A londoni gazdasági hetilap internetes blogformát öltő budapesti naplójának e heti kiadása felidézi, hogy a kinevezési procedúra során a Fidesz nemzetbiztonsági kockázatnak minősítette „a KGB-képzőben” tanult Laborc Sándor személyét. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke az írás szerint azt mondta: Oroszország most éleszti fel 1990 óta szunnyadó alvóügynökeit és hálózatait, és Laborc kinevezése ennek része, ami az Egyesült Államokban is aggodalmat kelt.
A The Economist ezért megkérdezett „néhány nyugati illetékest”, akik „ismerik a Laborc körüli dolgokat”, és mindegyikük azt mondta, hogy Laborc Sándor Moszkvában töltött ideje „nem ügy” – áll a folyóirat internetes írásában.
Az írás által idézett hírszerzési forrás szerint egyébként már akkor, amikor a kommunista tömb keményvonalas és reformista országokra oszlott – az előbbiek közé tartozott Csehszlovákia és az NDK, az utóbbiakhoz Magyarország és Lengyelország -, a „magyar kémek” tájékoztatták a reformereket a keményvonalasok terveiről. Ugyancsak ők szivárogtatták ki a 80-as években Ceausescu román diktátor erdélyi falurombolási terveit, amelyek nemzetközi felháborodást keltettek.
A forrás szerint emellett részesei voltak az 1989-es romániai fordulatnak is, hírszerzési adatokat gyűjtve és átadva a forradalmároknak. „Nem csoda tehát, hogy a mindenhol konspirációt sejtő Kelet-Európa-figyelők megjegyzik: a felkelés Temesváron kezdődött, alig néhány mérföldre a magyar határtól” – áll a The Economist internetes budapesti naplójában.
