SZJSZT-24/03
Az Anasco Informatikai Kft. megkeresése
A megkereső által feltett kérdések
Állapítsa meg a szakértő, hogy sérültek-e az Szjt.-ben nevesített, személyhez fűződő, illetve vagyoni jogaink, azaz az X. Y. Rt. követett-e el szerzőijog-sértést, illetve ha igen, akkor pontosan milyet és mennyiben!
Az eljáró tanács válasza
Előzetes megállapítások
Az ANASCO Kft. arra kér választ, hogy az általa kifejlesztett VálaszOKŽver.PHX2 számítástechnikai programalkotás, programmodul (a továbbiakban: VOK) alkotással kapcsolatban az X. Y. Rt. követett-e el szerzőijog-sértést! Az eljáró tanács a rendelkezésre bocsátott okiratok, valamint az ANASCO Kft. írásbeli közlései alapján az alábbi álláspontot alakította ki.
A csatolt értékesítési szerződés elnevezésű dokumentum valós tartalmának megállapításakor az eljáró tanács a szerzői jogról szóló 1999. éviLXXVI. törvény 3. §-a alapján alkalmazandó a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényt (Ptk.) vette alapul. A Ptk. 200. §-ának (1) bekezdése értelmében a szerződés tartalmát a felek szabadon állapítjákmeg. Ennélfogva előfordulhat, hogy a szerződés tartalma eltér vagy mást, illetőleg többet foglalmagában annál,mintamit a felek a jogviszony minősítéseként megjelöltek. Ilyen esetben nem a megnevezés, hanem- a Ptk. 207. §-a (1) bekezdését figyelembe véve – a tartalom a döntő, és a vitás kérdést a szerződés valódi tartalmánakmegfelelően kell elbírálni. (Legfelsőbb Bíróság Eln. Tan. G. törv. 30432/1980-Bh. 1981. 510.)
Ezen elvet figyelembe véve megállapítható, hogy a vizsgált szerződés – amelyet értékesítési szerződésként jelöltek meg – az Szjt. V. fejezetében meghatározott felhasználási szerződésnek tekintendő. Figyelemmel arra, hogy a szerződés keletkezésének dátuma 2002. július 22., annak vizsgálatakor a szerzői jogról szóló 2001. évi LXXVII. törvénnyel módosított 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezései voltak az irányadóak.
Személyhez fűződő jogok
Az eljáró tanács indokoltnak tartja rámutatni, hogy az ANASCO Kft. és az X. Y. Rt. között kötött, fent említett szerződés 1.2. alpontjában szereplő megjelölés „Szerző: ANASCO Kft.” valamint a szerződés 4. pontja címében használt „személyhez fűződő jogok” kifejezés helytelen. Az Szjt. szerzőként csak természetes személyt ismer el [4. § (1) bekezdés]. Jogi személyt szerzőség nem illet meg. A rendelkezésre bocsátott iratok alapján az eljáró tanács abból indul ki, hogy a VOK szerzőitől az ANASCO Kft. az Szjt. rendelkezései alapján a műre vonatkozó vagyoni jogokat szereztemeg [Szjt. 16. § (1) bekezdés, illetve a 30. § (1) és (5) bekezdés]. A csatolt iratokban nincs olyan adat, amely ellentmondana ennek.
A vagyoni jogok alcím alatti első bekezdésben foglalt megállapításokból az tűnik ki, hogy az X. Y. Rt. úgy használta fel a szerzői jogi műnek minősülő VOK-ot, hogy nem tüntette fel amű szerzőit, s ez a szoftveralkotások esetében is elvileg az Szjt. 12. §-ába ütközik.Arendelkezésre álló iratok alapján azonban nem tisztázható, hogy a szerzők és az ANASCO Kft. közöttimegállapodásmennyiben ésmiként rendezi a szerzők nevének amegjelölését vagy a mű esetleges anonim módon való felhasználását, s ezért mennyiben volt jogosult az ANASCO Kft. csak saját nevének feltüntetésére. Egyértelműen csak az állapítható meg, hogy az X. Y. Rt. megsértette a felhasználási szerződésben foglalt azon kötelezettségét, hogy az „ANASCOfejlesztés” megjelölést feltüntesse a PHOENIX program olyan változatának felhasználásai esetén, amelybe a VOK beépült.
