Belföld

Eltűnő fajok – emberveszély

admin

2003. 11. 21. 16:30

Kipusztulás fenyegeti a mexikói bőgőmajmot, a mekongharcsát, a dél-afrikai folyami nyulat, a dolmányos albatroszt és a cikászok számos ősi faját... Tekintse meg galériánkat >>

A világon kihalással veszélyeztetett növény- és állatfajok száma évről-évre gyarapszik, idén már meghaladja a 12 ezret – derül ki a Nemzetközi Természetvédelmi Unió legújabb jelentéséből. Az úgynevezett vörös listán lévő fajok száma tavaly óta 2 ezerrel nőtt.

762 faj már kihalt

 

A legtöbb veszélyeztetett emlős- és madárfaj Indonéziában, Indiában, Brazíliában, Kínában és Peruban él, míg a legtöbb végveszélyben lévő növény Ecuadorban, Malajziában, Indonéziában és Sri Lankán. Az IUCN szerint az elmúlt 500 évben 762 fajjal lett szegényebb a Föld, további 58 pedig már csak tenyésztőknél, illetve fogságban lelhető fel. 

Végveszélyben a szigetek

A legnagyobb veszélyben a kívülről földi paradicsomnak tűnő szigetek – Galapagos, Hawaii, Seychelles, St. Helena, Falkland vagy Brit-Virgin szigetek – őshonos növény- és állatvilága van. A szigetek élővilágára az ember által behurcult idegen állatfajok jelentik a legnagyobb veszélyt: a betelepített legelő állatoknak, vagy az elszaporodó patkányoknak köszönhetően Hawaii őshonos növényvilágát ez eltűnés fenyegeti. Csak idén 125 olyan új növényfaj került fel az IUCN listájára, amelyek kizárólag Hawaiin találhatóak.

Hasonló a helyzet a Galapagos szigeteken is. Idén 49 növény- és állatfaj került fel a vörös listára, a kihalásért itt is elsősorban a behurcolt háziállatok (kecskék, disznók) tehetők felelőssé.


Eltűnő főemlősök

Idén három főemlősfaj került a vörös listán magasabb veszélyeztetettségű kategóriába. Ezzel szemben csupán egy fajról gondolták azt a szakemberek, hogy az elmúlt évek törekvéseinek köszönhetően jelentősen csökkent eltűnésének veszélye.

A mexikói bögőmajom (Alouatta pigra) természetes élőhelye folyamatosan szűkül, az elmúlt évtizedekben 56 százalékkal zsugorodott – nem csoda, hogy a populáció száma is rohamosan csökken. Ugyancsak a városok növekedése, a mezőgazdasági kezelésbe vont területek növekedése fenyegeti a csak Kolumbiában és Venezuelában élő tarka pókmajmot (Ateles hybridus).

Pozitív változások történtek viszont az arany tamarinoknál (Leontopithecus rosalia), amelyeket a fokozottan veszélyeztetett kategóriából idén átsoroltak a „csupán” veszélyeztetettek köré: ez annak köszönhető, hogy a fajok megőrzésével foglalkozó szakembereknek sikerült védett területen új arany tamarin populációt felnevelni.

A mekongharcsa végnapjai?

Az ázsiai mekongharcsa (Pangasianodon gigas) a világ egyik legnagyobb édesvízi hala: akár a három méter hosszúságot és a 300 kilogrammot is elérheti. A halfaj csak a Mekong folyóban (Vietnám, Kambodzsa, Thaiföld, Laosz) fordul elő. A túlhalászás, élőhelyének csökkenése (eliszaposodás és úszókotrás miatt), valamint vándorlási útvonalainak gátépítésekkel való megzavarása oda vezetett, hogy az elmúlt 13 évben 80 százalékkal csökkent a halpopuláció.

A dél-afrikai folyami nyúl (Bunolagus monticularis) is feljebb került a veszélyeztetett kategóriából a fokozottan veszélyeztetettek közé. A Karoo-vidéken élő állatból már csak kevesebb mint 250 nemző pár létezik. A folyami nyulak a vadon élő macskáknak és kutyáknak estek áldozatul.


A legveszélyeztetettebb növényfaj a cikász

A világ legrégebbi magról szaporodó növényei, a cikászok most a legveszélyeztettebb növényfajok közé tartoznak. Két cikászfaj már ki is halt, 2003-ban pedig újabb 303-mal bővült a veszélyeztetettek listája.


Idén a legtöbb új növényfaj (1164) Ecuadorból került a listára. Ecuador a fajok megmentéséért küzdő szakemberek számára egyébként kiemelt terület, hiszen az ország négy, teljesen különálló, olaszországnyi méretű, változatos élővilágú régióra osztható: a Galapagos szigetvilágra, a parti mélyföldre, az Andokra és az Amazonas vidékére.


Először a listán tengeri moszatok, algák

A szomorú tendenciák a tengerek élővilágát sem kerülik el. Tengeri moszatok, algák először kerültek fel a vörös listára. Sőt, rögtön úgy, hogy a csupán Délkelet-Wales és Ausztrália partjainál ismert Bennett-vörösmoszatot (Vanvoorstia bennettiana) kényetlenek voltak kihaltnak minősíteni a szakemberek, mivel az elmúlt száz évben a természetben nem találtak belőle.

Míg három évvel ezelőtt csak 16, most már 21 albatroszfaj szerepel a vörös listán, leginkább a dolmányos albatroszt (Thalassarche melanophrys) pusztítják. Ugyancsak a listára került a közönséges delfin földközi-tengeri alpopulációja: az elmúlt 30-40 év alatt számuk felére csökkent, ennek elsődleges oka természetesen a túlhalászás.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.