Belföld

A tanárok sem hisznek az integrált oktatásban

Lesújtó a helyzet azokban az iskolákban, ahol elvileg integrált oktatás folyik. Egy kutatás során kiderült, hogy az intézmények elsősorban a többletforrások miatt vesznek részt a programban, amelyben még saját tanáraik sem igazán hisznek: inkább elviszik gyereküket egy másik, "jobb" iskolába – írja a Népszabadság.

A kutatást az Országos Közoktatási Intézet (ma már Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet) megbízásából végezték, hogy felmérjék, az integrált oktatást zászlajukra tűző iskolákban milyen tevékenység folyik.

A kép megdöbbentő – mondja Németh Szilvia egy a felmérésben résztvevő szociológus: vannak olyan intézmények, ahol csak azért folyik “integrált oktatás”, mert így megkapják a gyerekek után járó fejkvótát, amely jelenleg 61 500 forint többletpénz.

Az iskola gyakorlatilag kényszervállalkozásként működik. Az intézmények rossz gazdasági helyzetük miatt sok pályázaton elindulnak, ezért még az is megesik, hogy az egyes projektek kioltják egymást. Előfordul, hogy erőforrásként próbálják hasznosítani a szegregációt, hiszen több pénzhez jutnak, ha minél több hátrányos helyzetű diákot oktatnak. Csak jöjjön a pénz.

A talán legmegrázóbb tapasztalat az volt, hogy a kutatás során ritkán találkoztak az integráció mellett valóban elkötelezett pedagógussal. – Jártunk olyan bázisintézményben, ahol elkülönítve tanultak a romák. Olyan helyen is, ahol a sajátos nevelési igényű gyerekeket különítették el. Miközben az integrációnak épp az a lényege, hogy a gyerekeket képesség szerint is keverik – tette hozzá Németh Szilvia.

A tanárok ha nem hivatalosan kérdezték őket, gyakran széttárják a kezüket, és azt mondják: “ezzel az emberanyaggal úgysem lehet dolgozni” – mondja Papp Z. Attila egy a kutatásban szintén résztvevő szociológus.

Daróczi Gábor, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség munkatársa úgy véli: minden integrációs szándéknak akkor van esélye, ha a helyi társadalom kedvezően viszonyul a programhoz. Szomorú, de a többségi társadalom szegregációs igénye nagy – mondja.

Félmilliárd forintot szerettek volna szétosztani tíz olyan település között, ahol működnek szegregált iskolák. Ösztönözni akarták őket, hogy emberségből, de jól felfogott érdekből is, felmenő rendszerben egy-két éven belül álljanak át az integrált oktatásra. A polgármestereket nem érdekelte a szabadon elkölthető ötvenmillió forint. Hét pályázat érkezett, de csak kettő volt értékelhető.

Címkék: Belföld

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Budapest, 2019. február 15.
Kamaraterem a Nemzeti Táncszínház új épületében a fővárosi Millenáris parkban 2019. február 15-én. Az új kulturális intézményt ezen a napon ünnepélyesen adják át, a nyitógálával megkezdődik a 2019-es Budapest Táncfesztivál.
MTI/Máthé Zoltán
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.