A kormányszóvivő szerint hatmillió banki ügyfél érdekében, az ellenzék szerint viszont politikai okok miatt nem fogadta el a kabinet szerdán a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) beszámolóját. A kormány döntött arról is, hogy már a jövő héten törvénymódosítást kezdeményez, amellyel megszüntetnék a felügyelet egyszemélyi vezetését, és a jövőben a szervezetet egy testület irányítaná. Ez kimondatlanul bár, de kétségtelenül Szász Károly jelenlegi elnök megbuktatását jelentené.
Bűn…
Gál J. Zoltán kormányszóvivő tájékoztatása szerint a kormány azért nem fogadta el a PSZÁF múlt évről szóló jelentését, mert a kötelező gondosság elmaradását, az együttműködési készség hiányát, valamint gazdálkodási szabálytalanságokat észlelt a kabinet. Konkrétan négy súlyos mulasztást rónak a felügyelet, illetve elnöke számlájára: a Magyar Fejlesztési Bank 2002-ig felhalmozódott milliárdos veszteségeit, a K&H Equitiesnél éveken át folyt visszaéléseket, az ingatlanszövetkezetek okozta botrányokat és bizonyos általános gazdálkodási problémákat. (Megjegyezzük: az ingatlanszövetkezetek tevékenysége korábban és most sem tartozik a PSZÁF hatásköre alá.)
A felügyeletet korábban ért kritikák a kormányülésen is elhangzottak, ám e kritikákra sem a PSZÁF beszámolója, sem Szász Károly nem adott megfelelő magyarázatot – mondta a kormányszóvivő.
…és bűnhődés
A szerdai kormányülést követően Gál J. Zoltán közölte: a kabinet törvénymódosításokat tart indokoltnak. Már a jövő héten benyújtják a parlamentnek a hitelintézeti, a tőkepiaci és a felügyeleti törvény módosítását, melynek keretében egyebek mellett a PSZÁF szervezeti felépítése is alaposan átalakulna. Ha elfogadnák a módosítást, akkor a felügyeletet egy szakmai tanács irányítaná, amelynek az elnökét a parlament, tagjait a köztársasági elnök nevezné ki. Egyben létrehoznának egy főigazgatói posztot is, amelyet nyilvános pályázaton töltenének be.
Kormányzati tálalásban ez a törvénymódosítás nem Szász Károly leváltásáért született. “Ez nem személyi kérdés, nem is politikai kérdés, bár nincsen kétségem afelől, hogy lesznek, akik annak akarják láttatni. Nincs olyan személyi és pártpolitikai érdek sem, ami felülírhatja hatmillió bankbetétes érdekét” – mondta Gál J. Zoltán.
Nincs hivatalos reakció
Szász Károly a meghallgatáson elmondta: partner lenne a felügyeletet érintő jogszabályok módosításában. A kormányülést követően azonban nem nyilatkozott a sajtónak, és információink szerint legfeljebb csütörtökön készül el a hivatalos viszontválasszal. Korábbi nyilatkozataiban az elnök nemegyszer megerősítette, hogy megbízatása lejártáig, vagyis legalább 2006-ig hivatalában kíván és fog is maradni.
Szász Károly korábban felvetette a miniszterelnök felelősségét a brókerügyben, emiatt Medgyessy Péter perrel fenyegette meg. Medgyessy Péter és kormánypárti politikusok korábban többször is szóvá tették, hogy a felügyelet elnöke elfogult az ellenzéki pártok javára.
Bővülő hatáskör
A napokon belül beterjesztendő befektetővédelmi törvény nem csupán szervezeti átalakításokat szorgalmaz, hanem, mint a kormányszóvivő fogalmazott, a kiskapuk bezárását és az ellenőrzés hatékonyabbá tételét is. Az ellenőrzések ezentúl gyakoribbak lennének, kiterjednének a leánycégekre is, s a vizsgálatok után az utóellenőrzés is kötelezővé válna. A felügyelet hatásköre kibővülne az ingatlanszövetkezetekhez hasonló illegális betétgyűjtőkkel is. A kormány szerint mindez a felügyelet szakmai erősítését szolgálja, ahogyan az is, hogy az egyszemélyi vezetést egy bizottság váltja majd fel.