A folyó fizetési mérleg hiánya kisebb, az államháztartásé nagyobb lett a tavalyinál. Az áremelkedés ugyancsak élénkült. A foglalkoztatottság és a munkanélküliség, valamint a keresetek reálértéke alig változott.
A múlt év második felében kezdődő gazdasági élénkülés januárban folytatódott. Az ipari termelés 7,2 százalékkal volt magasabb, mint tavaly januárban, a munkanaphatástól megtisztított index szerint pedig 9,9 százalékos volt a növekedés. A KSH jelentése szerint ez utóbbi adat vethető egybe az Európai Unióban használt mutatóval, amely szerint a 15 ország átlagában az ipari termelés 2004 januárjában 0,7 százalékkal volt nagyobb, mint a megelőző év azonos hónapjában. Németországban folytatódott a múlt év végén kezdődő lassú élénkülés. A német ipari termelés januárban jóval az uniós átlag felett nőtt (1,6 százalékkal). A csatlakozó országok közül Lengyelországban gyorsabban nőtt (14 százalék) az ipari termelés, mint Magyarországon, Csehországban és Szlovákiában lassabban.
Az ipar termelékenysége közel 11 százalékkal javult. Az ipari bruttó kereset reálértékben 1,5 százalékkal nőtt, a versenyképesség tehát e tényezővel összefüggésben javult.
Az építőipar teljesítménye januárban 11 százalékkal emelkedett tavaly januárhoz képest, munkanaptényezővel kiigazítva a növekedés 13 százalékos. Az építőiparon belül nagy növekedés mutatkozik az egyéb építmények (műtárgyak) építésében, miközben az épületek építése kissé elmaradt a tavaly januáritól.
A felvásárolt mezőgazdasági termékek volumene januárban 5 százalékkal csökkent. Az éven belül elenyésző volumenű januári felvásárlásban nagy súlyt képviselnek az élő állatok és állati termékek. Élő állatokból – a tavalyi magas bázishoz képest – az idén januárban stagnált a felvásárlás, állati termékekből pedig csökkent. Magyarország szarvasmarha- és sertésállománya (a 2003. decemberi felmérés szerint) csökkent, ugyanakkor a baromfi- és juhállomány nőtt.
A külkereskedelmi forgalom januárban élénkült, és az export dinamikája továbbra is meghaladta az importét. Az előzetes, becsléssel kiegészített adatok szerint az export volumene 18 százalékkal, az importé 12 százalékkal volt nagyobb, mint tavaly januárban. Az export javára mutatkozó eltérés hatására a külkereskedelmi passzívum majd a felére csökkent. (A tavaly januári 250 millió euróval szemben az idén 137 millió euró volt a hiány.)
A folyó fizetési mérleg deficitje – a MNB előzetes adatai szerint – ugyancsak mérséklődött a tavaly ilyenkori 200-ról 163 millió euróra. Ebben két tényező játszott meghatározó szerepet; részint a külkereskedelmi áruforgalom egyensúlyának javulása, részint a kamatjellegű kiadások csökkenése. Számottevően mérsékelte a javuló tendenciát, hogy a szolgáltatásokból eredő bevételek és kiadások egyenlege romlott tavaly januárhoz képest, meghatározóan az idegenforgalmi bevételek visszaesése miatt. A folyó fizetések januári hiányának finanszírozásában a nem adóssággeneráló források egyáltalán nem vettek részt, annak ellenére, hogy a külföldi működőtőke-beáramlás nagyobb volt, mint tavaly ilyenkor. A magyar tőketulajdonosok külföldi tőkebefektetései miatt ugyanis a tőkemozgások egyenlege negatívvá vált.
Az államháztartás konszolidált hiánya (helyi önkormányzatok nélkül) január-februárban 341 milliárd forint volt, 134 milliárddal több a tavalyinál. A növekmény közel 80 százaléka a központi költségvetésben jelent meg, ahol a nagyobb passzívum kialakulásában meghatározó szerepe volt a központi költségvetési szerveknél megjelenő többletkiadásoknak. Közel kétszeresére nőttek továbbá a lakástámogatások, és megemelkedtek az adósságszolgálati kiadások is.
A múlt évre jellemző, korábbinál élénkebb áremelkedés ez év elején is megfigyelhető volt. Ebben több tényező is jelentős szerepet játszott, köztük a múlt évi kedvezőtlen mezőgazdasági termésered-mények, a forint árfolyamváltozása, az áfakulcsok módosítása és az energia drágulása. Ez utóbbi részben az importár növekedésével, részben az elmaradt energiaár-emelések pótlásával függ össze. Az általános élénküléssel egyidejűleg előfordult árcsökkenés is, periférikusnak nem minősíthető területeken, pl. a felvásárlásban a vágósertés, vágómarha, tej, a fogyasztásban a tartós javak, valamint az üzemanyagok ára volt alacsonyabb az egy évvel azelőttinél.
A fogyasztóiár-emelkedés élénkülése februárban is folytatódott. A januári árszint 6,6 százalékkal, a februári 7,1 százalékkal volt magasabb, mint 2003-ban. Februárban a háztartási energia és a gyógyszerek áremelkedése volt a legnagyobb (20, illetve 19 százalékos).
A foglalkoztatottak száma az utóbbi három hónap (december-február) átlagában az egy évvel korábbihoz képest enyhén emelkedett, a munkanélkülieké pedig csökkent, a közvetlen megelőző időszakokhoz viszonyítva azonban a foglalkoztatottság mérséklődése és a munkanélküliség emelkedése látható. A változás mindkét esetben a hibahatáron belül van. A versenyszférában folytatódott a lassú létszámemelkedés, miközben a költségvetési intézményekben alkalmazottak száma november óta kissé mérséklődött. A januári reálkereset a tavalyi 18 százalékos növekedés után az idén 0,4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, írja a KSH.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
