Belföld

Hogyan választunk pártot?

A gazdaságpolitikai véleménykülönbségek végre kezdenek megjelenni a pártpreferenciákban is – derül ki a Medián közvélemény-kutató pártválasztással foglalkozó elemzéséből, melyet a Figyelő csütörtöki száma közöl.

Gazdaságpolitikai kérdések határozzák meg a leginkább a pártok versenyét a nyugat-európai demokráciák többségében: alapvetően ezek mentén minősül valamelyik párt jobb- vagy baloldalinak, s a választók pártpreferenciái is ezekkel a véleményekkel mutatják a legerősebb összefüggést. Mi lehet az oka annak, hogy Magyarországon – más kelet-közép-európai demokráciákhoz hasonlóan – korántsem ez a helyzet? Hogyan lehet az, hogy miközben a választók számára a gazdaság minden más közéleti témánál fontosabb, pártválasztásukat mégis az olyan szimbolikus kérdésekben kialakított vélemények határozzák meg, mint a határon túli magyarok támogatása, az egyházak társadalmi befolyása vagy még inkább a kommunista múlthoz való viszony? – teszi fel a kérdést a Figyelő legújabb számának “Tülekedés a baloldalon” című cikke.

Változó attitűd

Részben azért van ez így, mert míg ezekben a kérdésekben elég világos a pártok álláspontja, addig a gazdaságpolitikáról ez korántsem mondható el. A pártprogramoknál is ellentmondásosabbak azonban a szavazók gazdaságpolitikai attitűdjei.



Hogyan választunk pártot? 1


A Medián bő egy évtizede végzett kutatásai rendre azt mutatták, hogy a magyar közvélemény egyszerre támogat egymással összeegyeztethetetlen dolgokat: a szabad piacgazdaság megszilárdítását, azt, hogy az állam szabályozza az árakat és a béreket, hogy csökkentsék az adókat, de az állami kiadásokat is, és hogy növeljék a jóléti kiadásokat, támogassák a válságba került iparágakat. Ha mégis valamilyen „rendet szeretnénk vágni” ezek között a vélemények között, akkor azt mondhatnánk: a magyar lakosság túlnyomó többségére a paternalista gondolkodás jellemző.





Pártok, kötődések

A Figyelő írása szerint a gazdaságpolitikai célok közül a jóléti kiadások és a nyugdíjak növelését az elmúlt évtizedben mindvégig leginkább az MSZP-hez kötötték az emberek, ennél valamivel kevésbé erőteljesen kötődik a gazdaság általános fejlesztése (1998 óta) a Fidesz imázsához. A lakosság gazdasági terheinek mérséklését elsősorban mindig a választáson győztes ellenzéki pártokhoz kötötték az emberek, míg a privatizációt a leköszönő kormánypártokhoz. Az adócsökkentés a 2002-es választási kampányban jelent meg először politikai vitatémaként. Akkor a legtöbben az MSZP-hez kapcsolták ezt a témát, mára azonban a közvélemény inkább „adónövelő” pártnak tartja a szocialistákat, és egyértelműen a kisebbik koalíciós pártot tekinti az adócsökkentés „témafelelősének”.

Kikristályosodó véleménytípusok


Az, hogy a Medgyessy-kormány megalakulása óta a korábbi éveknél jóval több gazdasági témájú vita került fel a politikai napirendre, hatással lehetett a közvélemény alakulására is. Annyi bizonyos, hogy míg 2002-ben a többi választási évben tapasztaltnál is többen támogatták, hogy az állam szabályozza az árakat és béreket, most májusban már jóval kevesebben voltak ezen a véleményen.


Az igazi változás azonban az, hogy kezdenek kikristályosodni a gazdaságpolitikai véleménytípusok. Míg 2002-ben még egyértelműen pozitív volt a kapcsolat az adócsökkentés, illetve a nyugdíjak és a szociális juttatások növelésének a helyeslése között – magyarán az emberek egyszerre akarták mind a kettőt –, mára ez a viszony az ellentétébe fordult, mint ahogy ma már az állami kiadások csökkentésének az átlagon felüli támogatottsága is az állami gazdaságirányítás elutasításával jár együtt.

A gazdasági attitűdök belső ellentmondásának mérséklődését az is elősegíthette, hogy a lakosság – kis túlzással – a saját bőrén tapasztalhatta meg, hogy az ország gazdasága nem tud egyszerre minden igénynek megfelelni. Azon azonban nincs mit csodálkozni, hogy az életszínvonal növelését tartják a legtöbben a legfontosabb gazdaságpolitikai célnak.


A Figyelő szerint a tudatosodás jeleként értelmezhetjük viszont, hogy a lakosság számára fontos további célok közül a munkanélküliség csökkentését a leginkább a túlnyomó részben keresőképes korú Fidesz-szavazók, az infláció csökkentését a csaknem 50 százalékban nyugdíjasokból álló MSZP-szavazótábor, az adóterhek mérséklését pedig a fele részben a legmagasabb jövedelmi negyedbe tartozó SZDSZ-szavazók támogatják a leginkább.



Hogyan választunk pártot? 10


Az elemzés teljes terjedelmében a Figyelő június 3-án megjelenő 23. számában olvasható.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.