A körülmények, az eljáró tanács rendelkezésére álló iratok alapján nincs adat arra, hogy a személyhez fűződő jogok esetlegesmegsértése vagyoni hátrányt is okozhatott volna.
Vagyoni jogok
A VOK a rendelkezésre álló iratok alapján egyfajta távoktatási, illetve elektronikus oktatási rendszer vizsgáztató modulja (szoftverje), és azt a felhasználási szerződés szerint az X. Y. Rt.-nek aSYNEDUTM PHOENIX 2.0 e-learning képzésmenedzsment rendszeréhez illeszkedő felhasználás céljából bocsátotta rendelkezésére azANASCOKft.
Az ANASCO közlésein kívül más adatok is vannak arra, hogy az X. Y. Rt. a megújításra került PHOENIX-be beépítette a VOK-ot, és maga végezte el az általa szükségesnek ítélt módosításokat, javításokat anélkül, hogy erre a fent említett szerződés feljogosította volna (lásd K. P.-nak 2003. január 15-én az ANASCO Kft.-hez, személy szerint F. V.-hez intézett csatolt e-mailjét, illetve S. I.-nek az X. Y. Rt. képviseletében a 2003. március 4-én kelt emlékeztető szerint tett kijelentéseit, amelyekben a vizsgáztató program újraírásáról beszél, és arról, hogy ennek alapján szerinte a vizsgáztató modul tekintetében megoszlanak a szerzői jo- gok („a tulajdonjog”), ami csak úgy lehetséges, hogy ténylegesen felhasználták a VOK-ot).
Az Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése értelmében „… a szerzőnek kizárólagos joga van a mű anyagi és nem anyagi formában történő felhasználására…”. A mű módosítása olyan cselekmény, amely a mű bármely formában történő felhasználásának a fogalomkörébe tartozik.
A felhasználási szerződésben sem az 1. és 3. pont, sem bármely egyéb rendelkezés nem ad jogot az X. Y. Rt.-nek a mű módosítására, illetve arra, hogy anélkül javítsa a programot, hogymódot adna azANASCOKft. számára a hibajavításokra vonatkozó szerződéses kötelezettségeinek a teljesítésére.
E cselekményeknek a jogtulajdonos engedélye nélküli elvégzése – az Szjt. alábbiakban idézett rendelkezéseire figyelemmel – a jogtulajdonos vagyoni jogait sérti.
Az Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik:
„A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű anyagi formában és nem anyagi formában történő bármely felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető.”
A Szjt. 16. §-ának (6) bekezdése úgy rendelkezik, hogy jogosulatlan a felhasználás akkor, ha arra a törvény vagy a jogosult szerződéssel engedélyt nem ad, vagy ha a felhasználó jogosultságának határait túllépve használja fel a művet.
Az Szjt. 17. §-ának rendelkezései szerint – egyebek mellett – felhasználásnak minősül a szerzői mű átdolgozása is. Az Szjt. 29. §-a pedig kimondja: a szerző kizárólagos joga, hogy a művét átdolgozza, illetve, hogy erre másnak engedélyt adjon, és hogy átdolgozásnak tekintendő amű minden olyan megváltoztatása, amelynek eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jön létre.
Az Szjt. 47. §-ának (1) bekezdése szerint a felhasználási engedély csak kifejezett kikötés esetén terjed ki amű átdolgozására. A törvény 59. §-ának (1) bekezdése azonban úgy rendelkezik, hogy eltérő megállapítás hiányában a szerző kizárólagos joga nem terjed ki – egyebek mellett – az átdolgozásra és a szoftver bármely más módosítására, ideértve a hiba kijavítását is, amennyiben e felhasználási cselekményeket a szoftvert jogszerűen megszerző személy a szoftver rendeltetésével összhangban végzi.
Az ANASCO Kft. és az X.Y. Rt. között kötött felhasználási szerződés 1. és 3. pontja szerint aVOKtovábbfejlesztését, a „származékos mű” létrehozatalához szükséges módosításokat az ANASCO Kft. végzi. Ez az Szjt. 59. §-ának (1) bekezdése szerinti eltérő megállapodásnak minősül a mű átdolgozása, illetve más módosítása tekintetében.
Miután az X. Y. Rt. e megállapodás ellenére, az ANASCO Kft. engedélye nélkül maga módosította és dolgozta át, illetőleg ilyen módon használta fel a VOK-ot, megsértette az ANASCO Kft.-nek a fentiekben említett vagyoni jogait.
