Belföld

Szerdán lép hatályba a kiotói egyezmény

Szerdán lép életbe a kiotói klímavédelmi jegyzőkönyv, amelynek értelmében a legfejlettebb iparú országok 2012-ig világszinten 5,2 százalékkal fogják vissza széndioxid-kibocsátásukat.

A jegyzőkönyv életbe lépését Oroszország tavaly novemberi ratifikálása tette lehetővé, miután az Egyesült Államok 2001-ben visszalépett a szerződéstől. A hatályba lépéshez az 1990-es kibocsátás legalább 55 százalékáért felelős országok ratifikálása kellett.

Oroszország beleegyezéséig 125 állam ratifikálta a jegyzőkönyvet, amelyek a globális felmelegedésben vétkes gázok 44,3 százalékát termelték. Oroszországra a kibocsátás 17,4 százaléka jutott 1990-ben, így ratifikálásával elérhető lett a szükséges 55 százalék.

Elemzők szerint a Kreml háromévi habozás után végül politikai döntést hozott a ratifikálásról, engedményként az orosz WTO-belépéshez szükséges tárgyalási folyamatban.

Bush nem csatlakozik az egyezményhez

A globális kibocsátás negyedéért felelős Egyesült Államok azonban továbbra sem hajlandó aláírni az egyezményt, és annak sincs jele, hogy Bush-kormányzat erre később hajlandó lenne. Bush elnök előnyben részesíti az amerikai gazdaság töretlen fejlődését: úgy véli, a jegyzőkönyv ratifikálása az Egyesült Államoknak 400 milliárd dollárjába és 4,9 millió munkahelybe kerülne. Bush ezért inkább az önkéntes kezdeményezésekre és a klímavédelemmel kapcsolatos adókönnyítésekre helyezné a hangsúlyt.

Szakértők szerint a jelenlegi amerikai kibocsátási szint mellett 2012-re abszolút értéken 14 százalékkal nő az amerikai kibocsátás 2002-höz képest, 1990-hez képest pedig mintegy 30 százalékkal. A kiotói jegyzőkönyv ezzel szemben arra kötelezné az Egyesült Államokat, hogy kibocsátását 2012-ig 7 százalékkal az 1990-es szint alá csökkentse.

Magyarország tartani tudja a korlátot

Az üvegházhatást okozó gázok csökkentésével kapcsolatban vállalt nemzetközi kötelezettségét Magyarország biztosan teljesíteni tudja – jelentette ki Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter nemrégiben, egy szakmai konferencián. A miniszter az életbe lépő kiotói jegyzőkönyv kapcsán elmondta: a kérdés az, hogy a vállaltnál kedvezőbben alakuló gázkibocsátásból az ország mennyit tartalékoljon a jövő időszakra a gazdasági fejlődés akadálytalan biztosításához.

Magyarország azon EU-tagállamok közé tartozik, amelyek teljesítik a kiotói egyezménnyel összefüggő uniós kötelezettségeiket, így várhatóan eladó lesz a szennyezési kvóták uniós piacán.

Magyarországon több mint 260 létesítmény található, amely az uniós irányelv hatálya alá esik, e létesítmények felelősek a magyar kibocsátás közel 40 százalékáért. A 2005-2007-es időszakra vonatkozó magyar terv összesen 89,71 millió tonna széndioxidnak megfelelő kvóta kiosztásának részleteit tartalmazza. Az évente kiosztandó kibocsátási egység várható piaci értéke Magyarországon 4 eurós egységárfolyamon számolva mintegy 30 milliárd forintot, 10 eurós árfolyamon pedig több mint 70 milliárd forintot tesz ki.

A magyar terv szerint a kvóták 97,5 százalékát az állam ingyenesen osztja szét az üvegházhatásért leginkább felelős 170 magyarországi cég között, 2,5 százalékot pedig aukción értékesít. Az emissziókereskedelem 2007-ig tartó fázisa kísérleti szakasz, ennek végén várhatóan igazítanak a rendszeren.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.