Belföld

A jegybank szerint a világ

Szerencsés a magyar gazdaság helyzete, mert miközben a nemzetközi gazdasági környezet kedvező, a hazai gazdaság szerkezete folyamatosan javul, s kevés a kockázati tényező – írja jelentésében a jegybank.

Ez az év kedvezően hatott a magyar gazdaság és a világgazdaság alakulására, de az összességében szerencsés kilátások jelentős kockázatokat is rejtenek – összegezhető röviden a Magyar Nemzeti Bank Jelentés a pénzügyi stabilitásról című tanulmánya. A jegybanknak 2004-et, illetve a jövőben várható eseményeket és kockázatokat feltáró dokumentuma óvatos optimizmussal tekint a jövőbe.


E szerint 2004-ben gyorsult a növekedés, és az lehetséges előrejelzésekre alapozva a jegybank szerint 2006-ig a magyar gazdaság stabil, 3,5–4 százalék közötti növekedése várható. Az élénkülő konjunktúra mellett a növekedés szerkezete is kedvezőbbé vált, s a bruttó felhalmozás bővülése járul hozzá a legjelentősebb mértékben a GDP bővüléséhez. Az alappályát azonban számottevő kockázatok övezik, elsősorban a nemzetközi konjunktúra és a világpiaci olajárak bizonytalan kilátásai miatt.








Olajos kilátások
A világgazdasági fellendülés erőteljesebbé és kiterjedtebbé vált, s fő hajtóerejét továbbra is az Egyesült Államok adja, de eközben a növekedést veszélyeztető tényezők is felerősödtek. A legjelentősebb kockázatot jelenleg az olajárak alakulása jelenti, de lényeges kockázatot hordoz az Egyesült Államok számottevő költségvetési és fizetési mérleg hiánya és a főbb valutaárfolyamok kiegyensúlyozatlansága is. A kereslet globális fellendülése, az olajkitermeléssel kapcsolatos politikai bizonytalanságok és spekulatív viselkedés is hozzájárult az olajárak jelentős és jelenleg tartósnak vélt emelkedéséhez. Az amerikai egyensúlytalanság pedig az eurózóna számára hordoz kockázatokat. Az euró-zóna és különösen Németország gazdasági növekedését az USA konjunktúra várható alakulása jelenleg döntő módon befolyásolja, mivel a belső kereslet Európában jelenleg nem képes a növekedés fenntartására.
A fiskális konszolidáció elmaradása mellett a másik nagy sebezhetőségi kockázatot a külső konjunktúra alakulása jelenti. Amennyiben a külső kereslet az európai gazdaság várttól elmaradó növekedése miatt kisebb lesz a prognosztizáltnál, a sebezhetőségi megítélést javító jelenlegi exportdinamika és gazdasági növekedés is mérséklődhet. A feltörekvő piacok kockázati megítélése ugyan jelenleg igen kedvező, és a kockázati felárát jelző mutató májusi csúcsa után fokozatosan újra az év elején is tapasztalt rendkívül alacsony szintre csökkent.
Ugyanakkor a magyar export számára meghatározó piacokra csak kevéssé jellemző az optimizmus: az elmúlt hónapokban a német gazdaságban kedvezőtlenebbé váltak a konjunktúrakilátások (IFO index), illetve az eurózóna egészének üzleti indikátora (EABCI) is stagnált a harmadik negyedévben. Mindezek alapján a beruházási dinamika további jelentős emelkedésére az elkövetkező időszakban nem lehet számítani.

A lakosság és a vállalatok


Mivel a lakossági megtakarításokat korábban egyszerre befolyásolta a hosszabb távú strukturális átalakulás, illetve néhány egyszeri hatás – mint a minimálbér-emelés, az állami szféra béremelése vagy a lakástámogatási rendszer kiterjesztése –, ezért a háztartások viselkedése az elmúlt időszakokban sokszor a várttól eltérően alakult. A sok negatív tapasztalat ellenére a jegybank a fogyasztás dinamikájának mérséklődését várja, de úgy, hogy a fogyasztás és a rendelkezésre álló jövedelem aránya várhatóan a korábbi évtizednél magasabb szinten stabilizálódik.


