Belföld

Brüsszelt bírálják a gazdák

admin
admin

2005. 03. 03. 08:45

A gazdák egyik vezetője Brüsszelben úgy nyilatkozott: nem is a kormánnyal van igazán baj, hanem magával az uniós agrárpolitikával. Amennyiben az EU nem változtat azon, jövőre megint tüntetnek.

Az Európai Parlament mezőgazdasági bizottságának szakértőit, továbbá a magyar és az európai sajtó egyes képviselőit tájékoztatta Brüsszelben a magyarországi gazdatüntetés okairól és a tüntetők követeléseiről Varga Géza, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ) egyik vezetője. A magyar gazdák európai érdekképviseleti szervezetükön (Coordination Paysanne Européen) keresztül hallatták hangjukat Brüsszelben.

Varga Géza az uniós témákban mérvadónak számító BruxInfó hírújságnak három pontban foglalta össze a Budapesten napok óta tüntető gazdák legfontosabb panaszait. A gazda szerint a legnagyobb gond a közvetlen jövedelemtámogatások lassú és vontatott kifizetése, az intervenciós gabonakészletek raktározási problémái és a vidékfejlesztési alapok nemzeti kiegészítő támogatásra való átcsoportosítása.

Nem a kormány a legnagyobb baj

Varga Géza ezzel együtt mégis úgy véli, hogy nem is a kormánnyal van igazán baj, hanem magával a közös agrárpolitikával. „Az Európai Unió a Világkereskedelmi Szervezeten (WTO-n) keresztül kiárusítja az európai mezőgazdaságot, hogy a szolgáltatásaival bevonuljon a harmadik világba” – vélekedett a MAGOSZ szakértője, aki szerint, ha most meg is állapodnának valamiben a kormánnyal, egy év után újra visszajönnek tüntetni a gazdák, mert a probléma gyökereit a közös agrárpolitikában kell keresni.

Ami egyébként az előbb említett panaszok első pontját illeti, a MAGOSZ képviselője emlékeztetett arra, hogy Magyarországtól eltérően minden új tagállam kifizette már gazdáinak az EU-tól járó 25 százalékos direkt támogatást és a 30 százalékos nemzeti kiegészítést, és hazánk az egyetlen tagállam, ahol a hektáralapú kifizetéseknek mindössze 40 százalékát teljesítették.

S bár Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szerint a kormány az igénylések 75 százalékát teljesítette mostanra, Varga Géza szerint ez a teljes összegnek csupán 40 százalékát jelenti. Varga emlékeztetett rá, hogy a kormány a rosszul benyújtott igénylések nagy számával magyarázta a csúszást (a SAPS-kifizetések határideje egyébként április vége), a gazdák azonban az intézményrendszer hiányosságaira vezetik vissza a szerintük 6-7 hónapos csúszást a tenderek feldolgozásában.

Az intézményrendszer hiányosságait részben a kormány is elismeri, ám ők a téves igényléseknek is legalább ekkora jelentőséget tulajdonítanak. A MAGOSZ képviselője ugyanakkor azt hangsúlyozza, hogy például amikor májusban benyújtotta a támogatásra vonatkozó igénylését, az egységes parcellaazonosító rendszer még nem állt rendelkezésre és csak januárban, tehát 7-8 hónappal később kapott csak értesítést arról, hogy az adatok helytelensége miatt tévesen adta be az igénylést. Ilyen késlekedést egy szakszerűen működő intézményrendszer szerinte nem tehetne meg.

Varga Géza azt sem érti, hogy miért ilyen szegényes a raktárkapacitás az intervenciós készletek tárolására, amikor „májusban már mindenki tudta, hogy rekordtermés lesz”. (Lásd még Magyar kukoricában úszik az EU című írásunkat) Emlékeztetett rá, hogy a teljes uniós gabonafelesleg 50 százaléka Magyarországon jelentkezett. Ennek oka szerinte az, hogy a piaci ár hazánkban alacsonyabb, mint az intervenciós ár, ezért ajánlanak fel intézményes felvásárlásra a gazdák ilyen hatalmas mennyiséget.

A hétfői brüsszeli tárgyalásokról és annak eredményéről olvassa el Jön a rendkívüli gabonaexport-támogatás című írásunkat

Brüsszel is érzi a bajt

A bajt vélhetően az Európai Uniós is érzékeli, hiszen az Európai Bizottság éppen hétfőn a közép-európai országok megszorult gabonatermelőinek ígért gyors segítséget. Mariann Fischer-Boel az unió mezőgazdasági biztosa a közép-európai országok nyomására hétfőn hozzájárult ahhoz, hogy a bizottság mentőövet dobjon az alacsony gabonapiaci árak miatt intervenciós felvásárlásra sorba álló magyar, cseh, szlovák és osztrák termelőknek.

A hétfői agrárminiszteri tanácsülésen tett ígéretnek megfelelően Brüsszel az EU hivatalos lapjában a következő napokban tenderfelhívásokat tesz közzé a közép-európai országok intervenciós készleteinek értékesítésére. A szó szoros értelmében exporttámogatásnak nem tekinthető intézkedés a gyakorlatban úgy történik, hogy a bizottság példának okáért 100 ezer tonna Magyarországon tárolt búza értékesítésére hirdet meg uniós pályázatot. A beérkező ajánlatok közül a legkedvezőbbet fogadják el, és ha az eladási ár alacsonyabb a tonnánként 101 eurós intézményes árnál (amiért a Bizottság a magyar termelőktől a gabonát felvásárolja), Brüsszel a különbözetet megtéríti az érintett tagországnak (a termelőknek pedig az állam előlegezi meg).

Ezzel a módszerrel várhatóan felgyorsulhat az intervenciós raktáron lévő, az intervenciós ügynökség által a termelőktől átvett készlet ürítése, lehetővé téve a még felvásárlásra váró gabona átvételét. A hazai gazdák eddig körülbelül 4 millió tonna gabonát ajánlottak fel intervencióra, ám az állam rendelkezésében lévő raktárkapacitás e mennyiség mindössze a felének a befogadására elegendő.


Foto: MTI

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Tragikus hirtelenséggel

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.