Belföld

A pénz hiánya a civil fogyasztóvédőket is veszélyezteti

A civil fogyasztóvédő szervezetek az idén már nemigen kapnak pénzt állami forrásból, ami miatt a Budapesti Békéltető Testület működése is veszélybe kerülhet. A fogyasztóvédelemnek nem tesz jót a szakmai és hatósági teendők széttagoltsága sem – írja a Világgazdaság.

A növekvő jelentőségű fogyasztóvédelem az unióban erőteljes civil szférára támaszkodik. A hazai szakmai elképzelések is a társadalmasítást szorgalmazzák, ám a magyar civil fogyasztóvédők a kiszámíthatatlan anyagi támogatás miatt csak óriási erőfeszítésekkel tudnak megfelelni feladataiknak. A pályázatok révén pénzhez jutó szervezeteket a szaktárca, az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium (ICSSZEM) az idén eddig még nem hívta fel versenyre, és az is lehet, hogy a Budapesti Békéltető Testület – sokasodó ügyei ellenére – az ősszel lehúzhatja a redőnyt.

A civil szervezetek támogatása a költségvetési törvényben meghatározott összegből és az adott esztendőben befolyt fogyasztóvédelmi bírság 30 százalékából tevődik össze. A szaktárca először a költségvetési pénzt, majd az év második felében, amikor már körvonalazódik a bevétel, az e célra szánt bírságösszeget pályáztatja meg. Az idén a költségvetésből a korábbi 63 millió forinthoz képest mindössze 20 millió jutott volna a szervezeteknek, de azt a békéltető testületek kapták meg. Így ez a költségvetési sor üres, a bírságpályázatból pedig többnyire csak a következő évben folyik be a támogatás – mondta Garai István, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület ügyvezető elnöke a Világgazdaságnak.

Bár a kereskedelmi és iparkamarák mellett tevékenykedő békéltető testületeknek 20 millió forinttal többet kapnak, a megnövelt juttatás mégsem elegendő – közölte Baranovszky György, a budapesti fórum elnöke. Ők például már jószerivel fel is élték a nekik nyújtott mintegy tízmillió forintot. Ennek oka, hogy az idén eddig ötszáz üggyel foglalkoztak, majdnem annyival, mint tavaly egész évben. A pénz egy részét – mivel a minisztériumtól nem kapta meg – a budapesti kamara előlegezte meg számukra. Ha a keret elfogy – a növekvő fogyasztói panaszok ellenére –, veszélybe kerül a működésük.

A civil fogyasztóvédők büdzséje egyre kisebb, a kormányzat mégis mind többfelé osztaná – mondta Garai, utalván a fogyasztóvédelem új koncepciójára. A tervezet növelné a civil szféra részvételét, pályázati lehetőséget nyújtva nemcsak a fogyasztóvédelemmel foglalkozó, hanem más szervezeteknek is. Ez önmagában nem volna baj, csakhogy a civil fogyasztóvédelem kiterjesztése nem pusztán pénz-, hanem szakmai kérdés is – hangsúlyozta Garai.

A fogyasztóvédelem nem nélkülözheti a hozzáértést csakúgy, mint a kívánatos koordinációt a különböző szakmai szervek és hatóságok között, ezért az OFE támogatja a szakmai-hatósági irányítás egységesítését. Az állami hatáskörök és a feladatok széttagoltsága számos konfliktus forrása lehet, és egyáltalán nem szolgálja a fogyasztókat. A területi fogyasztóvédelmi felügyelőségek például a közigazgatási hivatalokhoz, illetve a belügyi tárcához tartoznak, míg a főfelügyelőségnek az ICSSZEM a gazdája. Ellát fogyasztóvédelmi feladatokat egyebek közt az egészségügyi és a földművelésügyi tárca is. A minap kipattant szigetszentmiklósi Auchan-ügyben például korábban a fogyasztóvédelmi felügyelők vizsgálódtak, most pedig az ÁNTSZ záratta be a húsos részleget. Ugyanitt tapasztalták az egyik legkirívóbb szabálytalanságot (egérürülék az édességek polcán) az ICSSZEM által a fogyasztói panaszok nyomán soron kívül kezdett fogyasztóvédelmi ellenőrzés során. A szaktárca a nagy áruházláncoknál kezdett vizsgálatai még tartanak.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik