Belföld

Korruptak vagyunk, de mennyire?

Ismét elkészült a Transparency International néha kétséges módszerekkel dolgozó, de a gazdasági szereplők által figyelemmel kísért korrupciós észlelési indexe. Az országok rangsorában Magyarország a 42. helyezett.

Ismét eltelt egy év, és ismét megjelent a Transparency International (TI) az egyes országokra jellemző korrupció mértékét vizsgáló, úgynevezett Korrupciós Észlelési Indexe (Corruption Perceptions Index; CPI). A 146 ország rangsorolását is magára vállaló felmérés szerint Magyarország az első harmadban van, de tavalyhoz képest két helyet visszacsúszott, s a 42. helyen végzett.


Az alapvetően jó szándékkal, figyelemfelkeltés céljából készülő felmérést a TI minden évben közzéteszi, ugyanakkor nem történik
Korruptak vagyunk, de mennyire? 1

semmi. A jószándékú kezdeményezésről minden médium tudósít, de ezen túl nem lehet mit kezdeni az eredménnyel. A TI korrupciós indexe ugyanis – nevében sugalltakkal ellentétben – nem egzakt, standardizált módszertan alapján felállított mérőszám. Inkább csak homályos becslés arra vonatkozóan, hogy egy-egy országban miként vélekednek a korrupcióról az éppen ott tartózkodó külföldiek, s néhány megkérdezett helyi lakos.







Az élboly
A Transparency International korrupciós rangsorában, 9,7 CPI-vel évek óta Finnország található az első helyen. Kisebb hely- és pontszámváltozással uniós és angolszász országok végeznek az első helyeken. De az első negyedbe évek óta néhány egzotikus ország is becsúszik. Így idén a 20. helyen Chile, a 29. helyen Omán és az Egyesült Arab Emirátusok, a 31. helyen Botswana áll.

Homályos módszertan, világos definíció



A CPI a közszférában megjelenő korrupcióra koncentrál. Definíciója szerint „a korrupció a közhivatallal való visszaélés személyes haszonszerzés céljából. A CPI összeállításához felhasznált felmérésekben szereplő kérdések általában a köztisztviselői hatalomnak személyes előnyök érdekében történő helytelen felhasználására vonatkoznak, a középpontban, például, a köztisztviselők által közbeszerzési eljárások során elfogadott kenőpénzekkel”.

Ezzel kihúzzák sok ellenérv alól a szőnyeget, hiszen a korrupció köznyelv szerinti definíciójába mindenféle megvesztegetés és hatalommal történő visszaélés beletartozik. Így az alvállalkozó által megvesztegetett tendernyertes fővállalkozó szintén korrupt, még ha a CPI ezt nem is tartalmazza. De a meghatározás szerint szintén mentesül a korrupció vádja alól az a jegyellenőr, aki a büntetés töredékéért elengedi a büntetést – bár az ilyesmi a közvélekedés szerint mindenképpen korrupciónak minősül.







A rangsor
1. Finnország
2. Új- Zéland
3. Dánia
3. Izland
5. Szingapúr
6. Svédország
7. Svájc
8. Norvégia
9. Ausztrália
10. Hollandia
11. Egyesült Királyság
12. Kanada
13. Ausztria
13. Luxemburg
15. Németország
16. Hong Kong
17. Belgium
17. Írország
17. USA
20. Chile
21. Barbados
22. Franciaország
22. Spanyolország
24. Japán
25. Málta
26. Izrael
27. Portugália
28. Uruguay
29. Omán 
29. Egyesült Arab Emirátusok 
29. Botswana 
29. Észtország
31. Szlovénia
34. Bahrain
35. Tajvan
36. Ciprus
37. Jordánia
38. Katar
39. Malajzia
39. Tunézia
41. Costa Rica
42. Magyarország
42. Olaszország
44. Kuvait
44. Litvánia
44. Dél- Afrika
47. Dél- Korea
48. Seychell-szigetek 
49. Görögország
49. Suriname

Az elismert intézmények



A világos definíciót bizonytalan módszertan kívánja megalapozni. A TI közleményeiben a tekintélyelvűségre építve többször is kijelenti, hogy a kutatásokat „különböző ismert intézmények” végezték, s azok „tükrözik mind az üzletemberek, mind az elemzők meglátását világszerte, beleértve az értékelt országok szakértőit is” [sic!]. A gond csak az, hogy a vizsgálatot végző ismert intézmények száma, s az általuk alkalmazott módszertan szinte minden esetben különbözik. A vizsgálatok többsége csak érintőleg foglalkozik a korrupcióval, másodelemzés, ugyanis az eredeti felmérést valamilyen más célból végezték el.

Például a 21. helyet elfoglaló Barbados 7,3 pontot kapott, de az ott vizsgálódó intézmények száma mindössze három volt. Hasonló a helyzet a 29. helyen található, 6,1 pontot elért Egyesült Arab Emírségekkel is, ahol 5 intézmény folytatott vizsgálatot. Meggyőzőbb Finnország első helye, ott 9 intézmény felmérése alapján jött össze a maximális 10-ből 9,7 pont.

A TI göngyölítéses indexet számol, ami azt jelenti, hogy az utóbbi három év adatait összegzik, s valószínűleg utóelemzést készítenek, de a pontos módszertan nem elérhető. A TI törekszik arra, hogy országonként legalább három intézmény végezze el a vizsgálatot, de az elsikkad, hogy a nagyközönség elé csupán összesített formájában kerülő indexet pontosan miként összegzik. Milyen alapon lehet egységeges indexet számolni különböző felmérésekből (lehet, de ahhoz az alapadatokra van szükség – A. B.), és főként, hogyan lehet ebből összehasonlításra módot adó, ordinális rangsort felállítani?

Ez utóbbival van a legnagyobb probléma. Mivel szubjektív, a TI szerint „érzékelésen” alapuló felmérésről van szó, ezt befolyásolja az adott ország kultúrája, a korrupció megítélése (például sok helyen nem számít korrupciónak a baksis, míg máshol megvetik a kenőpénzt, de a közvélemény nem ítéli el, inkább szükséges rossznak tartja, megint máshol kiközösítéssel reagál rá a társadalom). Habár többségében külföldiek a megkérdezettek, azok is alkalmazkodnak a helyi szokásokhoz, nem beszélve a nemzetközileg nem standardizált kérdőívekről, amelyeket a helyi szervezetek valószínűleg a környezet ismeretében alakítanak ki.

Magyarország: kicsit korrupt, kicsit nem



Korruptak vagyunk, de mennyire? 18

Hazánk 4,8 pontot kapott az ismeretlen ítészektől, ami nem jelent változást a korábbi évhez képest. Helyezése viszont rosszabb lett, ugyanis Olaszországgal holtversenyben a 42. Ez nem jelent tényleges elmozdulást, csupán annyi történt, hogy az újonnan rangsorolt Barbados, Japán és Málta elénk került.

A módszertani kétségek ellenére, szakszerűbb kommunikáció esetén, a CPI nagyon fontos eszköz lehetne a korrupció elleni küzdelemben. Hiszen minden hiányossága ellenére hat a gazdaságban érvényesülő érzelmi tényezőkre. Ugyanakkor a korrupció bizonyos fajtáit kulturális örökségük okán nem elítélő országoknak az első helyeken szerepeltetése hiteltelenné teszi az indexet.

Címkék: archívum

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.