Az elmúlt néhány év során a vállalati szektor számára releváns költségek kedvezőtlenül alakultak – állítja a pénzügyi tárca véleményével ellenkezően a jegybank. De ez nincs negatív hatással az exportteljesítményre, sőt az első fél évben emelkedett is a magyar export részesedése az uniós piacokon. Még ennél is optimistább az előretekintés, mivel az MNB szerint a vállalati szektor egészében a termelékenység enyhe javulása prognosztizálható, a kedvező és kedvezőtlen erők eredőjeként azonban nem valószínű jelentős változás a vállalati szektor jövedelmezőségében.

Infláció, eladósodottság, külkerhiány és a PPP


Az inflációs várakozásokból fakadó kockázat növekedésének kérdése leginkább az indirekt adók emelésével kapcsolatban merült fel, de a jegybank által hivatkozott vállalati és lakossági felmérések eredményei szerint a gazdasági szereplők széles köre számít az indirekt adóemelések egyszeri áremelő hatásának kifutására. Vagyis így az infláció 2005-elején várható csökkenése a gazdasági szereplők körében feltehetően nem fog meglepetést okozni. A vállalatoknál valószínűleg megtorpan az állóeszköz idei gyors felhalmozási üteme.


Az első fél évében nem csökkent a gazdaság egyensúlytalansága, s a magyar gazdaság továbbra is hosszú távon nem fenntartható eladósodási pályán halad, mivel ebben az időszakban az ország külső finanszírozási igénye meghaladta a GDP 9 százalékát, nettó külföldi adóssága pedig a GDP 25,6 százalékára emelkedett. Ez azt jelenti, hogy 2001 vége óta lényegében megduplázódott az ország nettó külföldi adóssága.


Ezzel szemben kedvező szerkezeti változásnak tekinthető, hogy a folyó fizetési mérleg hiányának a tavalyinál nagyobb része köthető a vállalati szektorhoz. A háztartási szektor hitelfelvételének dinamikája mérséklődött, és nőtt a szektor nettó pénzügyi megtakarítása, valamint a fizetési mérleg finanszírozásában átrendeződik a háztartási és a vállalati szektor finanszírozási képessége. A nettó működőtőke-beáramlás növekedésének köszönhetően nőtt a nem adóssággeneráló tőkebeáramlás aránya, de az adóssággeneráló finanszírozás súlya továbbra is meghaladta a 70 százalékot.


Ennek ellenére 2004 márciusa óta a pénz- és devizapiacokat meglehetős stabilitás jellemezte , hívja fel a figyelmet a jegybanki tanulmány; ennek egyik oka természetesen az óvatos jegybanki kamatpolitika. A kedvező külső környezet a gyors exportbővülés révén, a kedvező adósságszerkezet pedig az alacsony árfolyam- és kamatkockázat útján mérsékelte a forint sebezhetőségét. Ugyanakkor a jegybank egy nagy veszélyre is felhívja a figyelmet, mivel kiemelkedő kockázatot jelent, hogy a költségvetési hiánycsökkentés későbbre tolódik – értsd: a hiány csökkentésére nem korrekt módszer a PPP-finanszírozási modellek nyakló nélküli alkalmazás.

Devizahitelek miatt növekvő kockázat


Kedvezőtlen folyamat, hogy a vállalatok és a háztartások az új hitelek felvételekor a korábbiaknál gyakrabban nyúlnak a rövid távú előnyöket jelentő devizahitelekhez. A vállalatoknál a növekvő svájci frank alapú hitelezés arra utal, hogy egyre több cég vállal árfolyamkockázatot fedezetlen devizapozícióval, ez pedig a pénzügyi rendszer nagyobb sérülékenysége irányába mutat – hangsúlyozza többször is tanulmányában az MNB.


Az első fél évben a háztartások eladósodási rátájának növekedése érezhetően csökkent, de még így is túl dinamikus, mert alacsonyabb ütemben ugyan, de továbbra is nő a háztartások lakáscélú eladósodása a piaci folyamatok miatt, a lakástámogatási rendszer jelentős szigorítása ellenére. A banki fogyasztási hitelezés tavalyinál magasabb ütemű bővüléséhez keresleti és kínálati tényezők egyaránt hozzájárultak. A jegybank szerint továbbra is bővül a bankok devizahitel-konstrukcióinak köre. Ezek térnyerése alapvetően kétféle módon mérséklődhet: rövid távon, negatív tapasztalatok miatt, az ügyfelek és bankok kockázati tudatosságának növekedésével; illetve hosszú távon, a hosszú forint hozamok mérséklődésével, a hazai konvergenciafolyamat újbóli felerősödésével.

Címkék: archívum

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.