1990. október 26-a – csakúgy mint most – péntekre esett. A benzin árának 85 százalékos emelése miatt országszerte útlezárások kezdődtek 1990. október 25-én este, megbénítva a közlekedést. A szervezők petíciót adtak át az akkori közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszternek, Siklós Csabának. A taxisok alkalmi szóvivője, Horváth Pál kijelentette: a benzinár emelésének ez a mértéke a megélhetésüket fenyegeti, ezért arra kérik a kormányt, hogy vonja vissza az intézkedést. Siklós Csaba viszont kijelentette: erre nincs mód, a kormány kényszerhelyzetben van.
Másnap délre az ország összes főútvonalán összeomlott a közlekedés. A tiltakozók azt azonban biztosították, hogy kenyér jusson a boltokba, az iskolákba és kórházakba, valamint a tűzoltó- és mentőautóknak is szabad átjárást engedtek.
Akkor megbénult a város (Fotó: MTI)
Az Árpád híd pesti hídfőjénél rendőri erődemonstráció kezdődött, a több ezres tömeg nem engedte át a rendőröket a hídon. Horváth Balázs belügyminiszter utasítására a rendőrség akkor végül meghátrált. A kormány egyébként a hadsereg bevetésén gondolkozott, Göncz Árpád akkori köztársasági elnök azonban, mint a hadsereg főparancsnoka, erre nem adott engedélyt.
Három nap alatt megoldódott
Október 27-én a kormány és a magánfuvarozók képviselői ideiglenes megállapodást kötöttek. A fuvarozók képviselői a blokád felfüggesztésére szólították fel a résztvevőket, majd összehívták az Érdekegyeztető Tanácsot. A blokád azonban ennek ellenére maradt. Este kormánypárti, a taxismegmozdulást elítélő tüntetés kezdődött a Parlament előtt.
Vasárnap megállapodtak a felek: a jelenlegi benzinárakat 12 forinttal csökkentik addig, amíg a Parlament nem dönt az üzemanyagárak teljes felszabadításáról. Rabár Ferenc pénzügyminiszter ígéretet tett arra, hogy semmiféle erőszakot nem alkalmaznak a blokád résztvevőivel szemben. Az országban megkezdődött a blokád megszüntetése, hétfőre valamennyi határátkelőhely járhatóvá vált.
Az állam nem vont felelősségre
Ezt követően a Országgyűlés tavaszi ülésszakán Göncz Árpád köztársasági elnök a parlament elé terjesztette a közkegyelem gyakorlásáról szóló törvényjavaslatot. A törvénynek aktualitást adó taxisblokádnak országosan több százezer résztvevője volt, akik a hatályos törvények alapján bűncselekményeket követtek el – írja tanulmányában Kósa László, nyugalmazott rendőr alezredes. A helyzet megoldására egyetlen járható törvényes út mutatkozott: politikai döntés. A közkegyelemről szóló törvény megalkotásával az állam lemondott a felelősségrevonásról – teszi hozzá Kósa László.
Hack Péter jogász – aki az első szabadon választott parlament szabad demokrata képviselője volt – a tavaly októberi eseményekkel párhuzamot vonva lapunknak kiemelte: akkor senki nem sérült meg, nem voltak erőszakos jelenetek, sem fosztogatások. Az 1990-es események után sokáig nem volt demonstráció, ma pedig hetente hallani megmozdulásokról. „A taxisblokád nagyon fontos fejezete volt a demokrácia tanulási folyamatának, amikor viszonylag olcsón tanultuk meg, hogy mit nem szabad” – véli Hack.
Útzár és kenyérhadjárat
Horváth Pál, aki a Rádiótaxi elnöke volt a taxisblokád idején, így emlékezik a történtekre: mintegy 80 autó vonult ki a Hősök terére, hogy a három nappal azelőtt lefújt, majd bejelentett benzináremelés ellen tiltakozzanak. Én kértem egy rendőri vezetőt, hogy legyen ott a téren és közvetítsen, ha szükséges.
„Kőrösi” Ferenc, aki a blokád idején a nagykőrösi taxisok vezére volt, maga tartotta a kapcsolatot a fővárossal. „Rádiószerelők kérés nélkül, azonnal beszerelték a gépkocsikba a CB-rádiókat, még a feleségem autójába is raktak egyet. Ő látogatta a helyszíneket, tartotta a résztvevőkben a lelket” – így emlékezik vissza az eseményekre a fuvaros.
Vidéken még a traktorosok is mellénk álltak – teszi hozzá Varga Péter vállalkozó. Szívvel és erős akarattal tették, hiszen ez a megmozdulás volt a bevezetője a magyar társadalom rendszerváltást követő első tiltakozási időszakának – véli a taxis.
Tóth Pálné nyugdíjas azt mondja: az emberek verekedtek a kenyérért és a tejért a boltban. „Több mint két órát álltam sorba egy kilogramm kenyérért. Megbénult Budapest, gyalog indultunk el, közben pedig új információ reményében kérdeztük a járókelőket” – emlékszik vissza.
Őszi taxisblokádok Európában
Az ingyenes benzinutalványok megszüntetése ellen tüntetnek a francia taxisok idén szeptemberben. A több ezer taxis demonstrációja hatalmas dugókat okozott Franciaország városaiban. Strasbourgban 100 autó vonult el tiltakozásul az Európa Tanács és az Európai Parlament székháza mellett. Tüntettek a fuvarosok Bordeaux-ban és Orléans-ban is. A megmozdulást a taxisofőrök szövetsége, a FNAT szervezte.
Romániában idén a taxisok összehangolt őszi akciójuk során az ellen tiltakoztak, hogy a helyi közszállításra vonatkozó törvénybe kerültek be a tevékenységüket szabályozó előírások annak ellenére, hogy létezik egy külön, csak rájuk vonatkozó törvény. Bukarestben háromezer autó indult el tiltakozó menetben. A fővárosban a taxiárak nem egységesek, 1,19 lejtől akár 8 lej fuvardíjat is kérnek a sofőrök kilométerenként. Besztercén visszafogottabbak voltak a bérfuvarozók, itt délután négytől csak 24 taxis vonult fel a városban levő 350-ből, és a taxisok közötti ellentéteket mutatta, hogy a két legnagyobb bérfuvarozó cég távol maradt a tüntetéstől. Temesen az önkormányzat nem erőltette a létszám csökkentését, cserébe a taxisok elfogadták az új viteldíj határait, és ezt az önkormányzat határozatilag megerősítette.
