Belföld

Tanulni kellene a szülőséget

Tévhit, hogy mindenki automatikusan „elég jó szülő” lesz azáltal, hogy gyereke születik. E súlyos tévedésért szakemberek szerint nagy árat fizetünk. Iskoláskorra ugyanis a kedvezőtlen családi háttérből érkező gyerekek hátrányai szinte behozhatatlanokká válnak, s az iskolarendszer nem ad megfelelő válaszokat e problémára. Herczog Mária szerint tanítani kellene a szülőséget.

Egy gyermek későbbi tanulási képességeire és sikeres életvezetésére döntő hatással van az iskolába lépés előtti életszakasza. A Magyarország Holnap Oktatási és Gyermekesély Kerekasztal (OKA) koragyermekkori ellátásról szóló ülésén elhangzott, hogy Magyarországon e területnek nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedően jó, és sokszínű hálózata van: elvileg jól működik a gyermekorvosi, védőnői, bölcsődei és óvodai rendszerünk.

Sajnos azonban éppen a legkedvezőtlenebb helyzetű családok és gyerekek számára kevéssé vagy egyáltalában nem biztosítottak ezek az ellátások – hívta fel a figyelmet a FigyelőNet kérdésére Herczog Mária. A témát az OKA ülésén is felvezető szociológus kiemelte, hogy számos probléma akad a rendszerrel: a gyerekek 15 százaléka kiszorul az óvodai hálózatból, bölcsődei férőhely a gyerekek mindössze nyolc százalékának van, más rugalmas, napközbeni ellátás szinte nincs, a védőnői ellátás nagyon egyenetlen színvonalú, sok a betöltetlen vagy a helyettesítéssel nem megnyugtató módon betöltött hely, és egyre kevesebb a házi gyermekorvos is.

Ott hiányzik a segítség, ahol legjobban kellene

A szülők saját gyermekkori élményei és az ezekből is következő szülői készségei, az apa és az anya iskolai végzettsége, a családtagok munkája vagy munkanélkülisége és a családi bevételek alapvetően meghatározzák a gyerekek későbbi esélyeit. Ha az ezen paraméterek szerint hátrányos helyzetű gyerekek nem, vagy csak rövid ideig járnak óvodába, esetleg ebben az időszakban nem sikerül a korábbi hátrányokat feldolgozni, illetve később sem kapnak ők és szüleik segítséget, akkor a sikeres iskolai karrier esélye jelentősen csökken – mondta Herczog Mária.

A gyermek iskolai teljesítményét meghatározó tényezők – a figyelemkoncentráció, a mozgáskészség, a manuális és beszédkészség, az alkalmazkodás, a társas készségek, az érzelmi intelligencia – különféle módszerek segítségével pedig már a születés pillanatától fejleszthetők. Vizsgálatok sora bizonyítja, hogy a későbbi iskolai kudarcok és a lemorzsolódások megelőzhetők, illetve maga a hátrányos helyzet is jelentősen csökkenthető ezekkel a módszerekkel.

Nem szegény- vagy cigánykérdés

A hátrányok leküzdése csak olyan szakmai és ágazatközi hosszú távú programokkal lehetséges Herczog szerint, amelyeket a gyerekek és szüleik igényeire és szükségleteire figyelve terveznek. Képzésekkel, továbbképzésekkel kell segíteni a szakembereket, információkkal a családokat, a közvéleményt. Elsősorban a leginkább leszakadó, izolált helyeken. De ez nem „szegény-” vagy „cigány-”probléma, ez a családok jelentős részét érinti valamilyen formában – szögezi le Herczog.

Ebből a szempontból rendkívül komoly gond, hogy ma Magyarországon szinte semmiféle szülői felkészítés nincs: ami van az elsősorban orvosi, egészségügyi szemléletű. Az anya és a családtagok tudatossága, felkészültsége a gyermekvárás, szülés, csecsemőkori gondozás idején alapvetően meghatározza a gyermek későbbi életútját. Téves, káros és sokszorosan megcáfolható az a nézet, hogy az anyaság – szülőség – ösztönös tevékenység, akárcsak az állatvilágban. Téves, hogy mindenki automatikusan “elég jó szülővé” válik azáltal, hogy gyereke születik.

Skandináviában elfogadott a szülőképzés

Ellenpéldaként Herczog Mária megemlítette, hogy Finnországban, Svédországban a jövőbeni szülők 85 százaléka vállalkozik önként ilyen programokban való részvételre. A skandináv országokban több évtizede elfogadott és a szülők számára természetes, hogy a gondozási, nevelési ismereteket is tanulni és karbantartani kell, mert gyakran változnak (ilyen például az étkezés, vagy például a gyerekek testi fenyítésének teljes tilalma sok más mellett), és ezek nem ösztönös tevékenységek. A szülők önként vagy veszélyeztetés esetén kötelező módon részt vehetnek olyan megbeszéléseken, összejöveteleken, ahol szakemberekkel és egymással vitathatják meg a nevelési, gondozási, vagy akár életvezetési problémáikat, nehézségeiket, kérhetnek tanácsot, felvilágosítást, vagy irányíthatják őket szükség szerint speciális szakemberhez, szolgáltatóhoz.

A mainál jóval több ismeretre, szórólapra, tömegkommunikációs programra, reklámra lenne szükség, hogy tudják és értsék a felnőttek, hogy a gyerekeknek milyen fejlődési szükségleteik vannak s ezekre mik a jó válaszok, módszerek – véli a szakember. Ezelőtt 30-50-100 évvel egészen mást gondoltak arról, hogy miként kell gondozni, jutalmazni, büntetni, ösztönözni vagy tanítani a gyereket. Miért pont ezt ne kellene tanulni és fejleszteni?

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.