Belföld

Magyarország élen jár a működő tőke terén

admin
admin

2003. 10. 09. 16:31

Új szakaszba lép a magyar gazdaság, az Európai Unióba való belépés még jelentősebb alkalmazkodást, élesebb versenyfeltételeket teremt - hangoztatta Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter azon a csütörtöki budapesti konferencián, amelynek központi témája a közép- és kelet-európai országokban zajló tőkeáramlás volt.

A gazdasági tárca vezetője kiemelte: “ma már nem beszélhetünk magyar gazdaságról, … a csápok túlnyúltak a magyar határokon”. Összegzése alapján az INA horvát olajcég megvételét nem számítva mintegy 1,4 milliárd euró tőkét fektettek be magyar cégek közép- és kelet-európai országokba.
A Magyar Atlanti Tanács által szervezett tanácskozáson a miniszter kiemelte: az elmúlt években Magyarországon a külföldi befektetők szemszögéből jelentősen csökkent mind a politikai, mind a gazdasági és intézményi kockázat. Ennek tudható be, hogy Magyarország vonzó terület maradt a külföldi tőke számára.

“A kockázatok közül a pénzügyi kockázat mértéke is jelentősen mérséklődött az elmúlt időszakban, ahhoz hogy ez teljesen megszűnjön kiszámítható gazdaságpolitikára és a monetáris, a fiskális, valamint a jövedelempolitika teljes összhangjára van szükség” – emelte ki Csillag István.

Rámutatott: Magyarország versenyképessége azáltal is erősödik a jövőben, hogy a prioritások között szerepel a tudásalapú gazdaság megteremtése, ez az Európai Unió hosszú távú célja is. A miniszter hangoztatta, ha Magyarország tagja lesz az EU-nak, a környező államokra irányuló közvetítő szerepét erősíthetik a határon túl térségek, a határon túli magyarság.

Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Rt. elnöke aláhúzta: ha az egyes országokban elszámolt beáramló, illetve kiáramló működőtőke egymáshoz viszonyított arányát nézzük, akkor a közép- és kelet-európai országok éllovasai – Oroszországot nem számítva – Magyarország és Észtország. Magyarországon ez az arány 21 százalék, Észtországban 25 százalék.

A GKI elnöke kiemelte: 2002-ben a világban mindössze két olyan térség volt, ahol a világgazdasági recesszió ellenére emelkedett a külföldi működőtőke-beruházások nagysága, nevezetesen Kínában és Közép-Kelet-Európában.

Vértes András szerint ha a befektetett külföldi működőtőkét a bruttó hazai termékhez viszonyítjuk, akkor Kelet-Európa három élenjáró országa, Csehország, Észtország és Magyarország. Csehországban ez az arány 64 százalék, Észtországban 65 százalék, Magyarországon pedig 38 százalékot ér el, de nálunk egyelőre az újra befektetett profitot nem számolják el a működőtőke beruházások között. Ha Magyarországon az újra befektetett nyereséget is beleértenénk az összegbe, akkor az arány 50 százalék lenne. Vértes András szerint napjainkra az a helyzet állt elő, hogy egyre erősödik a Magyarországról külföldre irányuló tőkekivitel.

Jellemzően a környező államokba irányul a magyar tőkekivitel legnagyobb része, és ezek jelentősebb összege néhány nagy cégre, köztük a Molra, az OTP-re, a Matávra, a Richterre és a BorsodChemre esik. Az elmúlt négy év során, 1998 és 2002 között a magyar tőkekivitel legfőbb célországa Szlovákia, Csehország, Lengyelország és Horvátország volt.

Lednitzky Péter, az ITDH Kht. vezérigazgatója kiemelte: idén fordulhat elő az, hogy az elmúlt évek tendenciáival ellentétben a magyar tőkekivitel meghaladja a Magyarországra irányuló működőtőke-befektetések nagyságát. Az ITDH adatai szerint a tőkebefektetések igen koncentráltan jelentkeznek, a magyar tőkekivitel több mint 80 százalékán 15 vállalat osztozik.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

firo: 16.10.2018, Football, Landerspiel, National Team, Season 2018/2019, UEFA Nations League, FRA, France - GER, Germany Bundescoach Joachim LOW, GER, before the game | usage worldwide
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.