Belföld

Több évtizedes kapaszkodás vár a csatlakozókra

A csatlakozó országok GDP- és árszint-konvergenciája nem évekig, hanem évtizedekig fog tartani a jelenlegi uniós országokhoz mért különbségek nagysága miatt - áll az egyik vezető londoni befektetési ház új jelentésében.

A Crédit Suisse First Boston londoni befektetési részlegének negyedéves feltörekvő piaci összefoglalója szerint a vásárlóerő-paritáson mért fejenkénti GDP-érték a nyolc kelet-európai csatlakozó országban a – Máltáéval azonos – szlovéniai 69 százaléktól a lettországi 35 százalékig terjed; átlagban nem haladja meg a jelenlegi EU-15-ök fejenkénti hazai össztermékének a felét.

Magyarországon az egy főre jutó GDP-érték az uniós átlag 53 százaléka a CSFB számítása szerint. Magyarország a négy legnagyobb csatlakozó gazdaság között ezzel a második Csehország (62 százalék) mögött. Szlovákiában a fejenkénti GDP a jelenlegi uniós átlag 47 százaléka, Lengyelországban – a négyek sereghajtó gazdaságában – a 41 százaléka.

A mostani 15 EU-tagállam közül Luxemburg messze a leggazdagabb egy főre számítva, ott a fejenkénti GDP-érték az uniós átlag 189 százaléka – áll a CSFB jelentésében.

A legnagyobb uniós gazdaságban, Németországban – a keleti országrész visszafogó hatása miatt – éppen az uniós átlagnak megfelelő a fejenkénti GDP-érték; a német szintet még a legnagyobb nem valutauniós gazdaság, Nagy-Britannia is meghaladja a maga 107 százalékával.

Hasonlóak a különbségek az árszintek között is. A négy legnagyobb csatlakozó gazdaság közül Magyarország és Lengyelország a legdrágább az uniós átlaghoz mérve egyaránt 53 százalékos árszinttel. Csehországban 51 százalékos, a legolcsóbb Szlovákiában 42 százalékos az átlagos árszint az unióéhoz viszonyítva.

A CSFB a “neoklasszikus gazdasági iskola” megközelítését idézve azt jósolta, hogy minél alacsonyabb egy adott csatlakozó ország fejenkénti GDP-értéke, annál gyorsabb növekedést fog produkálni a felzárkózás idején. Az elemzők által felvázolt grafikon szerint a 2003-2005-ös időszakban évi átlagban Litvánia például 7 százalék feletti, Lettország 7 százalékhoz közeli, Észtország 6 százalék körüli növekedésre számíthat. Ugyanezen időszakban Magyarország, Csehország és Szlovénia átlagban 4 százalék körüli éves GDP-növekedést érhet el a CSFB előrejelzése szerint.

A Crédit Suisse First Boston szerint “néhány évtizedes” közelítés után a csatlakozó térség részaránya az EU egészének hazai össztermékéből a jelenlegi 5 százalékról el fog jutni a lakosságaránynak nagyjából megfelelő 20 százalékig.

Címkék: archívum

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.