Belföld

Kórházprivatizáció: lesz népszavazás

Vita és ellenszavazat nélkül fogadta el az Országgyűlés azt a határozati javaslatot, amely népszavazást rendel el a kórház-privatizációval kapcsolatban. A népszavazás időpontjáról a köztársasági elnök dönt.

Szili Katalin házelnök május 3-án jelentette be, hogy az Országos Választási Bizottság elnökének tájékoztatása szerint a Munkáspárt, a Baloldali Front – Munkás Ifjúsági Szövetség és a Társadalmi Demokráciáért Mozgalom által benyújtott, a kórházprivatizációval kapcsolatos népszavazási kezdeményezés érvényes aláírásainak száma meghaladja az alkotmányban előírt mennyiséget.


Az aláírási íven a következő kérdés szerepel: “Egyetért-e ön azzal, hogy az egészségügyi közszolgáltató intézmények, kórházak maradjanak állami, önkormányzati tulajdonban, ezért az Országgyűlés semmisítse meg az ezzel ellentétes törvényt”.


Az Országgyűlésnek a bejelentést követően 15 nap állt rendelkezésére, hogy döntsön a népszavazás elrendeléséről. A határozat közzététele után nyolc napon belül bárki az Alkotmánybírósághoz fordulhat. Az Alkotmánybíróság soron kívüli döntéssel vagy továbbítja, vagy megsemmisíti a határozatot. A határozatot három napon belül át kell küldeni Mádl Ferenc köztársasági elnöknek, aki 15 napon belül, illetve ha jogorvoslati kérelem érkezik, akkor annak elbírálását követően 15 napon belül kiírja a népszavazás időpontját, 90 napon belüli időpontra.


Az úgynevezett kórháztörvényt 2003. június 16-án az ellenzék tiltakozása közepette, név szerinti szavazással, 195 igen és 164 nem szavazattal fogadta el az Országgyűlés.


A köztársasági elnök június 23-án a törvényt megfontolásra visszaküldte a Háznak, amely még aznap változatlan formában újra elfogadta a jogszabályt.


A tavaly július 1-jén életbe lépett törvény lehetőséget adott az egészségügyi szakmai befektetők számára, hogy részt vegyenek az egészségügyi intézmények gazdasági átalakításában. A törvény értelmében az intézmények tulajdonosai átadhatták az egészségügyi szolgáltatási felelősséget a kiválasztott gazdasági társaságoknak, amelyek így finanszírozási szerződéseket köthettek az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral.


A törvény elfogadása, az egészségügyi privatizáció ilyen módon történő kiterjesztése miatt számos szervezet, párt tiltakozott, többen az Alkotmánybírósághoz fordultak az ügyben. A testülethez fordult az államfő is, alkotmányértelmezésre irányuló indítvánnyal.


Az Alkotmánybíróság 2003. december 15-én megsemmisítette a törvényt, amelynek közjogi érvénytelenségét állapította meg. A határozat szerint az Országgyűlés megsértette a jogszabály újratárgyalására vonatkozó alkotmányi előírást és az érdemi tárgyalást biztosító eljárási szabályokat.


A Munkáspárt már a törvény elfogadása előtt bejelentette, hogy ügydöntő népszavazást kezdeményez az ügyben.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.