Belföld

Ettől leszünk egészségesebbek?

Pénteken ismertette az egészségügyi tárca az egészségügyi reform legfrissebb tervezetét. Eszerint ellátásszervező lép be a rendszerbe, és regionális szinten osztják majd le a lapokat. A forrásokat a magántőkétől és az EU-tól várják.

Nem babonás az egészségügyi tárca: augusztus 13-án, pénteken mutatta be a nyilvánosság előtt az egészségügyi reformnak nevezett folytatásos regény újabb epizódját. A törvényjavaslat legfontosabb része az, hogy 2005-től az egész országra kiterjesztik az 1999 óta mintaképpen működő Irányított Betegellátási Rendszert (IBR), amely regionális szinten fog működni.

Kökény Mihály miniszter a pénteken tartott sajtótájékoztató során kiemelte, hogy az elképzelés részeként térségi alapú egészségszervezési rendszerre tér át a magyar egészségügy, mivel létrehozzák a Regionális Egészségügyi Tanácsokat. A térségi egészségszervező szolgálatról és a regionális egészségfejlesztésről
Ettől leszünk egészségesebbek? 1

Fotó: MTI

szóló törvénytervezet érinti a gyógyszerpiac újraszabályozását, a betegek jogainak és tájékozottságának megerősítését és a sürgősségi ellátás reformját is.

A reform kidolgozásával megbízott, időközben a pénzügyi tárcához „átigazolt” Radnai György kormánybiztos a reform ütemezését is elárulta: őszi parlamenti vita, és téli felkészülés után, 2005 tavaszán változik meg a magyar egészségügyi szisztéma. A kérdés már csak az, hogy ettől egészségesebbek leszünk-e, valamint hogy jut-e többletforráshoz az egyszerre alulfinanszírozott és pazarlóan működő magyar egészségügy…

Pénz nélkül csodákat

Reformelképzelésekről ugyanis évek óta hallunk. A Medgyessy-kormány egyik leghangsúlyosabb ígérete 2002-ben az egészségügy rendbetétele volt. Rögtön a kormányalakítás után hangzatos ígéretekkel bombázták az érintetteket: a ciklus végéig évente 150 milliárd, összesen tehát 600 milliárd forint többletforrást bocsátanak az ágazat rendelkezésére – ígérték a politikusok, ám ebből eddig sok minden nem tudott megvalósulni.

Az első évben a többletforrást az egészségügyben dolgozók béremelése vitte el (a megnőtt fizetéseket természetesen azóta is finanszírozni kell), utána azonban elzárták a pénzcsapot. Csehák Judit, a Medgyessy-kormány első szakminisztere éppen ezért le is mondott posztjáról a 2004-es költségvetés tervezése során.

Utóda, a szakmai körökben sokszor támadott Kökény Mihály, úgy tűnik, igen nehéz kompromisszumot kötött: úgy kell a szektorban reformokat végrehajtani, hogy arra többletforrások nem nagyon állnak rendelkezésre. Márpedig Medgyessyék – legalábbis a nyilatkozatok szinten – folyamatosan hangsúlyozzák, hogy reformnak lennie kell az egészségügyben, hiszen a meglévő struktúra ésszerűen nem finanszírozható.

Ötletek, tervek, ígéretek


Ettől leszünk egészségesebbek? 2

Milyen levest lehet főzni ilyen szerény alapanyagból? Meg kell próbálni bevonni a magántőkét – állítják. Ez az a pont, amely azóta is a viták középpontjában áll („a profitszemlélet ellenkezik az egészségügy ethoszával”). A regnáló kabinet első próbálkozása a kórház-privatizációs törvénycsomag megalkotása volt: a tervek szerint a magánosítás tette volna lehetővé, hogy az ágazat kívülről, tehát ne a költségvetésből jusson komoly pénzekhez. A törvényt a szakma és a politikai ellenzék egyaránt szenvedélyesen támadta, végül egy eljárásjogi hiba miatt az Alkotmánybíróság 2003 végén elutasította. Azóta pedig semmit nem hallani róla – leszámítva a törvény életbelépése ellen folyó népszavazási aláírásgyűjtést –, a kormányzat tulajdonképpen a süllyesztőbe tette a kórház-privatizációról szóló elképzeléseit.

A következő nagy egészségügyireform-ötlet a viszonylagos sikerekkel működő IBR modell (Irányított Betegellátási Rendszer, lásd keretes írásunkat) országossá terjesztése volt. Ez szintén nem igényel (és úgy tűnik, hogy ez a lényeg) jelentős kormányzati többletkiadásokat, ugyanakkor lehetőséget kínál a megtakarításra és a külső forrásbevonásra. Az új ellátásszervezői reformjavaslat előkészítésével Radnai Györgyöt, a Miniszterelnöki Hivatal addigi tanácsadóját bízták meg a múlt év végén. A tavaszra elkészült koncepciót azonban mind a szakma, mind pedig a szocialista frakció erősen támadta, főleg amiatt, hogy az ellátásszervezők az általuk elért megtakarítás bizonyos részeként profitot vihetnének ki a rendszerből.

A egészségügyi minisztérium – nem utolsósorban a volt miniszter, Csehák Judit közreműködésével – így elkészítette saját ellátásszervezésről szóló javaslatát, majd Radnaiék megkísérelték egybegyúrni a különböző változatokat (Radnai amúgy augusztusban a Pénzügyminisztérium közigazgatási államtitkára lett, mondván: az egészségügyi reform tervezete készen van.) A legutóbbi, most pénteken bemutatott változat a tervek szerint augusztus végén, szeptemberben kerül a kormány elé. Az ígéretek szerint ez most már csak egyetlen javaslat lesz, hiszen kompromisszumos megoldás született – ezt mutatja, hogy a hírek szerint a reformtervet négyen írják majd alá: a kormánybiztos, az egészségügyi és a pénzügyi tárca vezetője, valamint az igazságügy-miniszter, és ha minden jól megy 2005 tavaszán aktiválhatják az új rendszert.







