Csizmár Gábor a hátrányos helyzetű térségeket érintő foglalkoztatási lehetőségekről tartott fórumot követő sajtótájékoztatón kifejtette: az Európa Terv operatív programjainak keretében biztosított támogatásoknál általános szempont a hátrányos helyzet kiküszöbölése, a felzárkóztatás. A pályázati kiírásokban ez tetten érhető – tette hozzá. Kiemelte, hogy a saját erő vonatkozásában a humán erőforrásfejlesztés operatív programjánál a legjobb a helyzet, mert számos pályázat nem, vagy csak csekély önerőt igényel. Sőt az önerő biztosítására a kormány külön alapot hozott létre.
Az államtitkár kitért rá, hogy az Európa Terv keretében – uniós forrás bevonásával – 1350 milliárd forintos fejlesztési keret áll rendelkezésre, ennek részeként öt operatív program pályázatai jelentek meg. A foglalkoztatást leginkább segítő humánerőforrás-fejlesztési keret az idén 62,9 milliárd forint. Három év alatt 191 milliárd forint fordítható foglalkoztatásra és képzésre.
„Ez irgalmatlan nagy pénz, soha ennyi nem volt, ami jelentős változást hozhat a munkaerőpiacon, ha ügyesen gazdálkodunk vele. Ha a másik négy operatív programmal harmonizáltan működik, akkor 100 ezer új munkahelyet jelenthet három év alatt” – fogalmazott Csizmár Gábor.
Az államtitkár a kormány alapfilozófiájának nevezte, hogy pozitív diszkriminációval kell segíteni a hátrányos helyzetű térségeket. Ez egyaránt megjelenik a decentralizált forrásoknál és a központi pályázatoknál. „Természetesen akkor tudunk pozitív diszkriminációt alkalmazni, ha megfelelő minőségű pályázatok jönnek be” – fűzte hozzá.
Az államtitkár elmondta, noha a 6 százalék körüli országos munkanélküliségi ráta jobb, mint a 8,2 százalékos uniós mutató, az ilyen segítségre nagy szüksége van egyes térségeknek, köztük a 20 százalékos munkanélküliségi rátát meghaladó Salgótarjánnak.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
