Belföld

A Szocialista Internacionálé alelnökévé választották Kovács Lászlót

Globális koalíciót tűz célul a Szocialista Internacionálé egy új multilaterális és demokratikus világrend megteremtése érdekében, a béke, a biztonság, a fenntartható fejlődés, a társadalmi igazságosság, a demokrácia, az emberi jogok tisztelete alapján - hangsúlyozza az a nyilatkozat, amelyet a szociáldemokrata, szocialista pártokat tömörítő nemzetközi szervezet Sao Paulóban tartott XXII. kongresszusán fogadtak el kedden.

A globalizáció egy sor fontos kedvező hatással járt, sajnos azonban azon az elfogadhatatlan áron, hogy növekszik a különbség világ gazdag és szegény országai, valamint egyes országokon belül a társadalom gazdag és szegény rétegei között – idézte a dokumentumot, az MTI-nek adott szerdai nyilatkozatában Kovács László külügyminiszter, az MSZP elnöke, a kongresszuson részt vevő magyar küldöttség vezetője.

Mint Kovács László – a nyilatkozatot idézve – elmondta, a tanácskozáson meghatározó szerepet kapott a világbékét fenyegető konfliktusforrások – regionális válsággócok, terrorizmus, tömegpusztító fegyverek elterjedése, nacionalizmus, vallási fanatizmus – okainak megvitatása, a konfliktusok megfékezési lehetőségeinek elemzése.

A Szocialista Internacionálé álláspontja szerint a neokonzervatív politika csökkenteni próbálja az Egyesült Nemzetek Szervezete és más nemzetközi szervezetek szerepét, és arra törekszik, hogy a legerősebb országok döntsenek az emberiség jövőjéről, a világ sorsáról – hangzik a dokumentum. A szociáldemokrácia célja ezzel szemben az, hogy a világ sorsát a nemzetközi közösség demokratikus módon alakítsa, a világ sorsa multilaterális döntéseken alapuljon, amelyekben főszerepet a megreformált és modernizált ENSZ-nek kell játszania. A nyilatkozat szerint ehhez az ENSZ alapokmányát a XXI. század követelményeihez kell igazítani.

A Szocialista Internacionálé kongresszusán elfogadott nyilatkozat elítéli a terrorizmust, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy fel kell lépni a terrorizmust kiváltó okok ellen, mindenekelőtt lépéseket kell tenni a szegénység felszámolása érdekében. A kongresszus a világszervezet elé terjesztendő javaslattervezetet fogadott el, amely kezdeményezi, hogy az ENSZ hozzon létre a szegénység felszámolását célzó alapot és szakosított szervezetet.

A hidegháború korszakának lezárulása, a kétpólusú világrend megszűnése nyomán az emberiségnek új kihívással, az unilateralizmus kihívásával kellett szembenéznie, az iraki háború, a háború utáni újjáépítés lassúsága azonban megmutatta, hogy az unilateralizmusnak milyen következményei lehetnek – mutatott rá Kovács László a kongresszus egyik szekcióülésén kedden elhangzott beszédében. Éppen az iraki konfliktus erősítette meg a világ számos országának igényét a multilateralizmus, azaz a nemzetközi közösség döntési mechanizmusának erősítése iránt. Ez magyarázza, hogy az ENSZ szerepe az elmúlt évtizedek számos kudarca után ismét növekedni látszik – tette hozzá. Ehhez azonban szükség van az ENSZ reformjára, a Biztonsági Tanács állandó tagjai körének bővítésére – mondta Kovács László.

Ugyancsak fontos szerepet kell játszania az Európai Uniónak, amely a bővítés eredményeként a világ legnagyobb egységes piaca lesz, s a huszonöt tagállam nemzeti összterméke el fogja érni az Egyesült Államok nemzeti össztermékét. Ahhoz, hogy az Európai Unió gazdasági súlyához méltó szerepet tudjon játszani a világpolitikában, a világ sorsának alakításában, elengedhetetlen a közös kül- és biztonságpolitika kialakítása.

A MSZP elnöke beszédében biztatónak és sikeresnek nevezte a Szocialista Internacionálé és ezen belül az Európai Szocialisták Pártjának kapcsolatfelvételét az Egyesült Államokban a Demokrata Párttal, illetve a párthoz kapcsolódó tudományos kutatóintézetekkel, politológiai műhelyek vezetőivel.

A kongresszus keddi ülésnapján ismét a szervezet elnökévé választották António Guterres volt portugál miniszterelnököt, főtitkárává pedig a chilei Luís Ayalát. A Szocialista Internacionálé egyik alelnökévé választották Kovács Lászlót, aki a közép -és kelet-európai térségből egyedüli politikusként tölt be ilyen magas tisztséget a szervezetben. Alelnökké választották még többek között Gerhard Schröder német kancellárt, Göran Persson svéd miniszterelnököt, Kosztasz Szimitisz görög miniszterelnököt, Simon Peresz többszörös izraeli miniszterelnököt, külügyminisztert, az izraeli Munkapárt jelenlegi elnökét, valamint Tony Blair brit miniszterelnököt.

Blair alelnökké választása ellen több latin-amerikai szervezet is tiltakozott, elsősorban Blairnek az Irak elleni háborúban játszott szerepe miatt, a brit miniszterelnök azonban végül bekerült az alelnökök sorába. Teljes jogú, konzultatív vagy megfigyelői státusú tagként 26 pártot vettek fel, köztük a Magyarországi Szociáldemokrata Pártot, a Román Szociáldemokrata Pártot, és mások között konzultatív státust kapott a Szerb Demokrata Párt is.

Címkék: archívum

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.