Sztrádák és lobbik

Ma már kimondható, hogy a tavaly karácsonykor hivatalba lépett új horvát kormány sem lazította az útépítési célkitűzéseket, s így továbbra is tartható a terv, hogy 2008-ra kiépül a teljes, 1500 kilométeres országos sztrádahálózat. A horvátok kezére játszik az EU is, amely nem támogatja az M6-os nyomvonal uniós forrásokból történő fejlesztését, így a csigalassúságú magyar sztrádafejlesztés észak-déli ága is csak a Siófok-Letenye vonalra összpontosulhat.   

Nagyüzem A rijekai autópálya josipdoli elágazásától egészen a tavaly elkészült – Zadartól 60 kilométerre eső – Sveti Rok alagútig hónapok óta egymást érik az utakon a betonkeverő autók. A régi országúton haladva tucatnyinál több átadás előtt álló viaduktot láthatunk. A sztrádaépítés, ahogy azt az egymást követő horvát kormányok mindig is ígérték, gőzerővel halad.

Viaduktok átadás előtt

A horvátországi Zadar felé autózók ezen a tavaszon maguk is megtapasztalhatták, amit a gazdasági számadatok eddig is sejtettek, hogy az idegenforgalom mellett a sztrádaépítés a horvát gazdaság húzóágazata. A déli szomszédunk egyik legnagyobb munkáltatójának számító Horvát Utak Vállalat (HUV), amely közvetlenül 10 ezer, közvetve további 5 ezer embert foglalkoztat, lassan célegyenesbe fordul az alig évtizedesre tervezett autópálya-program végrehajtásában.

A tervek szerint az idén június végéig újabb 177 kilométer hosszú autópályát adnak át a forgalomnak, főleg a Zágráb-Split vonalon. Ami ebben az esetben azt jelenti, hogy a Zágráb-Rijeka autópályáról leágazó zadari sztrádaág gyakorlatilag elkészül erre a nyárra.

Muzulmán lobbi Az amerikai nyomás enyhüléséhez az is hozzájárulhatott, hogy a boszniai sztrádaépítésben komoly szerephez jutott a muzulmán lobbi. A jelenlegi világpolitikai hangulatban az amerikai támogatáshoz aligha volt kedvező körülmény, hogy az 50-50 százalékban malajziai és bosnyák érdekeltségű Bosmal cég kapott komoly lehetőséget a szarajevói kormányzattól a boszniai autópályatervek előkészítéséhez.

Az amerikai-bosnyák lobbi alulmaradt

A horvát sztrádaépítésnek az is „lökést” adott, hogy eldőlt a bosnyák-horvát (M6-os-M7-es) lobbiharc, az Európai Unió a magyarországi M6-os nyomvonalát nem vette fel fejlesztési beruházások gyorslistájára. Így a magyar autópálya-építők is arra ösztönzöttek, hogy a horvátoknak előnyösebb Siófok-Letenye vonalat fejlesszék, szemben a bosnyákoknak kívánatos Dunaújváros-Pécs vonallal.

Az uniós döntés mögött persze, kevésbé a bosnyák-horvát, sokkal inkább az európai-amerikai érdekellentét sejthető. Már csak azért is, mert évtizednél hosszabb ideje a délszláv térségben komoly haderőt állomásoztató Egyesült Államok sürgeti a boszniai úthálózat fejlesztését. Időről időre még attól sem riad vissza, hogy nyomást gyakoroljon a horvátokra: a tervezett Zágráb-Dubrovnik autópályát ne a saját területükön, hanem Bosznia-Hercegovinán át vezessék. Úgy tűnik, ez a terv most már végleg lekerült a napirendről.

Szerbia hitele Az Európai Befektetési Bank (EIB) 144 millió euró hitelt hagyott jóvá Szerbia-Monetenegró számára. Az összeget teljes egészében a közlekedési infrastruktúra javítására fordítják. Szerbia 120 millió eurót kap, ezt részben a Belgrádot a Vajdaság fővárosával, Újvidékkel (Novi Sad) összekötő autópálya megépítésére használják fel. Ebből az összegből építik meg az új Duna-hidat is Beskánál, Belgrádtól 40 kilométerre észak-nyugatra, illetve felújítják a meglévő Duna-hidakat. Montenegró 24 millió eurót kap az EIB-től. A hitelből építikmeg a Sozina-alagutat a főváros, Podgorica és az adriai Bar között.

“Megfontolt” lépések

Mindeközben itthon, már az is jó hír számba megy, hogy lassacskán megkezdődik az M3-as autópálya „szárnyvonalainak” építése. A Nemzeti Autópálya (NA) Rt. a minap hozta nyilvánosságra döntését, miszerint a portugál Mota-Engil Engenharia Consruaco s.a az M35-ös autópálya debreceni szakaszát, míg az EGÚT Egri Útépítő Rt. az M3-as autópálya Nyíregyházát elkerülő részét építheti meg.

A M35 autópálya debreceni, a 4-es számú főút és a 354-es számú főút 8,5 kilométer hosszú szakaszát, valamint a 354-es számú főút 4,1 kilométer hosszú Debrecent északnyugati irányban elkerülő szakaszát 21,9 milliárd forintért vállalta a portugál kivitelező. A kivitelezői szerződést május 25-én köti meg a megbízó a győztes céggel. Az építési munkák várhatóan júniusban kezdődnek el, míg az útszakaszokat legkésőbb 2006. márciusában kell átadni. Ennek során az építők megmozgatnak 4,5 millió köbméter földet, elkészítenek 300 ezer négyzetméter útfelületet, és megépítenek 6 alul- és felüljárót.

Az M3-as autópálya Nyíregyházát elkerülő 8,1 kilométeres, és a 4-es számú főút várost elkerülő 16,5 kilométeres szakaszának kivitelezési munkáit mintegy 33 milliárd forintért építi meg az EGÚT Rt. A kivitelezői

szerződés június 1-jei megkötése után azonnal elkezdődnek a munkálatok, amelynek során megmozgatnak 3 millió köbméter földet, és megépítenek 13 alul- illetve felüljárót. A két útszakaszt 2006. márciusában kell a nyertesnek átadnia.