A Nemzetközi Bankárképző Központ által működtetett bankközi adatbázis felhasználásával készült elemzésben, a bankszektor eszközértékének mintegy 95 százalékát adó bankok adatait összesítették. A legnagyobb, 105 százalékos eredménygyarapodást tavaly a kis bankok produkálták, a nagyok adózott profitja 34 százalékkal, a közepeseké 28 százalékkal nőtt.
A szakosított hitelintézetek nyeresége (a Magyar Fejlesztési Bank és az Eximbank adatait figyelmen kívül hagyva) ötszörösére emelkedett. A Postabank veszteségétől megtisztítva a szektor eredménye 41 százalékkal nőtt. (A Postabank veszteségét az Erste Bankkal való fúzió költségeinek elhatárolása okozta, enélkül nyereséges volna.)
A sajáttőke-arányos jövedelmezőség (ROE) a bankszektor egészét tekintve az előző évi 14,5 százalékról 15,7 százalékra emelkedett, miközben az eszközarányos jövedelmezőség (ROA) 1,3-ról 1,4 százalékra javult. A Postabank nélkül még kedvezőbb a kép: a ROE több mint 200 bázispontos növekedéssel 16,7 százalékra emelkedett, a ROA esetében pedig több mint 20 bázispontos javulás figyelhető meg.
A bankszektor mérlegfőösszege tavaly mintegy 23 százalékkal nőtt. A magas növekedési ütem négy nagybank – a CIB, a HVB, az Erste és a Raiffeisen — átlag feletti, 26-53 százalékos növekedésének tulajdonítható. A szakosított hitelintézetek közül az FHB Földhitel- és Jelzálogbank eszközállománya az egy évvel korábbi másfélszeresére, míg az OTP Jelzálogbanké (OJB) több mint kétszeresére duzzadt. A többi nagybank átlag alatti növekedést produkált.
Az ügyfélhitelek állománya tavaly közel 30 százalékkal bővült, amihez hozzájárult a jelzálogbankok hiteleinek kiemelkedő bővülése (FHB: 63 százalék, OJB 224 százalék). Az ügyfélforrások ugyanakkor csupán 8 százalékkal gyarapodtak, arányuk az összes forráson belül 62-ről 54 százalékra mérséklődött.
A hitel/betét arány szektorszinten 92-ről 111 százalékra emelkedett, aminek okát az elemzés a lakossági hitelállomány kimagasló bővülésében és a lakosság nettó eladósodottságának növekedésében látja. A hagyományosan a hitelek forrásának tekintett lakossági betétállomány gyarapodása tavaly nem tudta fedezni az agresszív hitelezést, egyedül a Raiffeisen Bank volt képes betétállományának növekedéséből finanszírozni növekvő kihelyezéseit.
Az ügyfélforrások arányának csökkenésével párhuzamosan drasztikusan megnőtt a bankok által felvett hitelek állománya. A felvett hitelek aránya a teljes bankszektorban 10-ről 14 százalékra emelkedett. Nőtt a kibocsátott értékpapírok aránya is – 5-ről 9 százalékra –, ami a szakosított hitelintézetek növekvő forrásbevonásával magyarázható.
A vállalati hitelek tavaly 16, a lakossági hitelek 63 százalékkal bővültek. A lakáshitelek állománya tavaly a duplájára nőtt, arányuk a lakossági hiteleken belül 60-ról 74 százalékra emelkedett. A lakáshitel portfolió legnagyobb részét továbbra is az OJB és az FHB birtokolja. A vállalati betétek 2 százalékkal bővültek,a lakossági betétállomány ezzel szemben 11 százalékos növekedést produkált. Az utóbbi az állampapír-piac tavalyi utolsó negyedévi rossz teljesítményével magyarázható, emiatt ugyanis a lakossági megtakarítások jelentős része a befektetési jegyekből a magas kamatokat ígérő banki betétekbe áramlott át.
Az elemzés szerint elgondolkodtató, hogy a hitelportfolió 30 százalékos bővülése mellett miért nőtt a hitelekre elszámolt értékvesztés 10 százalékkal a bankszektorban. Ez a jelenség az elemzés szerint prudenciális problémákat vetít előre a bankszektor egészére. Az értékvesztés a nagybankoknál nőtt a legkisebb mértékben, 8 százalékkal, a többi bankcsoportban 20-30 százalékkal emelkedett.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
