Belföld

Elbúcsúzott Mádl Ferenc

A köztársasági elnök szélesebb jogköre és közvetlen választása mellett érvelt Mádl Ferenc a közszolgálati televíziónak adott, szerdán este sugárzott interjúban. Az elmúlt öt évet úgy értékelte: "Jó mulatság, férfimunka volt".

Az államfő, aki augusztus 5-én adja át hivatalát Sólyom Lászlónak, az Este című műsor különkiadásában elmondta elméletileg jobb megoldásnak tartja a köztársasági elnök közvetlen választását és ily módon az alkotmány megváltoztatását.

Felhívta a figyelmet arra, hogy például Ausztriában, ahol a köztársasági elnök hatalmi státusa, jogköre, kompetenciája nagyjából azonos a magyarral, közvetlen választás van. Nagyobb tiszteletet vált ki egy közvetlenül választott államfő, jobban bekerül a közgondolkodás áramába, és abból több energiát is tud befogadni – mondta Mádl Ferenc. Véleménye szerint a hatalmi struktúrát a köztársasági elnök közvetlen választása alapvetően nem érintené.

Kifejtette: bizonyos vonatkozásokban erősíteni kellene a köztársasági elnök szerepét, mert ez valahogyan jobban tükrözné a népakaratot. Mint mondta, el tudja képzelni, hogy bizonyos magas állami funkciók kinevezését illetően közvetlen javaslattételi szerepet kapna az államfő vagy netán maga nevezné ki ezeket a személyeket. Hozzátette: a parlamenti pártokkal és a miniszterelnökkel tartott megbeszéléseken szó volt arról is, hogy például az alkotmánybírák kinevezésében döntő szerepe legyen a köztársasági elnöknek. Ugyanakkor, mint mondta, más jelentős funkcióknál – akár a Magyar Nemzeti Bank elnöke vagy a legfőbb ügyész kinevezésekor – el tudná képzelni, hogy a köztársasági elnök javaslattételi joga erősebb legyen, illetve, hogy a helyetteseket kifejezetten az államfő nevezhesse ki.

A jelenlegi struktúra felborítása nélkül, bizonyos jogkörerősítéssel párhuzamosan növelni lehetne az államfő morális tekintélyét, szabadságát és felelősségét, hogy “jobban bele tudjon szólni a társadalom sok kérdésébe”, legyen az a szegénység, a határon túli magyarság, a kisebbségek, vagy a romák helyzete – mondta Mádl Ferenc, aki utalt arra is, hogy az elmúlt időszakban “eléggé élére állt egyszer-kétszer a határon túli magyarsággal kapcsolatos belső jogalkotási gondolkodás”.

A leköszönő államfő elítélte az egyre durvuló politikai közbeszédet. Mint mondta, ez már megválasztásakor is bántó volt, véleménye szerint a goromba közbeszéd azon a félreértésen alapult, hogy a demokráciát “a hatalomért való harc kátéjának” tekintették. Ez a harc kicsit elmérgesedett Magyarországon – fűzte hozzá az államfő, aki – mint mondta – többször összehívta a pártokat, ha már úgy látta, hogy “jobb volna fékezni ezt a vehemens hangulatot”.

Úgy érzi, mondta, hogy nőtt azoknak az ügyeknek a száma, amelyekben az érvek és ellenérvek ütköztetését normális atmoszféra jellemezte. Mádl Ferenc ide sorolta Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor televíziós vitáját is, ahol véleménye szerint a politikusok tárgyszerűen, egymást tiszteletben tartva fejtették ki álláspontjukat.

A beszélgetés során szóba került az, hogy Mádl Ferenc az Orbán-kormány alatt három, a mostani kabinet alatt viszont kilenc alkalommal fordult az Alkotmánybírósághoz. Az államfő szerint nincs összefüggés a kormányok színezete és aközött, hányszor fordult a taláros testülethez, megjegyezve, hogy az részben vagy egészben mindig igazat adott neki. Hozzátette: az előbbi feltételezést talán a kórháztörvénnyel összefüggésben tartotta bántónak, pedig a törvényről kiderült, hogy “mennyire baklövés volt a kormány részéről”. Mint mondta, akkor is azért szállt síkra, hogy alkotmányosan legyen megvalósítható az a jó szándék, amelyet a kormány megfogalmazott a jogszabályban.

Mádl Ferenc elmondta: megkönnyebbülést és megnyugvást is érez leköszönő köztársasági elnökként, hiszen a hivatal komoly felelősséggel, teherrel, tartalommal és sok élménnyel is járt. “Jó mulatság, férfimunka volt” – összegezte az öt évet Mádl Ferenc, aki elárulta azt is, hogy legkevésbé a testőrök felügyelete hiányzik majd neki. Mint mondta, “sokan gondolták, hogy folytatni kellene, én azonban (…) öt évre vállaltam ezt a szolgálatot”. Emlékeztetett arra: megválasztása előtt nemcsak a koalíció, hanem az akkori ellenzék pártjai is megkeresték, hogy őt támogatnák, így “olyan nagyfokú volt a jó értelemben vett emberi és politikai nyomás is, hogy beláttam, hogy vállalni kell” – tette hozzá. A jelöltség vállalásánál fontosnak tartotta, hogy minden párt támogassa.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik