Belföld

Bankkártyával a világhálón – lakat alatt

Még mindig félnek az internetes vásárlástól a bankkártyás ügyfelek. Holott erre semmi okuk, mert az online fizetési mód sem veszélyesebb, mint bármely más kártyahasználat.

Jóllehet egyre többen ismerik fel az internetes vásárlás előnyeit, az ilyen módon keletkező forgalom ma még igen csekély – a bankok becslése szerint itthon tavaly mintegy 6 milliárd forintnyi lehetett –, ráadásul a netes vásárlók is inkább utánvéttel (azaz az áru kiszállításakor) fizetnek, semmint bankkártyával. A visszafogott világhálós költés egyik legfőbb oka a bizalmatlanság. Az internetes vásárló ugyanis attól tart, hogy adataihoz illetéktelenek férnek hozzá, akik azokkal visszaélhetnek.

Limitálva 

A bankok a kártyás visszaélések megszüntetése érdekében számos egyéb olyan biztonsági elemet is beépítettek rendszerükbe, amelyeket nemcsak az internetes költésnél, hanem bármely más esetében is használnak. Így például monitorozzák a kártyaforgalmat, és felhívják az ügyfelet telefonon, ha a szokásostól eltérő használatot tapasztalnak. A legtöbb pénzintézet felajánlja, hogy sms-t küld (külön díj ellenében) a készpénzfelvétről és a kártyás vásárlásról, de limit is beállítható, amelynél többet egy adott időszakban nem költhet az ügyfél, így ennél nagyobb kár sem érheti. 

Alaptalan félelmek

„Ha az interneten vásárolunk, akkor nem a kereskedőnek adjuk meg a plasztikunk számát és lejáratát, hanem a vele szerződött banknak nyílik meg egy külön ablaka a fizetéskor, és ekkor el is hagyjuk a tranzakció idejére a kereskedő website-ját” – oszlatja el a tévhiteket Divinyi Mariann, az Inter-Európa Bank (IEB) e-business üzletágának vezetője. Így csak a szóban forgó pénzintézet ismeri meg a kártya adatait. A kereskedő is csupán a pénzintézettől értesülhet arról, hogy az összeget a kibocsátó bank elkülönítette a vásárló (azaz a kártyabirtokos) számláján.

A biztonságos fizetést az garantálja, hogy a kommunikációs csatornát egy 128 bites titkosító kulcs védi. „Mai ismereteink szerint ennek feltöréséhez 100–120 év kellene” – mutat rá Horváth Balázs arra, hogy ez a titkosítás már önmagában elegendő a biztonságos kártyahasználathoz. Ha az ügyfél számára ez mégsem kellőképpen megnyugtató, akkor a bankok a biztonságérzet növelése céljából – tehát inkább pszichés okokból – lehetővé teszik további biztonsági elemek beépítését.



Bankkártyával a világhálón – lakat alatt 1

Az Inter-Európa Banknál például a Kártyaőr szolgáltatás keretében minden egyes vásárlás előtt egyszer használatos kártyaszámot igényelhetünk, amit sms-ben juttat el hozzánk a pénzintézet, és csak ennek felhasználásával fizethetünk. A vásárlás biztonsága tovább növelhető az úgynevezett Verified by Visa eljárással, amelyet az IEB Magyarországon elsőként vezetett be ez év januárjában. Ennek lényege, hogy a kártyabirtokos a vásárlás során újabb titkos kóddal azonosíthatja magát.


Az OTP Banknál más módszerrel garantálják a biztonságot. Itt az elektronikus számlacsomag részeként webkártyához jut az ügyfél, amelyhez külön számla tartozik. Ennek egyenlege nulla, és a számlára csak akkor kerül pénz, amikor az ügyfél az internetes fizetés miatt ráteszi. A fizetéssel értelemszerűen ismét nullázódik a számlaegyenleg.

Biztonságban 

Az internetes boltok honlapján feltüntetett kis lakat azt jelzi, hogy az adott website valamilyen biztonsági eljárással védett. A lakatra rákattintva az is megjelenik, hogy erről melyik nemzetközi tanusító szervezet adta ki a bizonyítványt (certificate). Az egyik legnagyobb ilyen garantőr a VeriSign, amelynek logóját több cég – ha a tanúsítvánnyal rendelkezik –, már eleve kiteszi a honlapjára, hangsúlyosabbá téve az oldal védettségét.  

Kevés a csalás

A kártyás csalásokat hazánkban jellemzően nem is az internetes használat közben vagy a világhálón megszerzett adatokkal követik el. Az MNB adatai szerint például 2003 első felében mindössze 8 millió forintnyi kár keletkezett olyan visszaélésekből, ahol a háttérben a postai, telefonos vagy internetes megrendelés és bankkártyás fizetés állt.

E problémás esetek száma pedig mindössze 198 darab, és közülük is mindössze néhány volt internetes csalás, holott összesen 1500 kártyacsalást rögzítettek tavaly, amiből 67 millió forintnyi kára volt a kártyakibocsátóknak, és mintegy 68 millió forintnyi a kártyákat elfogadó, a POS terminálokat üzemeltető bankoknak együttesen. A netes csalások esetében jellemzően lopott kártyák adataival éltek vissza, nem pedig hackerek törtek be a védett adatállományba.

Míg a magyarországi virtuális áruházakban a bankkártyás vásárlás megbízhatóságán három hazai bank őrködik, ha külföldi internetes boltban szeretnénk fizetni, érdemes körültekintően eljárnunk, és az oldal védettségét biztosító nemzetközi tanúsítványokat keresni – ajánlják a szakemberek.


A teljes cikket elolvashatja a Figyelő 2004/17. számában.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.