A magyarországi szénhidrogén-kutatás a harmadik évezred elején újabb fejezettel bővült. Ha világméretekben nem is, de hazai viszonylatban mindenképpen jelentősnek tekinthető készletekkel bíró kőolajtelepeket fedeztek fel a Jászságban, a Hajdúságban pedig egy új földgázmezőt tártak fel.
“A kutatásba fektetett pénzek bőven megtérülnek a Kárpát-medencében átlagosnak mondható, 2000-2500 méter körüli mélységben található lelőhelyek révén” – állítja Szilágyi Imre, a Mol kutatási vezetője.
Tény, hogy a nyolcvanas évek közepéig intenzív – évi 200 ezer fúrt méter körüli – mélyfúrási tevékenység és a dinamikusan fejlődő szeizmikus kutatás eredményeként az ország legkedvezőbb szénhidrogén-földtani adottságú részeit már – szakzsargonnal élve – “megkutatták”. Összesen mintegy 330 szénhidrogénmező vált ismertté. A sikeresség figyelemre méltó: a produktív kutatófúrások aránya meghaladta a negyven százalékot.
