Az Eurostat adatai szerint az uniós háztartások 44 százalékaegy, 35 százaléka kettő, a többi három vagy több tv-készülékkel is rendelkezett az évezred végén. A televízióval való ellátottság Magyarországon az uniós átlaghoz hasonló.
Az átlagosnál magasabb technikai színvonalú digitális készülék az unióban minden nyolcadik, házimoziban használatos felszerelés minden huszadik háztartásban van. Ez az arány Hollandiában 14, Belgiumban, az Egyesült Királyságban és Írországban 10-12 százalék.
Televíziónézőnek 2001-ben az uniós lakosság 98 százaléka vallotta magát, a legnézettebb napi programok a hírek, napi események, a filmek, dokumentumfilmek voltak, melyet a sportműsorok és a szappanoperák követtek. A hírműsorok Dániában, Svédországban, a filmek Németország keleti területein és Franciaországban, a dokumentumműfaj Dániában, a sportközvetítések Svédországban és Finnországban, a sorozatok Belgiumban és Írországban voltak a legnézettebbek.
A közszolgálati csatornák száma országonként átlagosan négy, a sugárzási idő napi hossza 17 óra. Magyarországon három közszolgálati adó van, amelyek napi sugárzási ideje átlagosan mintegy 21 óra.
Az EU-ban videókészülékkel a háztartások 72 százaléka, a kilencvenes évek végén piacra került korszerűbb, jobb képminőséget biztosító DVD-lejátszóval 2000-ben mintegy 3 százaléka rendelkezett. A lakosság több mint kétharmada videózik, vagy néz DVD-t, eltérő gyakorisággal: 2 százalékuk naponta, 12 százalékuk heti egyszer, 11 százalékuk hetente többször, 20 százalékuk havonta egyszer, 23 százalékuk csak néha választja a szórakozásnak ezt a módját.
A videókazetta-vásárlás az 1990. évi 96 millióról 2000-re 279 millióra nőtt az EU-ban, a kölcsönzés – amely kezdetben tízszerese volt a vásárlásnak (967 millió) – a kilencvenes évek közepe óta 620-670 millió körüli. A videokazetta-üzlet 2000-ben 5,8 milliárd eurós forgalmat ért el, ennek kétharmadát a vásárlás, egyharmadát a kölcsönzés adta. Egy uniós lakos vásárlásra és kölcsönzésre az év folyamán átlagosan több mint 15 eurót költött.
A hagyományos videózás mellett jelentős a DVD piaci térhódítása: 1999 és 2000 között a háztartások felszereltsége lejátszókból mintegy 2,4-szeresére nőtt. DVD-lejátszóval az átlagosnál jobban ellátottak a francia és a belga háztartások, amelyek 4,9, illetve 4,2 százalékában van ilyen készülék. Legkevésbé Görögországban és Portugáliában terjedt el a DVD: csak a háztartások 0,4 százaléka bír ilyen eszközzel. Az eladott DVD-lemezek száma az 1999. évi 15 millióról 2000-ben 51 millióra, a kölcsönzötteké 5 millióról 22 millióra emelkedett. A DVD-lemezek kereskedelmi eladási forgalma 1,3 milliárd eurónyi volt.
Az EU-ban CD-lejátszó a háztartások kétharmadában van, személyi számítógéppel működtetett CD-ROM meghajtója a népesség negyedének volt a vizsgált időszakban. Ez az arány Hollandiában és Németországban meghaladja a 90 százalékot, míg Görögországban csak 16 százalék.
Az XX. század utolsó évtizedében a hanghordozók piaca – a technikai eszközök fejlődésével összhangban – alapvetően átalakult, a bakelitlemez és az audiókazetta szinte teljes egészében átadta helyét a CD-lemezeknek és az interneten elérhető MP3-as zenei fájloknak. Egy átlagos uniós polgár 2001-ben 28 eurót költött zenei anyagokra.
Az unióban a lakosság csaknem fele használ több-kevesebb rendszerességgel számítógépet. A világhálón szörfözők aránya meghaladja az egyharmadot (ez az arány Magyarországon 15 százalék), a lakosság többsége azonban nem internetezik. A számítógép-használók aránya – 2001. évi adatok alapján – Svédországban, Dániában, Hollandiában a legnagyobb, 67-75 százalék. A lakosság több mint egyharmada otthonában is rendelkezik személyi számítógéppel, és az internetkapcsolattal is ellátottak aránya alig másfél év alatt 18-ról 38 százalékra nőtt. Az unióban 2001-ben mintegy 120 millió internetfelhasználót regisztráltak.
A német szórakoztató- és kommunikációs elektronikai szakmai szervezet adatai szerint 2002-ben a szórakoztató elektronikai készülékek forgalma Európában elérte a 85 milliárd eurót. A magyar szórakoztató elektronikai piac forgalma a GfK Piackutató Intézet szerint az idén várhatóan 10 százalékkal bővül, és eléri a 150 milliárd forintot.Az idén február és május között e termékek forgalma értékben 15 százalékkal, mennyiségben 25 százalékkal haladta meg a tavaly azonos időszakit.
A piackutatók szerint az átlagnál sokkal nagyobb volt a digitális termékek, különösen a DVD-lejátszók, hordozható CD-lejátszók forgalma, és egyre nagyobb a digitális felvevők iránti kereslet is.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