Az Irányított Betegellátási Rendszer
Kevés olyan próbálkozás történt a rendszerváltás utáni Magyarországon, amely az össze parlamenti párt támogatását élvezte: az IBR 1999-es bevezetése azonban jó példa erre. Akkor az egészségügy strukturális elemeinek változatlanul hagyása mellett jelentős változás következett be: a gazdálkodási felelősséget az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) a modellben résztvevő szolgáltatókhoz delegálta, az egyes kasszák átjárhatóságának megengedésével pedig érdekeltté tette őket a rendelkezésre álló erőforrások hatékony felhasználásában és a lakosság egészségi állapotának javításában. A rendszer lényege így tömören: a kísérlet résztvevői az általuk ellátott lakosság után kapott fejkvótákból gazdálkodnak úgy, hogy ha a betegek ellátása kevesebbe kerül a rendelkezésre álló összegnél, akkor megtakarításuk keletkezik. Fontos változás a szisztémában, hogy a finanszírozó (az egészségpénztár) és az ellátók (orvosok, kórházak, egészségügyi szolgáltatók) mellé a modellben egy harmadik szereplő, az ellátásszervező is belép a rendszerbe. Az ő feladata elérni, hogy a beteg mindig a megfelelő ellátást kapja.

Mit jelent az új rendszer?

A mostani tervezet egyik leglényegesebb újdonsága a hírek szerint az, hogy az egészségpénztár és az orvosok, illetve kórházak mellé-közé, egy harmadik szereplő kerül: az ellátásszervező. Így gyakorlatilag egy új szervezet ékelődik a rendszerbe, amely egyesek szerint jó, mások szerint csak növeli az egészségügyi bürokráciát.

Az ellátásszervező rendszer feladata, hogy szavatolja a beteg megfelelő ellátását és képviselje a beteg érdekeit. Gazdálkodik a jelenleg országos átlagban és éves szinten a biztosítottakra jutó 120 ezer forint felhasználásáról, így elvileg a beteg mielőbbi gyógyulásban érdekelt, hiszen így keletkezik megtakarítása. Takarékoskodni pedig úgy tudnak az ellátók, hogy egyrészt egészségneveléssel, szűrővizsgálatokkal igyekeznek megőrizni lakosaik egészségét, másrészt a lehető leghatékonyabban, az ellátórendszer lehető legalacsonyabb, ezért olcsóbb szintjén kezelik a pácienseket. Persze mindehhez szigorú kontroll is szükséges, elkerülendő például az alulkezelést. Megtakarítás nem keletkezhet úgy, hogy a beteget hazaküldik, ha fáj valamije, nem pedig a pénzbe kerülő szakrendelésre.

Az ellátásszervezők, melyek önálló gazdasági szervezetek (akár non-profit szervezet formájában, de profitorientált szervezetként is), felelnének az uniós régió- és megyehatárokat figyelembe vevő 30 magyarországi térség ellátásának pénzügyi elosztásáért. A törvénytervezet szerint erre a feladatra 2005. január 31. és március 31. között pályázhatnának a körülbelül 500 milliós tőkével rendelkező vállalkozások. A pályázóknak azt is vállalniuk kell, hogy működésük első három évében hajlandóak legalább még további 500 milliót költeni a hozzájuk tartózó, hozzávetőlegesen 150-450 ezer főből álló térség egészségügyére. Ezenkívül pedig befizetnek egyszeri, 100 millió forint körüli összeget a tervezet szerint létrehozandó Egészségügyi Fejlesztési Előirányzatba (EFE). A nyertes pályázók a lakosságszám szerinti fejkvótarendszerben kapnának az Országos Egészségügyi Pénztártól (OEP) a térség ellátásához szükséges összeget. A szolgálat 15 éves koncessziós jogi szerződés alapján történne. A módszer kritikusai szerint azonban a profitorientált szervezők spórolása miatt sérülhet a betegek ellátása.

Radnai a pénteki sajtótájékoztatón kiemelte, hogy eddig évente átlagosan alig 3 milliárd forint jutott az egészségügy infrastrukturális fejlesztésére. Mivel azonban 2005-től az egészségszervező a várható elvi számlabevétel legalább 5 százalékát köteles (működésének első évében) egészségfejlesztést szolgáló egészségügyi intézményfejlesztésre fordítani, így ez az összeg jövőre elérheti az 50-60 milliárd forintot. 2006-tól pedig még több, évente 70 milliárd forint áll majd rendelkezésre erre a célra. Ebből 30 milliárd forint az ellátásszervezők által elért megtakarításnak az a része, amelyet kötelezően a biztosítottak egészségfejlesztésére kell fordítani. 30 milliárd forint önrészhez pedig 90 milliárd forint EU-támogatás igényelhető majd – vetették be a tárca képviselői a „varázsszót”.

A kormány tehát jelentős többletforrásokat nem szán az egészségügy rendbetételére, ezt a magántőkétől és az EU-tól várja. Tervei szerint az ellátásszervezők által befektetett összegekből és a magánbefektetőktől 2013-ig akár 1300 milliárd forint is kerülhet a rendszerbe. A FigyelőNet megpróbált több egészségügyi szakértővel beszélni a törvénytervezetről, ám a szakemberek egyelőre még tanulmányozzák a javaslatot.

Címkék: archívum

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.