Belföld

Magyarországon is késhet az euró bevezetése

A csatlakozásra váró országok közül sem Lengyelország, sem Csehország nem kívánja teljesíteni az euró bevezetésének költségvetési hiányra vonatkozó kritériumát még 2006-ban sem - derül ki a varsói és a prágai kormány EU-nak megküldött előcsatlakozási gazdasági programjaiból (PEP).

Csehország 4, Lengyelország pedig 3,4 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal számol 2006-ra – olvasható a két kormány által a közelmúltban Brüsszelbe elküldött idei PEP-frissítésben. Ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy a két országban a közös deviza bevezetése 2009-nél hamarabb nem várható.

Magyarország a PEP-ben (Preaccession Economic Programme) az államháztartási hiány kritériumának teljesítését 2005-re vállalta, egyúttal az euró 2008-as átvételét tűzte ki célként. A cseh és a lengyel csúszás miatt viszont hazánkban is késhet az euró bevezetése, hiszen az EU már a csatlakozási tárgyalások során is az egy csoportba sorolt országok együttes kezelését alkalmazta.

Az államháztartási hiány kritériumának teljesítésén túl az árstabilitás megteremtése, az árfolyam-stabilitás is gondot jelenthet a jelöltek számára. A PEP-ek tanúsága szerint 2006-ra az inflációs kritériumokat sem teljesítené az összes tagjelölt. Szlovénia például három év múlva 3,7 százalékos inflációt vállal, Magyarország 3 százalékot, szemben a maastrichti felső határként megjelölt 2,4 százalékkal.

Szakértők úgy vélik: az euró bevezetése a közép- és kelet-európai államokban a maastrichti kritériumrendszer teljesítésén túl elsősorban bizalmi és politikai kérdés. A kritériumok teljesítésének elbírálása során számos, gazdasági szempontokon túli tényező merülhet fel.

Olaszország és Belgium államadóssága az egységes európai deviza bevezetésekor például jóval meghaladta a GDP 60 százalékát, a két állam mégis beléphetett, mert uniós megítélés alapján a ráta csökkenő tendenciát mutatott. Finn- és Olaszország pedig még nem volt két éve az európai árfolyamrendszer (ERM) tagja az elbíráláskor, az unió mégis mintegy “megelőlegezte” számukra az árfolyam-stabilitási kritérium teljesítését.

Augusztus végén a Reuters elemzői felméréséből az derült ki, hogy magyar jegybank negyedéves jelentésének publikálása után folytatódott a hazai inflációs előrejelzések emelkedése. Az elemzők jórészt lemondtak arról, hogy ebben az évben még csökkenhetnek a kamatok, bár igaz, hogy kamatemelést sem vár a piac. A felmérés szerint a jövő évre vonatkozó inflációs és államháztartási deficit előrejelzések továbbra is az euró 2008-as bevezetése felé vezető pálya vonala felett maradnak.

A JP Morgan befektetési bank elemzőinek szintén augusztusi megítélése szerint viszont a csatlakozó közép-kelet-európai országok legkorábban 2009-ben lesznek érettek az euró bevezetésére. A szakemberek véleménye szerint a csatlakozó országok kormányai jelenleg elsősorban a gazdasági növekedésre koncentrálnak, miközben a GDP arányos államháztartási hiány maastrichti követelményekben szereplő 3 százalékos szint elérése igen távolinak tűnik.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.