen.

A témával foglalkozó külföldi cikkekből az derül ki, hogy információs gátszakadás lehetőségét hordozza magában a NATO-ban, ha a KGB-akadémián végzett Laborc Sándor a nemzetbiztonsági hivatal vezetője marad – mondta Németh Zsolt, a Fidesz külügyi kabinetvezetője. A Fidesz ezért továbbra is Laborc Sándor távozását követeli, és szövetségesével, a KDNP-vel együtt az ügy miatt nem vesz részt az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának ülésein.

Mint Németh Zsolt a FigyelőNetnek elmondta, a – többek között az International Herald Tribune című lapnak – név nélkül nyilatkozó NATO-tisztviselők aggodalmuknak adtak hangot Laborc kinevezése miatt, és ezt az aggodalmat a Fidesz is osztja a hozzájuk eljutott információk alapján.

Megroggyanhat a NATO

Németh Zsolt szerint két szempontból is különösen veszélyes az egykori KGB-akadémiát végzett Laborc kinevezése: egyrészt bizalmatlanságot szül, azaz könnyen elképzelhető, hogy a NATO nem oszt majd meg minden információt szövetségeseivel, ez pedig az egész szervezet egységét sodorja veszélybe. „A NATO eljelentéktelenedése Magyarországnak semmiképpen sem az érdeke” – hangsúlyozta a külügyi bizottság elnöke.

A politikus hozzátette: a másik probléma az, hogy nem fest jó képet a magyar demokráciáról, hogy a magyar titkosszolgálatok felett nincs parlamenti kontroll. „Egy egybeesik a Fidesz aggodalmával is, ezért addig nem veszünk részt a nemzetbiztonsági bizottság ülésén, amíg Laborc Sándor nem mond le. A pozícióban maradásával ugyanis Magyarország egy nap mint nap súlyosbodó kártétel elszenvedője” – fogalmazott Németh Zsolt.

Nem bíznak bennünk?

A Németh Zsolt által idézett International Herald Tribune-cikk megjegyzi, hogy egyes diplomaták szerint veszélyeztetheti a szövetség biztonságát, hogy a magyar titkosszolgálatok új vezetője hat évet töltött Moszkvában a KGB akadémiáján.

A lap arra is emlékeztet, hogy Laborc Sándor – akit Gyurcsány Ferenc miniszterelnök egyszemélyi döntéssel december 17-vel nevezett ki az NBH főigazgatói posztjára – röviddel beiktatása után a NATO hírszerzési kérdésekkel foglalkozó különleges bizottságának soros elnöke lett.

Egy telefon lett volna visszahívni

Egy, a lapnak név nélkül nyilatkozó magas rangú nyugati diploma szerint „fogadni lehet, hogy minden, amit a NATO-n belül Bulgáriával megosztanak, egyenesen Moszkvába jut. (…) A régi kommunista nomenklatúra és titkosszolgálatok Romániában és Bulgáriában még mindig élnek. Magyarország esete azonban nagyon kiábrándító” – tette hozzá. Ezzel szemben egy másik, nyugati diplomata szerint az Egyesült Államok NATO-nagykövetének egyetlen telefonjába került volna a kinevezés leállítása, ami jelzés lett volna más országok felé, akik azt hiszik, hogy ilyesmit büntetlenül megúszhatnak. Ez azonban nem történt meg.

A lap idézte James Apparthurait, a NATO szóvivőjét is, aki közölte: kinevezéseket, illetve hírszerzési kérdéseket nem kommentálnak. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hivatala a lapnak Laborc Sándorral kapcsolatos kérdéseire adott írásos válaszában egyebek között megjegyzi: egyetlen nagykövet sem tiltakozott, diplomáciai csatornákon keresztül azt a tájékoztatást kapták, hogy partnereik elégedettek a hírszerző szervek közötti együttműködés fejlődésével.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.