Belföld

Londoni tévhitek – magyar profitok

Közhely, hogy kis és nyitott gazdaságként a külföldiek kezében vagyunk. Prognózisaikkal és együttes fellépésükkel lavinát indíthatnak el. Véleményük sokszor súlyos tévhiteken alapszik, ebből mi profitálhatunk.

A londoni elemzők szava sem szent. Az ott dolgozó magyar szakemberek gyakran talalkozhatnak olyan tévhitekkel, amelyek abból adódnak, hogy a nyugati fejlett kapitalista országokban használt hüvelykujjszabályokat automatikusan alkalmazzák a térség országaira. Pedig Magyarország és Lengyelország között egyes vonatkozásokban olyan nagy különbségek vannak, hogy már erre a két közeli országra sem lenne szabad ráhúzni a szabvány elemzési keretet.


Sokszor panaszkodnak a hazai magánbefektetők, hogy nehéz a külföldiek mellett profitot csinálni, mert olyan jelentős a dominanciájuk. Kétségtelen, a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett vállalatok közel 80 százaléka nemzetközi befektetők kezében van és a forgalomból is hasonlóképpen veszik ki részüket. Azonban vannak olyan alapvető tévhitek, amelyek kiküszöbölésével képes lehet valaki túljárni a külföldiek eszén.


        Hogyan profitálhatunk?

Sokszor a számunkra egyértelmű változások nem épülnek be a részvény- és kötvényárfolyamokba addig, amíg meg nem történnek. Mivel idehaza mi jobban értesültek vagyunk a hazai aktuálpolitikai és gazdasági eseményekről, így gyakran van esélyünk megelőzni a nemzetközi befektetőket, ha mi is gyorsan cselekszünk. 
Az egyik legszembetűnőbb lehetőségnek a 3-5 éves kötvények vásárlása tűnik, ugyanis ezekben a kötvényekben még mindig nagy bizonytalanság van beárazva. Termeszetesen nem kell megtartani ezeket 3-5 évig, ha az idén csökkennek a hozamok, akkor egy év alatt is sokat lehet velük keresni.


Magas kamatok


Gyakran lehet hallani Londonban a Magyarországot elemzőktől, hogy az idén lassulni fog a növekedés a magas kamatok miatt. A kamatok valóban igen magasak, egy vállalat 13-15 százalékos kamat mellett vehet fel rövid távú hitelt. Ez csak abban az esetben éri meg, ha ennél magasabb hozamot tud elérni. Ez igen nehéz, és ezért a vállalatok visszafogják beruházásaikat. Ez azonban ilyen tisztán nem igaz, legfeljebb az USA-ban, vagy az EU-ban. Ugyanis a gazdasági növekedés motorja elsődlegesen az export növekedése. Az exportáló vállalatok nagy része multinacionális vállalat és az anyavállalatátol érkezik a finanszírozás. Ha a kamatok növekednek, akkor a multi tulajdonos 4 százalékos euróhitel felvételével tudja finanszírozni a beruházást, ha az az exportkilátások és a versenyképesség révén jónak látszik.

Másrészt a belső fogyasztás sem fog jelentősen visszaesni. A magyar lakosság köztudottan kamatérzéketlen. Ha nem így lenne, akkor nem lenne ilyen hihetetlenul profitábilis az OTP Bank. Mi magyarok ugyanis százmilliárdokat tartunk gyakorlatilag nem kamatozo folyószámlákon, ahol a nevetséges kamatot elviszi a bankköltség. Ugyanez igaz a hitelekre is, hiszen jelentősen növekedett az árukölcsön-állomány, pedig ott 30 százalék feletti kamatot kell fizetni. Tehát nem lehet a hazai fogyasztás drasztikus visszaesésére számítani.

Mindez azt jelenti, hogy érdemes olyan eszközöket vásárolni, amelyek profitot hozhatnak, ha kiderül, hogy a növekedés jobb lesz a vártnál. Ilyenek lehetnek például a kötvények, vagy a kiskereskedelemtől is függő cégek, például a Démász vagy a Fotex részvényei.

Röviden, a múltból

Szinte naponta olvashatjuk az ujságokban, hogy egy külföldi elemző a világ valamely jelentős bankjától mit mondott Magyarorszagról. Ez azután politikai és gazdasági beszélgetések tárgyává válik. Nézzük, hogyan is dolgozik egy külföldi elemző.

Legyünk először is szerények, ismerjük el, hogy hazánk gazdasága kicsi más államokéhoz képest. Nem dukál neki egy egész elemző, sőt gyakran a közép-kelet-európai térség sem ér meg egy elemzőt, és hozzácsatolják még Izrael, Törökország, Dél-Afrika és esetleg más hasonlóan egzotikus ország elemzését is. Itt máris elveszett hazánk, amely e súlyánál fogva csak napi pár perc figyelmet kaphat. Ebben a pár percben ne számítsunk arra, hogy komoly előrejelzések születnek, tehát a visszamenőleges adatokból dolgozik. Kétségtelen, hogy hazánk 2002 óta pontosan azt az utat járja be, mint egy dél-amerikai gazdaság az összeomlás hajnalán, de már látszanak azok a jelek, hogy miért fogjuk azt elkerülni.

Tehát a visszamenőleges adatok alapján előrejelzett forintpiaci összeomlás, ha nem lesz önbeteljesitő jellege, akkor nem fog bekövetkezni. Sőt, az idén a folyó fizetési mérleg finanszírozása már megoldottnak látszik és a forint az erősödés pályájára léphet. Az év eleje óta ez is történik, a forint már 254 alá ment. Ez a trend folytatódhat, hiszen a magas reálkamatok lassan, de biztosan még több pénzt vonzanak a térségbe.

Politikai stabilitás

A politikusok gyakran viszik ki a hazai viszályokat nemzetközi porondra, de gyakran eljutnak oda a hírek maguktól is. Magyarországról korántsem a politikai stabilitás képe körvonalazódott ki. Az, aki nem követi a magyar politikai eseményeket közelről, és csak foszlányokat hall, nem kap reális képet a hazai politikai életről.

Hiába fogja tehát egy magyarországi elemző azt mondani, hogy hazánk politikai helyzete stabil, például idáig minden kormány kiszolgálta a rá szabott négy évet, a kérdések mégis olyanok lesznek, hogy mekkora esélye van egy diktatorikus vezetés kialakulásának, van-e esélye a demokráciának Magyarországon hosszú távon, és hasonlók. Ezek a vélekedések pedig azzal a hatással járnak, hogy növekszik a magyarországi befektetésektől elvárt hozam a magasabb kockázatok miatt. 

Ajánlott videó

Olvasói sztorik